Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése és az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, amelyet az elmúlt években több alkalommal módosítottak. A szabályozás célja továbbra is az öntözés feltételeinek egyszerűsítése, az öntözési közösségek támogatása, valamint az engedélyezési eljárások gyorsítása.

A rendelet pontosítja az öntözési szolgalomhoz kapcsolódó kártalanítás számítási módját is, és megerősíti, hogy a vízjogi engedélyes, meghatározott feltételekkel jogosult az öntözési infrastruktúra más ingatlanon történő elhelyezésére.

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet. Az elismert közösségek területére készülő környezeti körzeti terv a szükséges környezet-, természet- és talajvédelmi előírásokat egységesen tartalmazza, ezzel egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat.

Az öntözés fejlesztése a 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében is kiemelt támogatási terület.

Öntözéses szolgalom

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult.

Ennek alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni – amennyiben az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki –, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő:

  • az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen,
  • az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze,
  • az öntözőberendezést átvezesse.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba.

A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megfizetni. A kártalanítás összegét a hatóság határozatban állapítja meg, jogszabályban rögzített számítási módszertan alapján.

További információk megtalálhatóak a NAK által készített ÚTMUTATÓBAN.

Öntözési közösség

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el:

  • amelynek tagjai az adott öntözési körzet területén földhasználati joggal rendelkező mezőgazdasági termelők,
  • és amely biztosítja:
    • szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár,
    • kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár
      öntözésének lehetőségét.

Az öntözési közösségek elismeréséről az agrárpolitikáért felelős miniszter dönt.

Az elismerési eljárásban az öntözési igazgatási szerv működik közre. A korábbi Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2023. augusztus 1-jével beolvadt a Nemzeti Földügyi és Térinformatikai Központ (NFKK) szervezetébe, így jelenleg ez a szerv látja el az öntözési igazgatási feladatokat.

öntözés

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet – Fotó: Pixabay

Támogatások

A 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében:

  • támogatás igényelhető az öntözési közösségek létrehozására és működtetésére,
  • magas támogatási intenzitással finanszírozható az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek és dokumentációk elkészítése,
  • külön pályázati konstrukciók ösztönzik a víztakarékos, korszerű technológiák alkalmazását.

Öntözési körzet – környezeti körzeti terv

Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésével egyidejűleg jelöli ki, a vízrajzi, vízföldtani és domborzati viszonyok figyelembevételével, az öntözési kerület határain belül.

Az öntözési körzet kijelölésének célja, hogy:

  • biztosítsa a közösség céljainak megvalósítását,
  • a lehető legkevesebb földrészletet érintse,
  • figyelembe vegye a környezeti és természetvédelmi szempontokat.

Az elismert közösségek, illetve a területi küszöbértéket (100 ha szántó, 10 ha kertészet) elérő gazdálkodók kérelmére az öntözési igazgatási szerv környezeti körzeti tervet készít, ha:

  • az érintett területre nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy
  • a hatályos tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

A környezeti körzeti terv:

  • tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat,
  • e tekintetben hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül,
  • a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözési kerület – öntözésfejlesztési terv

Az öntözési igazgatási szerv hivatalból, nagyobb területi egységekre öntözésfejlesztési tervet készít.

Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza:

  • a természeti adottságokat (domborzat, vízrajz, vízföldtan, talajtan),
  • a természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi,
  • halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételeket.

Amennyiben az öntözési beruházás az öntözésfejlesztési tervben foglaltaknak megfelel, úgy bizonyos szakhatósági és engedélyezési eljárások lefolytatása nem szükséges, ami jelentősen egyszerűsíti a beruházást.

Az öntözésfejlesztési terv szintén 20 évig hatályos.

Öntözéses előhaszonbérleti jog

Első helyen illeti meg előhaszonbérleti jog: a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet,

  • aki a föld területének legalább fele részének öntözhetőségét biztosító,
  • és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást valósított meg,

feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább felében a beruházás a számviteli szabályok szerint még értékkel bír.

Fogalmak

Mezőgazdasági termelő:
Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelőtevékenységet végez.

Mezőgazdasági termelőtevékenység:
Növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, vegyes gazdálkodás.

Öntözési kerület:
Az öntözési igazgatási szerv által kijelölt, középszintű tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába.

Öntözési körzet:
Az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amely magában foglalja a tagok által öntözni kívánt földterületeket és a közbeékelődött területeket.

Az információk tájékoztató jellegűek. A konkrét ügyekben minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok és hatósági állásfoglalások az irányadók.

Vonatkozó jogszabályok:

-    az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény
-    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény