A klímaváltozás okozta kihívások hatására régiós szintű együttműködést kezdeményezett a magyarországi Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT). Az Első Közép-európai Erdészeti Szaporítóanyag Kerekasztalt 2025. október 8-án tartották Fertőszéplakon, ahol nyolc közép-európai ország – Magyarország mellett Románia, Szerbia, Horvátország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – csemetetermelői, szakmai szervezetei és döntéshozói cseréltek tapasztalatot a szaporítóanyag-ágazat aktuális helyzetéről és a jövőbeni irányokról.
Kárpáti Béla, az EESZT elnöke kiemelte: a csemetekertek jelentik az erdők bölcsőit, és a cél az, hogy olyan szaporítóanyag kerüljön forgalomba, amelyből évtizedek múlva is ökoszisztéma-szolgáltatásokban gazdag, egészséges erdők fejlődhetnek. A klímaváltozás hatásai azonban határokon átívelő kihívást jelentenek, ezért elengedhetetlen a térség országainak szakmai együttműködése.
A tanácskozáson egyetértés alakult ki abban, hogy az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, valamint az inváziós kártevők megjelenése közös problémát jelentenek a térség erdőtelepítői számára. Az erdőállomány összetétele, a termesztett fafajok és a szaporítóanyag-ellátás mind befolyásolják a jövőbeli erdők ellenálló képességét és gazdasági értékét. Ugyanakkor a piaci nyomás és a jogszabályi környezet gyors változása sok helyen nehezíti a termelők helyzetét.
Fotó: Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács
A kerekasztal résztvevői rámutattak arra is, hogy országonként eltérő, de egyaránt jelentős fejlesztések zajlanak: Lengyelországban és Romániában például uniós és állami forrásokkal támogatják az infrastrukturális beruházásokat, hogy növeljék a helyben előállított csemeték arányát. Csehországban és Szlovákiában viszont a lucfenyvesek visszaszorulása és a szúkárral kapcsolatos problémák miatt csemete-túltermelésre számítanak.
Csehországban előtérbe került a burkolt gyökérzetű csemeték technológiája is, melynek magyarországi bevezetését már közös Interreg-pályázat keretében tervezi az EESZT. A képviselt országok többsége jelezte, hogy részt kíván venni a jogszabályok előkészítésében és az ágazati stratégiák kialakításában is, mivel a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokból sokszor hiányzik a termelők szakmai szempontja.
Fotó: Shutterstock
Magyarországon a Terméktanács aktív szereplője a hazai klímaadaptációs stratégia kidolgozásának. Mint Kárpáti Béla összefoglalta: „A hazai erdők alkalmazkodásának egyik kulcskérdése, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő szaporítóanyag. Ennek érdekében szeretnénk a jövőben is szorosabb együttműködést kialakítani a környező országok szakmai szervezeteivel.” A mostani kerekasztal egy hosszabb távú együttműködés első lépése volt, a következő tanácskozást várhatóan 2026 első félévében rendezik meg, még több ország részvételével.
Forrás: Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács
Indexkép: Shutterstock