A Koppert Hungária Kft. szaktanácsadójának, Forray Alfrédnak az előadása a PREGA X 2025 konferencián új távlatokat nyitott a modern kertészet és üvegházi növénytermesztés világában. Az előadás a precíziós technológiák szerepéről szólt a beporzás és a biológiai növényvédelem területén, különös tekintettel a téli üvegházi körülményekre.

Télen nem lát a méh – de van megoldás

A téli hónapokban a beporzás az üvegházakban komoly kihívást jelent. A poszméhek, ahhoz, hogy aktívak legyenek legalább 65 W/m² fényerősséget igényelnek, azonban a téli időszakban a gyakori ködös és borús napok ezt nem tudják biztosítani. Szintén nehezíti a rovarok természetes viselkedését az energiatakarékos üvegházak zártabb szerkezete és csökkentett légmozgása.

A poszméhek nem érzékelik a vörös színt, azonban kifejezetten érzékenyek az UV és a kék-zöld tartományokra. Emiatt a hagyományos mesterséges világítás a számukra „láthatatlan" lehet, ami jelentősen befolyásolja a tájékozódási képességüket és a beporzási hatékonyságot.

LED-ekkel a pontos beporzásért

A modern LED-világítás azonban kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a poszméheket optimális időben aktiválni lehessen. A beporzás szempontjából kritikus időablak csupán 3–4 óra, amely alatt a méheknek meg kell termékenyíteniük a virágokat. A precíziós vezérlésű LED-rendszerek dinamikusan tudják változtatni a spektrumot, előtérbe helyezve a zöld és kék hullámhosszokat, hogy a megvilágítás a méhek számára is érzékelhető legyen.

Lényeges a mesterséges világítás időzítése is: a fény beindítása után körülbelül egy órával nyílnak ki a virágok, amelyek nagyjából 10 óráig maradnak nyitva. Ennyi idő alatt kell megtörténnie a beporzásnak – a természetes fény hiányában ez csak tudatos időzítéssel és megfelelő méhlétszámmal valósítható meg.

Fontos a kaptárak stratégiai elhelyezése is

A méhek aktivitása azonban nemcsak a fény intenzitásától, hanem a kaptárak elhelyezésétől is függ. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a kaptárakat az üvegház felső részébe helyezzük, ahol az első napfény könnyebben eléri őket. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy a méheket még naplemente előtt  „begyűjtsük" – erre szolgálnak az egyirányú bejáratokkal ellátott kaptárak, amelyek biztosítják, hogy a rovarok ne tévedjenek el és ne pusztuljanak el kint éjszaka.

Mesterséges intelligencia a növényvédelemben

Az integrált növényvédelem (IPM) egyik legújabb eszközének az AI-alapú rovarmegfigyelés számít. A sárgalapokat rögzítő kamerák automatikusan lefényképezik a csapdákat, és az adatokat egy felhőalapú rendszerbe küldik, ahol mesterséges intelligencia végzi a rovarok számolását. A rendszer az előző heti adatokat is figyelembe veszi, így pontos és látványos grafikonokat tud készíteni a fertőzések alakulásáról.

Ez amellett, hogy segíti a szaktanácsadók munkáját, még a termelőket is ösztönzi a folyamatos megfigyelésre. A fertőzési gócpontokat ezzel sokkal gyorsabban és pontosabban lehet azonosítani, és célzottan ki lehet helyezni a biológiai védekezés eszközeit.

Drónok és robotok: a precíziós kijuttatás új dimenziói

A biológiai növényvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a drónok. A videóban bemutatott példák szerint ezek az eszközök precízen tudják kijuttatni ragadozó atkákat, például a Phytoseiulus persimilis-t, közvetlenül a fertőzés gócpontjaiba. Ez nagyon hasznos például takácsatka elleni védekezésben, mivel így csak a fertőzött területeket kell kezelni.

Emellett bemutatásra került a Natutec Drive, ami egy olyan földi jármű, amely síneken vagy kerekeken haladva folyamatosan adagolja ki a hasznos rovarokat. Ez az eszköz sokkal egyenletesebb elosztást tesz lehetővé, mint a kézi szórás, további előnye, hogy egyszerre 30 liter vivőanyagot és rovart is képes kezelni.

Az előadásból kiderült: az integrált biológiai növényvédelem és beporzás jövője a precíziós eszközökben rejlik. A LED-technológia, az automatizált rovarmegfigyelés, a drónos kijuttatás és a földi robotok mind hozzájárulnak egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és természetbarát mezőgazdaság megvalósításához.