A hazai mezőgazdaság és növényvilág szempontjából rendkívül jelentős a kiemelt zárlati károsítók jelenlétének korai felismerése, mivel az kulcsfontosságú terjedésük megakadályozásában. A hatékony felderítés érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, 2025-ben is folytatja a zárlati károsítók célzott csapdázását.

A Nébih – az Európai Unió támogatásával – több száz csapdát szerzett be, melyeket kockázatbecslés alapján helyeznek ki a kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei.

A csapdázás elsődleges célja az olyan nagy gazdasági kárt okozó, kiemelt zárlati károsítók felderítése, amelyek már jelen vannak a szomszédos országokban. E körbe tartozik például Szlovéniában megtalált japán cserebogár (Popillia japonica) vagy Bulgáriában és Romániában az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda).

A kiemelt zárlati károsítók az EU területére kizárólag az export- és a turisztikai tevékenység útján kerülhetnek be.

zárlati károsítók

Japán cserebogár (Popillia japonica) – fotó: pixabay.com

A fajspecifikus csapdák kihelyezése nagyban segíti a korai észlelést, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedéseket. Minél korábban sikerül ugyanis egy fertőzést azonosítani, annál eredményesebb lehet annak felszámolása, megóvva ezzel a gazdálkodókat és a hazai növényvilágot.

A fajspecifikus csapdák beszerzése a jelenleg potenciális veszélyt jelentő rovarok figyelembevételével történt.

Az idei évben az alábbi károsítókra fókuszál a hatóság:

  • kőrisrontó karcsúdíszbogár – Agrilus planipennis
  • bronz nyírfafúró – Agrilus anxius
  • mexikói gyümölcslégy – Anastrepha ludens
  • szemcséshátú csillagoscincér – Anoplophora chinensis
  • simahátú csillagoscincér – Anoplophora glabripennis
  • keleti gyümölcslégy – Bactrocera dorsalis
  • szibériai selyemmoly – Dendrolimus sibiricus
  • diószú – Pityophthorus juglandis
  • japán cserebogár – Popillia japonica
  • almalégy – Rhagoletis pomonella
  • őszi sereghernyó – Spodoptera frugiperda

A csapdák kihelyezésére kockázatbecslés alapján kerül sor, segítségükkel nyomon követhető a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók közül a rovarfajok terjedése.

A tudatosság ugyanakkor nemcsak a szakemberek, hanem a lakosság részéről is elengedhetetlen, hiszen egy-egy utazásról hazahozott növénnyel a kórokozók könnyen behurcolhatók hazánkba. A lakosság közreműködése a felderítésben is nélkülözhetetlen. A nem-honos károsítók előfordulásának gyanúja esetén bejelentési kötelezettség is fennáll. Az e körbe tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg.

További hasznos és érdekes információk érhetők el a Nébih tematikus aloldalán.  

Forrás: Nébih

Indexkép: flickr.com