Mintegy 3000 milliárd forintnyi agrár- és élelmiszeripari beruházás van most „a csőben”, ami a bankok szerint akár 30 százalékkal is megmozdíthatja az évek óta csak toporgó agrárhitelpiacot. A beruházási boomhoz a klímaváltozás és az aszály miatt várható földpiaci átrendeződés is komoly hiteligényt tehet hozzá – különösen az Alföldön.
Az agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekben évek óta halmozódó elmaradás most egyszerre szakadhat rá a piacra: 2027-ig összesen mintegy 2000 milliárd forint mezőgazdasági és 1000 milliárd forint élelmiszeripari beruházás valósulhat meg. A Debreceni Egyetemen tartott szakmai beszélgetésen az MBH Bank és az OTP Bank agrárhitelezési vezetői arról beszéltek, hogy ez a fejlesztési hullám végre kimozdíthatja a holtpontról az agrárhitelpiacot.
Ma a mezőgazdasági hitelek állománya nagyjából 1700–1800 milliárd forint. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának vezetője 200–300 milliárd forintos bővülést tart reálisnak, míg Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója akár 600 milliárdos növekedést is elképzelhetőnek tart. Utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén a piac mérete elérheti a 2400 milliárd forintot – ami a közel tíz éve tartó stagnálás után már látványos ugrásnak számítana.
Az óvatosság oka az, hogy az agráriumban a bedőlési ráta alacsony, vagyis a gazdák jellemzően fizetik a hiteleiket, ez pedig folyamatosan apasztja az állományt. Ugyanakkor a tapasztalat az is, hogy sok ügyfél a kifutó konstrukciókat új hitellel váltja ki. Ezt erősíti, hogy az agrárfinanszírozás zászlóshajója továbbra is a Széchenyi-kártya, amelyhez többnyire megújuló hiteltermékek kapcsolódnak.
Az MBH és az OTP együtt mára az agrár- és élelmiszeripari hitelpiac több mint felét uralja. Az MBH piaci részesedése körülbelül 32 százalék, mintegy 600 milliárd forintnyi hitelállománnyal, az OTP-é ennél nagyjából 10 százalékkal kevesebb. A két nagy szereplő további térnyerésre nem készül, jelenlegi piaci pozícióját viszont mindkettő megőrizné – annál is inkább, mert a következő években a bankok szerepe az önerő finanszírozásában a mostani támogatási rendszer átalakulásával várhatóan felértékelődik.
A jelenlegi uniós ciklusban még 50 százalékos vissza nem térítendő támogatási intenzitással számolhatnak a beruházni szándékozó agrárvállalkozások, a következő időszakban azonban szinte biztosra vehető a támogatási szint csökkenése.
Mindez olyan időszakban történik, amikor az uniós agrárpolitika egyszerre enged nagy tömegű ukrán és dél-amerikai (Mercosur) agrárterméket az európai piacra, miközben a támogatásokat visszavágná – jelentősen rontva az uniós, így a magyar termelők versenyhelyzetét.
A klímaváltozás és az Alföld aszályosodása tovább növeli a nyomást. A szakértők szerint a mostani 4,7 millió hektárnyi szántóból akár 2 millió hektár válhat hosszú távon gazdaságosan nem művelhetővé, ha nem történnek nagy léptékű öntözésfejlesztések és technológiai váltások. Jól mutatja a probléma mélységét, hogy ma Magyarországon a szántóterületek mindössze 3 százalékát öntözik.
Az aszály, a hozamkockázat és a növekvő inputköltségek különösen azoknál a kisebb, főként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaságoknál jelentenek létkérdést, amelyek 300 hektár alatti területen működnek. Piaci alapon ez a méret önmagában alig versenyképes, a gépesítés pedig 450–600 hektár fölött válik igazán hatékonnyá. Az MBH és az OTP becslése szerint a magyar gazdálkodók mintegy 40 százaléka ma csak az uniós támogatásokkal – elsősorban a területalapúval – tud pluszban maradni.
A banki szakértők szerint az aszály sújtotta térségekben – elsősorban az Alföldön – ez könnyen eladási hullámhoz vezethet: egyre több kisebb gazdaság adhatja el földjét nagyobb szereplőknek. Ez fokozhatja a földforgalmat, és kínálati irányba tolhatja a piacot, ami akár a földárak csökkenését is magával hozhatja. Bár a rendszerváltás óta a magyar földárak nagyjából a négyszeresükre emelkedtek, nemzetközi összehasonlításban még mindig az alsó sávban vannak: míg Hollandiában egy hektár átlagosan 90 ezer euróba kerül, Magyarországon alig haladja meg az 5000 eurót, és még a bolgár árak is magasabbak.
A gyakorlatban mindez már most látszik: egyre gyakoribb, hogy több ezer hektáron gazdálkodó nagyvállalkozó azzal keresi meg a bankot, hogy kisebb, 200 hektár körüli szomszédja kiszállna a mezőgazdaságból, és földjét eladásra vagy hosszú távú bérletre kínálja – a vevő pedig ehhez keres finanszírozást.
A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége hagyományosan nem volt kiugró, de ma már egyre határozottabb leszakadás látszik az európai átlaghoz képest is. A banki agrárszakértők szerint a válasz nem a kivárás, hanem éppen ellenkezőleg: az évek óta halogatott beruházások gyorsítása. A kisebb termelők számára a specializáció, a réspiacokra építő innováció, a nagyobb üzemmérettel dolgozóknak pedig az automatizálás, a hatékonyságnövelő technológiai fejlesztések jelenthetik a túlélést és a versenyképesség megőrzését – még egy olyan időszakban is, amikor a külső piaci és klimatikus környezet inkább fékez, mint ösztönöz.
Forrás: VG.hu
Indexkép: Pixabay
