A klímaváltozás hatásai ma már nem elméleti kérdések, hanem a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatot kíméletlenül formáló tényezők. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és az egymást érő hőmérsékleti rekordok mind arra kényszerítették az ágazat szereplőit, hogy alapjaiban gondolják újra a korábban megszokott termelési rendszereket.
A szakmai program fókuszpontjai voltak:
- Vetésszerkezet-optimalizálás: Hogyan igazítható a gazdaságok vetésszerkezete a megváltozott éghajlati mintázatokhoz?
- Alternatív növények: Milyen „új” fajok (például a cirok, a köles vagy a csicseriborsó) kínálnak valós kitörési lehetőséget a hazai gazdálkodóknak?
- Döntéshozatali támogatás: Milyen regionális tapasztalatok és adatok segíthetik a gazdákat abban, hogy a bizonytalanság ellenére is stratégiai döntéseket hozzanak?
A konferencia rávilágított, hogy az időhúzás már nem opció: az alkalmazkodás képessége vált a jövedelmezőség és a fenntarthatóság egyetlen garanciájává.
Erre az égető kihívásra keresett válaszokat „Az alkalmazkodás kora – klímaváltozás” című Agroinform online konferencia, amely a legsürgetőbb kérdéseket járta körül.
A szakmai program fókuszpontjai voltak:
- Vetésszerkezet-optimalizálás: Hogyan igazítható a gazdaságok vetésszerkezete a megváltozott éghajlati mintázatokhoz?
- Alternatív növények: Milyen „új” fajok (például a cirok, a köles vagy a csicseriborsó) kínálhatnak valós kitörési lehetőséget a hazai gazdálkodóknak?
- Döntéshozatali támogatás: Milyen regionális tapasztalatok és adatok segíthetik a gazdákat abban, hogy a bizonytalanság ellenére is stratégiai döntéseket hozzanak?
A konferencia rávilágított, hogy az időhúzás már nem opció:
az alkalmazkodás képessége vált a jövedelmezőség és a fenntarthatóság egyetlen garanciájává.
Megnyitó beszédében Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke hangsúlyozta: az alternatív növények beillesztése a vetésforgóba ma már messze túlmutat az egyszerű agronómiai finomhangoláson. Szerinte ez egyfajta stratégiaalkotás, amelyet a mezőgazdaság megváltozott logikája és az egyre extrémebb klímamintázatok kényszerítenek ki a gazdálkodókból.
Balázs Viktor – Fotó: NAK
Az alelnök rámutatott, hogy a biodiverzitás növelése és a biológiai sokszínűség fenntartása a gyakorlatban nem más, mint hatékony kockázatcsökkentés. A több lábon állás, a szélesebb vetésforgó alkalmazása ugyanis képes ellensúlyozni azokat a negatív külső hatásokat, amelyeket a változó klimatikus tényezők hordoznak.
Majdnem monokultúra, ez a magyar helyzet
A szakember kifejtette, hogy a diverzifikáció révén más vetésidőkkel, eltérő vetésmélységgel és specifikus tápanyaghasznosítási képességekkel rendelkező növények kerülnek a rendszerbe, ami egy jóval kiegyensúlyozottabb üzemi struktúrát eredményez. Ugyanakkor figyelmeztetett: Magyarországon jelenleg szinte monokultúráról beszélhetünk, hiszen mindössze 4-5 növényfaj uralja a területeket.
Leszögezte: az a gazdálkodó lesz eredményes, aki bátran mer váltani, ismeri saját helyspecifikus lehetőségeit, de a döntés előtt alaposan felméri a piaci dimenziókat is. Nem elegendő ugyanis megtermelni valamit; a sikerhez szükség van a piaci rések és a rövid ellátási láncok ismeretére is. Balázs Viktor szerint az agronómiai tudásnak, a piaci elemzésnek és az innovatív technológiáknak – mint például a mikrobiológiai stresszmenedzsment – szerves egységet kell alkotniuk a jövő gazdaságában.
Az alkalmazkodás kora - klímaváltozás Agroinform online konferenciát itt nézheted meg:
Klimatikus kényszerek a vetésszerkezet kialakításában
- Kathy István okleveles meteorológus, tanszéki mérnök, Debreceni Egyetem; Dr. Rácz Csaba okleveles agrármérnök, tudományos munkatárs, Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem szakemberei közös előadásukban az éghajlati rendszer alapjaiból kiindulva világítottak rá a mezőgazdaságot fenyegető veszélyekre. Kiemelték, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen üvegházhatás – amely pozitív anomáliát okozva teszi lehetővé az életet – mára az emberi tevékenység következtében kibillent az egyensúlyából. A stabil, kiszámítható évszakokkal jellemezhető utolsó 10 000 év korszaka lezárult. 2015-ben léptük át a globális melegedési küszöböt, és mára elértük azt az emelkedést, ami a mezőgazdaság számára egyfajta „biztonságos inkubátorból” való kilépést jelent.
Kathy István – Fotó: Debreceni Egyetem
A kutatók rámutattak, hogy a probléma nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedése, hanem a szélsőségek eszkalálódása. A hőhullámos napok száma országos átlagban két héttel nőtt, miközben a fagyos napoké csökken. A mezőgazdaság számára a legkritikusabb tényező a vízháztartás: bár az éves csapadékösszeg nem mutat drasztikus csökkenést, annak eloszlása és intenzitása megváltozott.
Dr. Rácz Csaba – Fotó: Debreceni Egyetem
Egyre több a rövid ideig tartó, intenzív zápor, ami rosszul hasznosul a talajban. Az enyhe telek miatt a mélynyugalom lerövidül, a vegetáció korábban indul, így a tavaszi fagyok veszélyzónája jelentősen meghosszabbodik. A szakemberek szerint a talajnedvesség téli feltöltődése elmarad, a „tarisznya” egyre üresebb, ami ellen csak rendszerszintű válaszokkal, tudatos vízmegőrzéssel és alkalmazkodással lehet védekezni.
Kathy István és Dr. Rácz Csaba előadásának prezentációja ITT érhető el.
Néhány alternatív növény termesztésének lehetősége és korlátai a hazai vetésszerkezetben
- Dr. Tóth Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető, MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Agronómia Tanszék
A MATE tanszékvezetője a vetésszerkezet átalakításának szükségességéről beszélt, rámutatva, hogy a kukorica vetésterülete 2025-re 250 ezer hektár köré esett vissza a korábbi egymillió feletti szintről. A gazdák a sorozatos aszálykárok miatt kénytelenek kockázatkerülő stratégiát folytatni, és olyan alternatívákat keresni, mint a köles, a cirok vagy a csicseriborsó. A szakember szerint a váltás alapvető feltétele a felvevőpiacok és feldolgozóipari vertikumok kiépülése lenne, hiszen hiába a talajvédő vagy ökológiai előny, ha a termény nem értékesíthető stabilan. Példaként említette a kölest, amely bár alacsonyabb termőképességű, kiváló szárazságtűrő és gluténmentes alapanyagként a reformkonyha egyik oszlopa lehetne.
Dr. Tóth Zoltán – Fotó: MATE
Prezentációjában kitért a cirokfélékre is, amelyek jelenleg a kukorica legígéretesebb alternatívái. A szemescirok hibridek ma már képesek biztonságos termésszintre olyan, gyengébb adottságú területeken is, ahol a kukorica már csődöt mond. A modern, tanninmentes változatok takarmányozási és humán célokra is kiválóak.
Dr. Tóth Zoltán előadásának prezentációja ITT érhető el.
A dunántúli régióban termesztett alternatív növények
- Pólyáné Dr. Hanusz Borbála egyetemi docens, Széchenyi Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Növénytudományi Tanszék
A Széchenyi Egyetem docense, Pólyáné Dr. Hanusz Borbála a választás szempontjaira helyezte a hangsúlyt, kiemelve a termeltetői háttér és a piaci felmérés fontosságát. Bemutatta a facéliát (mézontófű), amely a Kisalföldön rendkívül népszerű: nemcsak vetőmagként és méhlegelőként értékes, de fonálféreg-gyérítő hatása miatt a biotermesztésben is kulcsszerepet játszik. Figyelmeztetett azonban a technológiai fegyelem fontosságára, hiszen az elhúzódó érés és a viharérzékenység komoly veszteségeket okozhat.
Pólyáné Dr. Hanusz Borbála – Fotó: Széchenyi Egyetem
A durumbúza kapcsán elmondta, hogy a „tésztabúza” iránti hazai igény 25-30 ezer hektáron kielégíthető lenne; árelőnye és tojás nélkül is sárga színe vonzó, de a fagyérzékenysége és gombásodási hajlama fokozott odafigyelést igényel. Az előadás kitért a pillangósokra is: a bíborhere mint legkorábbi tavaszi takarmány- és zöldtrágyanövény, nitrogénmegkötő képességével javítja a talajt, betakarítása után pedig még másodnövény is vethető. A lóbab fehérjehozama pedig megelőzi a borsót és a szóját is, alsó hüvelyei pedig magasan helyezkednek el, ami megkönnyíti a gépi betakarítást.
A szakember beszélt az étkezési mák iránti megélénkült keresletről és az olajtök gyógyhatású olajáról is, utóbbinál hangsúlyozva a herbicid-érzékenységet és a nehézfém-felhalmozási kockázatot. Végezetül említést tett a cikóriáról, amely kávépótlóként és salátaként is hasznosítható, valamint a rostkender és a homokos területeken jól díszlő földimogyoró lehetőségeiről, mint a vetésforgót színesítő elemekről.
Pólyáné Dr. Hanusz Borbála előadásának prezentációja ITT érhető el.
Kockázatkezelés a KWS modern hibridjeivel
- Nagy Csaba, marketing és kommunikációs vezető, KWS Magyarország Kft.
Nagy Csaba marketingvezető hangsúlyozta: a kukorica és a napraforgó a mezőgazdaság „dollárja”, bárhol beváltható árualap, ezért nem elengedni kell őket, hanem adaptálni. A KWS bevezette a Top4 kockázatkezelési rendszert, amely historikus adatokon és négy specifikus hibriden alapul. Az olyan hibridek, mint az Oltenio vagy a Giro, korai virágzásukkal elkerülik a júliusi aszálycsúcsot, így a legnehezebb években is jövedelmező termést biztosítanak. A rendszer lényege a szinkronvirágzás és a biztos csőkötés, még a szélsőséges stresszhelyzetek megjelenése előtt.
Nagy Csaba előadásának prezentációja ITT érhető el.
Nagy Csaba – Fotó: Agroinform.hu
Szanyi István ügyvezetővel Mátyás-Horváth Janka, az online konferencia háziasszonya beszélgetett. Az ügyvezető elmondta: ma már nincsenek tartalékok a rendszerben, minden döntés súlya megnőtt. A fajtaválasztásnál nemcsak a terméspotenciált, hanem a „nyerési esélyt” is nézni kell, vagyis azt, hogy tíz helyszínből hányszor kerül az élre az adott hibrid. A szakember kiemelte a cirok jelentőségét is, ahol a KWS az Initio Hydro+ csávázási technológiával segít.
Szanyi István – Fotó: Agroinform.hu
Ez a vízabszorpciót növelő kezelés mágnesként vonzza a talaj kötött nedvességét a gyökérhez a legkritikusabb, gyökérváltásig tartó időszakban. Szanyi szerint a gazdáknak reális körülmények között, 5-6 tonnás átlagoknál is látniuk kell a technológia eredményét, nem csak a „kozmetikázott” kísérleti parcellákon, hogy megalapozott stratégiai döntéseket hozhassanak.
Aszálytűrés és kockázatcsökkentés komplex mikrobiológiai technológia használatával
- Daoda Zoltán, szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.
A szakember előadásában kijelentette: a megelőzésre fordított figyelem a legjobb befektetés. A talaj nem csupán tartóközeg, hanem a legfontosabb termelőeszköz, amelybe ugyanúgy be kell ruházni, mint egy gépbe. A szakember élesen kritizálta a szármaradványok ipari célú elhordását: szerinte a biomasszának a talajon a helye, mert onnan hiányzik. Az AGRO.bio technológiája a mikrobiológiai talajépítésre fókuszál: a nitrogénkötő baktériumok és a foszformobilizálók segítségével hatalmas mennyiségű „ingyen” tápanyag válik hozzáférhetővé a növények számára.
Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
A szakmai igazgató bemutatta a baktériumok által termelt exopoliszacharidok (nyálkaanyagok) jelentőségét, amelyek aggregátumokká ragasztják a talajszemcséket, javítva a szerkezetet és csökkentve a műveléshez szükséges vonóerő-igényt. A BactoFil termékcsalád és a speciális cellulózbontó készítmények gyorsítják a szármaradványok feltáródását, megakadályozva a káros „pentozán hatást”. Daoda külön kiemelte a biokontroll jelentőségét: a Pseudomonas és Trichoderma törzsek alkalmazásával a fuzárium és más gombák fertőzési nyomása drasztikusan csökkenthető már a talajban. Végezetül a talajalga készítményekről szólt, amelyek biofilmként védik a felszínt a vízeróziótól, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg közvetlenül a termőrétegben.
Daoda Zoltán előadásának prezentációja ITT érhető el.
Agrárbiotechnológia, mint lehetséges válasz az éghajlatváltozásra
- Dr. Bánáti Ferenc, biotechnológiai labor-vezető, CHH Műszaki KFT.
A laborvezető a biotechnológiát mint az alkalmazkodás meggyorsításának kulcseszközét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió 2025-től nyitott az NGT (Új Genomikai Technikák) felé, ami lehetővé teszi a precíziós génszerkesztést (pl. CRISPR/Cas9). Ez nem a hagyományos GMO-k világa: itt nem idegen fajok génjeit juttatják be, hanem célzottan, a természetes mutációkat utánozva javítják a növények tulajdonságait, például az aszálytűrést. Ez a technológia évtizedekkel rövidítheti le a nemesítési folyamatot, ami a gyorsan változó klíma mellett létfontosságú a mezőgazdaság számára.
Dr. Bánáti Ferenc – Fotó: Agroinform.hu
A laborvezető részletesen ismertette a modern metagenomikai vizsgálatokat is. Mint rámutatott: ma már DNS-alapú szekvenálással (Next-Gen Sequencing) pontosan megállapítható a talaj mikrobiális összetétele anélkül, hogy a laborban tenyészteni kellene a mikrobákat. A célzott szekvenálás a fajok arányát mutatja meg, míg a „Shotgun” módszer a teljes genetikai állományt és a funkcionális képességeket (pl. rezisztenciagének, anyagcsere-folyamatok) is feltérképezi.
Dr. Bánáti szerint ezek a diagnosztikai adatok teszik lehetővé az ismeret alapú döntéseket: a gazda pontosan látja, mi hiányzik a talajából, és célzottan avatkozhat be. Kiemelte: a biotechnológia tehát nemcsak a vetőmagban, hanem a talajdiagnosztikában és a mikrobiális csávázásban is a jövő záloga.
Dr. Bánáti Ferenc előadásának prezentációja ITT érhető el.
Főtámogató:
Támogatók:
Szakmai partnerek:
.png){kind=logo}
_fill_540x300_0.jpg)
