Nemcsak a gyep öntözésének esetében fontos, hogy reggel vagy este történik, de a fűnyírást sem mindegy, hogy melyik napszakban végezzük. Ha ugyanis rosszul választjuk meg a fűnyírás idejét, azzal rengeteget árthatunk a fűnek.
Nem mindegy, hogy reggel vagy este nyírod a füvet
A nagy nyári melegben egyáltalán nem tesz jót a fűnek a reggeli fűnyírás. A vágott felületek ugyanis érzékenyek a kiszáradásra, ami barna csúcsokat és foltos területeket eredményezhet – tudjuk meg az oe24.at írásából. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a nyári hónapokban késő délután vagy kora este végezzük a fűnyírást, amikor a gyep nem szárad ki a forróságban és elegendő nedvesség marad számára ahhoz, hogy éjjel regenerálódjon.
Tavasszal és ősszel, amikor a hőmérséklet enyhébb, azonban semmi akadálya nincs a reggeli fűnyírásnak. Azonban a reggeli harmattal legyünk óvatosak, hiszen a nedves fűszálak nem vághatók tisztán. A fűszálak ezért ilyenkor könnyen elszakadhatnak, ami gyengíti, és fogékonyabbá teszi őket a gombás betegségekre. Ráadásul a nedves fűnyesedék összecsomósodik, ami tovább növeli a betegségek kockázatát.
Ezért ne nyírd hetente a füvet
Tavaly májusban egy kihívás kezdett el terjedni, miszerint május 1-től 31-ig ne nyírjuk le a füvet. Az ok egyszerű, mivel ekkor van a legnagyobb szükség a beporzásra. Éppen ezért ajánlott csak kéthetente nyírni a füvet.
Az 5 cm-nél magasabbra hagyott fű hűti a talajt, a fűszálak nem tudnak olyan hamar kiégni, és öntözni sem kell annyiszor. A természetnek és a fűnek is sokkal jobbat teszünk vele, ha nem hetente nyírjuk azt. Persze nem könnyű hagyni, hogy a gondosan nyírt füvünk egy hónapig mezőként keljen új életre. De ha kéthetente, és nem gyakrabban nyírjuk a füvet, a méhecskék is kedvükre találnak virágokat, és a fű sem tud olyan nagyra megnőni, hogy már kezelhetetlen legyen.
Manapság már nem olyan pozitív a megítélése egy gyönyörűen karbantartott gyepfelületnek, hiszen tudjuk, hogy a szép látvány nagyon sok kárt okoz a környezetünknek. A sok aszály miatt ráadásul nem csak a fűnyírás káros a rovarokra nézve, hanem a rengeteg víz is, amelyet az öntözésre használunk el. Így például Kaliforniában megpróbálják rávenni az embereket, hogy ne legyen pázsit a kertjükben. A lakók 2 dollárt kapnak minden egyes eltávolított gyep négyzetméteréért, és a műfüves telepítésre állami támogatást vehetnek igénybe. Természetesen egyéb megoldás is van, hiszen gyönyörű talajtakaró növényekkel is helyettesíthetjük a füvet.
Azonban a pázsitnak vannak nagyon hasznos tulajdonságai is. Élőhelyet biztosít egyes fajok számára, elpárologtatja a vizet, így hűvösebb mikroklímát hoz létre, ezzel csökkentve a városok emelkedő hőmérsékletét.
Nem mindegy, hogyan nyírod a füvet
A füvet azért sem jó gyakran levágni, mert mert ha túl rövidre vágjuk, hamar kimerülnek a tartalékai, és könnyen kiszáradhat. Viszont az sem jó megoldás, ha egyáltalán nem gondozzuk és nyírjuk megfelelően, mert akkor gyorsan ritkulni fog. Nyáron azért sem szükséges két hétnél gyakrabban nyírni, mert a tűző napsütés a rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni. Az ok pedig egyszerű, hiszen a hosszabb fűszálak árnyékot vethetnek egymásra.
Egyáltalán nem mindegy, mikor nyírod le a füvet. Fotó: Shutterstock
Az is fontos, hogy ne időzítsük a fűnyírást esős időszakra, hiszen a víz súlya alatt a fűszálak könnyedén elfeküdhetnek, így pedig nem tudjuk egyenletesen levágni azokat. Ráadásul a nedves fű sokkal jobban ki van téve a különféle fertőzéseknek.
A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet. Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy a fűnyírónk pengéje elég éles legyen, hogy a nyírás során ne roncsoljuk a fűszálakat. És persze ne feledkezzünk meg a gyep szellőztetéséről sem.
Az sem mindegy, mikor öntözzük a füvet
Fontos, hogy ha nincs elég időnk, inkább ne öntözzük a füvet. Még mindig jobb, ha egy nap kimarad, mintha csak a talaj felszíne jut vízhez. Ha ugyanis így teszünk, a gyökerek meg fogják szokni, hogy rögtön a talaj felső rétegeiből táplálkozhatnak, és nem nyúlnak le mélyebben, még az ínséges időszakokban sem. Szintén ezen okból kifolyólag ne állítsuk a gyepnél az öntözést csepegtetőre, hiszen akkor is csak a felszín közeléből juthatnak kellő mennyiségű folyadékhoz a fűszálak.
Mindig csak annyi vizet juttassunk a gyepre, amennyit elbír a talaj, és ne álljon a felesleges, pangó vízben a fű. Mivel a gyomok többsége nagyon is kedveli a pangó vizet, így, ha nem szabunk gátat az öntözésnél a felesleges vízmennyiség gyepre történő kijuttatásának, azzal a különféle egynyári perje és muharfélék a nyár végére teljesen átveszik a hatalmat a gyep felett. A gyep pedig fulladozni fog egy ideig, majd feladja.
Ha nem szeretnénk, hogy gombás fertőzések támadják meg a füvet, mindig hagyjuk felszáradni azt két locsolás között. Persze ez természetesen nem azt jelenti, hogy kiszáradjon, csupán legyen elég ideje ahhoz, hogy már ne legyen nedves, amikor a következő alkalommal a kezünkbe vesszük a locsolócsövet, vagy bekapcsol az automata locsoló.
Az pedig elengedhetetlen, hogy vessük el az esti locsolás tévhitét! A füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre, amikor még nincs napsütés, de a fűnek elég ideje lesz felszáradni estig.