A természeti rendszerek sokszínűsége jóval összetettebb annál, hogy kizárólag az erdőket tekintsük a legértékesebb élőhelyeknek. A gyepterületek eltérnek ugyan az erdőktől, de természetvédelmi és ökológiai értékük vitathatatlan. Ezek a területek különleges élőlényközösségek otthonai, szerepük jelentős a szénmegkötésben, a vízháztartás és tápanyag-körforgás fenntartásában – és mindezt nem csupán emberi szempontból érdemes értékelni.
A köznyelvben gyakran keveredik a néhány centis pázsit és a fajok ezreiből álló természetes gyep fogalma.
A valódi gyepeket a fűfélék és más lágyszárú növények uralják, míg fás szárúak alig találhatók rajtuk. Típusuk világszerte sokféle, eltérő fajösszetétel és megjelenés jellemzi őket, de az alacsony fásszárú arány minden esetben közös bennük. Kialakulásuk több tényező együttes hatásának eredménye, mint például az éghajlat, vízháztartás, talajviszonyok, legelő állatok jelenléte, tüzek vagy emberi tevékenység.
Gyakori félreértés, hogy a gyepek csupán korábban erdősült, lecsupaszított területek lennének, amelyeket vissza kellene erdősíteni. Ez a szemlélet komoly fenyegetést jelent, hiszen a gyepek nem feltétlenül degradált élőhelyek. Még azok a gyepek is értékesek lehetnek természetvédelmi szempontból, amelyek egykor erdő helyén alakultak ki.
.jpg "gyep")
A természeti rendszerek sokszínűsége jóval összetettebb annál, hogy kizárólag az erdőket tekintsük a legértékesebb élőhelyeknek – fotó: pexels.com
A biológiai sokféleség tekintetében a gyepek világszinten kiemelkednek. Kis területeken – például 100 m²-en – világrekorder növényfaj-gazdagságot mutathatnak. Különösen a féltermészetes gyepek bővelkednek fajokban, ezek emberi tevékenység révén jöttek létre, és fennmaradásuk a hagyományos, kíméletes gyepgazdálkodásnak köszönhető. Ez is azt bizonyítja, hogy nem minden emberi hatás csökkenti a biodiverzitást.
A rendszeres fűnyírás és gépi kaszálás súlyos károkat okoz a gyepterületek ökológiájában. Az ilyen beavatkozások miatt eltűnhetnek olyan fajok, mint az agár sisakoskosbor, a hangyaboglárkák vagy a keleti rablópille. A féltermészetes gyepek fennmaradása szempontjából az egyensúly megtartása kulcsfontosságú: sem az intenzív hasznosítás, sem az elhanyagolás nem kívánatos.
A gyepek nem csupán biodiverzitásuk révén értékesek, hanem az állattartásban is jelentős szerepet játszanak, hiszen takarmányt biztosítanak. Emellett:
- hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához,
- segítenek a víztisztításban,
- gátolják az eróziót,
- és kulturális értékeik is jelentősek
- a rekreáció, a hagyományos tudás és a természetközeli életmód megőrzésében is kiemelkedő szerepük van
- a gyepek az ökológiai rendszerek kutatásában is fontos szerepet töltenek be. Segítenek megérteni olyan alapvető ökológiai folyamatokat, mint a szukcesszió vagy a fajok együttes előfordulása. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk védeni ezeket az élőhelyeket.
Ha kizárólag az anyagi javakban mérjük a természet értékét, más – gyakran kevésbé nyilvánvaló – ökológiai szolgáltatásokat is elveszíthetünk. A gyepek multifunkcionalitását például csökkenti az intenzív mezőgazdasági hasznosítás, ami végső soron a gazdasági értékük rovására is mehet.
A gyepek alulértékelése komoly veszélyt jelent, hiszen sokszor éppen a legértékesebb maradványokat próbálják beerdősíteni vagy ipari célokra hasznosítani – például napelemparkok telepítésével. Ennek egyik oka, hogy sokan tévesen hiszik: a fák több szén-dioxidot kötnek meg, mint a gyepek. Ezzel szemben a kutatók szerint a „Ültess fát!” szlogen helyett jobb lenne a „Állítsd helyre a természetes növényzetet!” elvet követni, amely tartósabb szénmegkötést biztosíthat.
Fontos szem előtt tartani, hogy a gyepek nem pusztán szénraktárak, hanem komplex, értékes életközösségek, amelyek összetett ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Ezeket a szolgáltatásokat nem lehet egyszerű mutatókra redukálni, így nem szerencsés kizárólag szénmegkötés alapján értékelni őket.
A klímavédelem sem lehet öncélú, ha közben biodiverzitást csökkentünk vagy talajpusztulást okozunk. Az ökológiai válság sokkal komplexebb, mint pusztán az éghajlatváltozás – így a természetvédelemnek is átfogó szemléletre van szüksége.
A kérdés, hogy „melyik a fontosabb: az erdő vagy a gyep?”, valójában nem jól feltett kérdés. Mindkét élőhely alapvető fontosságú, és nem egymás rovására kell őket kezelni. A lényeg a természetes növényzet helyreállítása, legyen szó akár erdőről, akár gyepről – hiszen ezek az ökológiai rendszerek egymást kiegészítve alkotják a természet nagy egészét.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
