A Magyar Közlöny december 22-én megjelent kiadásában olvasható intézkedések egyszerre reagálnak a madárinfluenza-járvány kockázataira, a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtása során felmerült gyakorlati problémákra, valamint a Nemzeti Földalap 2026. évi költségvetési vonatkozásaira. A cél minden esetben az arányosság, az adminisztráció csökkentése és a gazdálkodók jogbiztonságának erősítése.

Szorosabb védőtávolság a baromfitartásban

A szabályozás egyik legjelentősebb eleme a madárinfluenza-járvány megelőzését szolgáló védőtávolságok pontosítása. Új kereskedelmi célú baromfitartó telep nem létesíthető 10 kilométeren belül, ha a közelben nagy létszámú brojler-, tojó-, jérce-, pulyka- vagy víziszárnyas-állomány működik. A cél a fertőzési láncok megszakítása és a járványok terjedésének mérséklése.

A jogalkotó ugyanakkor kivételt is beépített a rendszerbe: a védőtávolságon belüli létesítés engedélyezhető, ha az érintett állattartó írásban hozzájárul, és a járványügyi kockázatok mérlegelése ezt lehetővé teszi. Emellett a korábban már támogatási döntéssel rendelkező vagy megkezdett beruházások mentesülnek az új szabály alól.

Könnyítés a víziszárnyas ágazatban

A madárinfluenza elleni védekezéshez kapcsolódó víziszárnyas csekély összegű támogatás esetében jelentős adminisztratív könnyítés lép életbe. A tenyészet megszüntetésének bejelentési határideje nem a támogatás folyósítását követő 60 nap, hanem legkésőbb 2025. december 31. Ez rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetővé a gazdálkodók számára.

Finomhangolt szankciók az Agro-ökológiai Programban

A KAP végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján módosul az Agro-ökológiai Program szankciórendszere. A cél az aránytalan támogatáscsökkentések megszüntetése, különösen a kisebb, technikai jellegű eltérések esetében. A változtatások több AM-rendelet mellékletét is érintik, valamint technikai forráskorrekciókat hajtanak végre a korábbi keretösszegeknél.

Frissített keretösszegek a termeléshez kötött támogatásoknál

A módosítások érintik a 2024. évi termeléshez kötött közvetlen támogatásokat is. Frissülnek a keretösszegek és a fajlagos minimum–maximum értékek több ágazatban, így például:

  • az anyatehén- és tejhasznú tehéntartásban,
  • az anyajuhtartásban,
  • a cukorrépa-, rizs-, ipari zöldség- és olajnövény-termesztésben,
  • valamint a fehérjenövények és a gyümölcstermesztés esetében.

A cél a támogatások pontosabb, jogbiztonságot erősítő elszámolása.

Átalakul a Nemzeti Földalap gazdálkodási rendje

A Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó rendeletmódosítás a 2026. évi költségvetéshez igazítja az állami földvagyon kezelésének szabályait. Pontosítja a központi kezelésű előirányzatok felhasználási céljait, a finanszírozás módját és a kedvezményezettek körét, különös hangsúlyt helyezve az átlátható és ellenőrizhető gazdálkodásra.

Új elemként megjelenik az „egyéb megtérítési kötelezettségek teljesítése” mint önálló előirányzati cél, ami rugalmasabb pénzügyi elszámolást tesz lehetővé a földalapot érintő ügyekben.

Összkép: szigor ott, ahol kell, könnyítés ott, ahol indokolt

A most kihirdetett rendeletek közös üzenete, hogy a kockázatos területeken – különösen az állategészségügyben – szigorodnak a szabályok, miközben az agrártámogatásoknál és az állami földvagyon kezelésében csökkennek az indokolatlan adminisztratív terhek. A változások célja a kiszámíthatóbb gazdálkodási környezet, a járványügyi biztonság erősítése és a támogatási rendszer gyakorlati működésének javítása.

Forrás: Magyar Közlöny

Indexkép: Pexels