Napjainkban a szőlő aranyszínű sárgasága (Grapevine flavescence dorée, továbbiakban: FD) a szőlő legsúlyosabb betegségének számít Európában. A betegség kórokozója egy, a baktériumokkal rokon fitoplazma, amely gyorsan terjedve jelentős gazdasági kárt okoz a szőlőültetvényekben. A fertőzött növényekben a kórokozó áttelel, és évről évre károsítja azokat, egészen a növények pusztulásáig. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
Rendkívül fontos a nyár második felétől az állomány rendszeres vizuális szemléje és a tüneteket mutató tőkék megjelölése, laboratóriumi vizsgálata. A kórokozó csak laborvizsgálattal azonosítható.
Érdeklődésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a kórokozóval kapcsolatban azt válaszolta: a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás.
A Napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem különíthető el, kizárólag molekuláris módszerekkel.
Szembetűnő különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben, a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél pedig a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.
Már gyanú esetén is jelenteni kell a Nébih Növényegészségügyi Osztálya felé az esetet a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu email címen vagy az illetékes vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának. A gazdaságos szőlőtermesztéshez biztosítani kell a szőlőültetvények fitoplazma mentességét.
Az ültetvények növényvédelmének elhanyagolása súlyos kockázattal járhat, hiszen a fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A védekezés és a betegség terjedésének megállítása csak hatékony prevenciós intézkedésekkel valósítható meg. Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a chardonnay, valamint a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi. Az elhanyagolt szőlőültetvények potenciális fertőzési forrást jelenthetnek a vektor kabóca fennmaradásában és a vegyszeres kezelések utáni visszatelepedésben.
Az erdei iszalag, az éger és a bálványfa, valamint a mogyoró és a fűzfafélék is gazdanövényei a fitoplazmának, amely egyébként őshonos Európában. Ezen növényekről is a megfelelő rovarral átkerülhet a kórokozó a szőlőre.
Ezért fontos, hogy telepítéskor mindenki hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen – olvasható a Nébih válaszában.
Az ültetvényben:
- égessük el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
- gyérítsük a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
- végezzünk rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.
Mit jelent a betegség a nagy szőlőültetvényeinkre nézve?
Jelenlegi ismereteink szerint a fitoplazma által okozott betegség nem gyógyítható. A védekezés egyetlen hatásos módja a megelőzés. Ennek egyik fontos eleme a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. Másik fontos módja a fertőzés-mentes szőlő szaporítóanyag előállítása. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egy olyan idegenhonos kártevő, amelynek nem a növényen végzett szívogatásával okozott közvetlen kártétele, hanem a közvetett kártétele a jelentős. A közvetett kártétel pedig nem más, mint a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztése. A fitoplazmát hordozó szipókás rovar a táplálkozása során fertőzi meg az egészséges szőlőtőkéket. Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon első ízben Somogy vármegye déli részén, Csurgón találták meg 2006-ban, ami azt jelenti, hogy majdnem két évtizede jelen van az országban. A kabóca elleni hatásos védekezés elsődlegesen az FD terjedés megakadályozása miatt fontos.
Ez lehet a második filoxéra, azaz kipusztíthatja a szőlőültetvények jelentős hányadát?
A filoxéra, magyar nevén szőlő-gyökértetű egy rovarfaj, míg a fitoplazma egy kórokozó. A fitoplazma terjesztésében részt vesz egy rovarfaj, az amerikai szőlőkabóca. A filoxéra sem pusztította el az összes szőlőt, de átalakította a szőlőtermesztést. Új fajták, új termesztési módok, új védekezési eljárások kerültek kidolgozásra. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédjainknál több éve jelen van szőlőnövényeken a fitoplazma fertőzés. A hazai megjelenése óta eltelt 12 év alatt 19 vármegyéből 12, a 22 borvidékből 14 érintett. A helyzet továbbra is Zala vármegyében a legsúlyosabb, ahol a vármegye majdnem egész területe fertőzött, valamint a Balaton északi és déli részén, azaz Veszprém és Somogy vármegye egyes területein is komoly a fertőzöttség. A többi területen a kórokozó előfordulása szórványos. 2019 előtt a fertőzés csak a dunántúli vármegyéket érintette, 2019-ben pedig a Duna-Tisza közére is átterjedt a fertőzés, ahol Bács-Kiskun, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket érintetti. A tavalyi évben újabb történelmi borvidéken Villányban is megjelent a betegség. Az ország északi részén levő történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól.
A kórokozó terjedését ültetvényen belül a kabóca elleni hatásos védekezéssel lehet megállítani, lassítani.
A fitoplazma igazolt megjelenését követően végre kell hajtani a hatóság által elrendelt zárlati intézkedéséket, pl. a fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése, vektor elleni kötelező védekezés. A kórokozó elleni hatásos védekezés jelentős részben a szőlőtermesztő szakember, illetve az ültevény növényvédelmét irányító növényorvos szakmai felkészültségén és odafigyelésén múlik. A kórokozót terjesztő kabóca fejlődésmenetének és egyedszámának nyomon követése rendszeresen végzett növényvizsgálattal, valamint sárga ragacslapos csapdázással elengedhetetlen a betegség terjedésének sikeres megfékezéséhez.
Mire számíthatnak a szőlészek-borászok?
A kabócafaj már 18 éve jelen van az országban, és ez idő alatt széles körben elterjedt Magyarország borvidékein. A fitoplazma fertőzés 2024-ben elérte Pest illetve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéket is, de – mint ahogy már említettük – a fertőzés Zala és Veszprém vármegyékben a legsúlyosabb. A 19 vármegyénkből 12-ben igazoltan jelen van az FD a szőlőültetvényekben. Az érintett vármegyék: Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala. Több történelmi borvidékünk szőlői egyelőre nem mutattak tüneteket, illetve a laborvizsgálatok is negatív eredménnyel zárultak ezeken a területeken. A fitoplazma terjedését az elmúlt 12 évben a növényegészségügyi hatósági intézkedések jelentősen lelassították. Ennek fő elemei a szisztematikus felmérések és a szigorú, szakmailag megalapozott felszámolási intézkedések, kiegészítve a vektor kabóca elleni védekezéssel.
Fontos, hogy a gazdák április végétől, május elejétől vizuálisan ellenőrizzék az ültetvényeiken a kabócák jelenlétét. Segítséget nyújthat a kabócák korai észlelésében például a sárga ragacslapok kihelyezése. Heti ellenőrzés mellett lehetővé válik a védekezés megtervezése és kivitelezése a szőlőkabócák fertőzőképes életstádiumai ellen.
A Nébih számít a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködésére a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben és az elhanyagolt ültetvények felszámolásában. A növényvédő-szeres védekezésekhez a gazdák a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szerint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek, ami a kijuttatott növényvédő szer vételárának 75%-a, legfeljebb 12 000 Ft/ha (kérelmenként maximum 240 000 Ft lehet) – olvasható a Nébih kérdéseinkre adott válaszában.
A Nébih által korábban kiadott közlemények az alábbi aloldalon elérhetőek:
https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca
Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek keresője pedig az alábbi linken elérhető https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
Forrás: Nébih
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)