Magyarország a geotermikus élmezőnyben

A Budapest Geothermal Energy Summit konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter hangsúlyozta:

a geotermikus energia stabil, megfizethető és piacfüggetlen forrás, amely elsősorban a hőtermelésben kínál nagy lehetőségeket.

Hazánk mára az első öt európai ország közé került a földhő hasznosítása terén.

2010 óta négyszeresére nőtt a geotermikus hőtermelés, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Ez akkorra 12–13 petajoule kapacitást jelenthet, amely akár évi 1 milliárd köbméter földgáz kiváltására is elegendő lesz 2035-re.



Kibocsátáscsökkentés és energiaszuverenitás

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása a rendszerváltás óta csaknem a felére csökkent, és a hagyományos hőerőművek szerepe jelentősen mérséklődött. A kormányzati stratégia a megújuló források mellett a nukleáris energiára is épít, hiszen a paksi atomerőmű jelenleg a hazai fogyasztás harmadát fedezi, az új blokkokkal pedig akár az 50%-át is biztosíthatja.

Az SMR-technológia (kis moduláris reaktorok) további lehetőséget kínál az energiaszuverenitás erősítésére, a megújuló és nukleáris energia együtt pedig a fenntartható klímapolitika alapját képezheti.


geoterm

Fotó: Shutterstock

Magyarország mint „klímabajnok”

Az elmúlt 10 évben Magyarország a megújulóenergia-termelés terén is látványos előrelépést tett:

  • az összkapacitás 9 gigawattra nőtt,
  • ebből a napenergia több mint 8 GW,
  • a napelemes rendszerek száma elérte a 316 ezret.

Ennek köszönhetően az ország idén már 14 napon keresztül áramexportőr volt, és az április–augusztusi időszakban az áramimport aránya az elmúlt 12 év legalacsonyabb szintjére esett.

Az energiatárolás a következő kihívás

Lantos Csaba szerint a zöldátmenet legnagyobb kihívása most a megújuló áram tárolása. Az időjárásfüggő források – például a napenergia – mellett az elektromobilitás terjedése is növeli az igényt a stabil tárolási rendszerek iránt.

Magyarország energiatárolói kapacitása a tervek szerint 2026-ig 0,5 GW-ra, 2030-ra pedig 1 GW-ra nőhet.


Hosszabb szezon az üvegházakban

A geotermikus energia a mezőgazdaságban elsősorban üvegházak fűtésére használható, amely lehetővé teszi a termesztési szezon meghosszabbítását és az energiafelhasználás csökkentését. Magyarországon több helyen – például Szeged térségében – sikeresen alkalmazzák a termálvíz hőjét zöldségek és virágok hajtatásához.

Az állattartásban is hasznosítható, például istállók, baromfitelepek vagy sertéshizlaldák fűtésére, ami javítja az állatok komfortját és csökkenti a fűtési költségeket.

Az élelmiszer-feldolgozásban, például gyümölcs- és gyógynövényszárításban, szintén előnyt jelenthet a földhő stabil hőforrásként. Magyarország geológiai adottságai – a bőséges termálvízkészletek – miatt a geotermikus energia a mezőgazdaság egyik legígéretesebb, fenntartható energiaforrása lehet.

Forrás: MTI

Indexkép: Shutterstock