Megállt az árzuhanás a tej- és sertéságazatban, de a jövedelmezőség továbbra is kérdéses. A húsmarha- és juhágazat ezzel szemben kedvező piaci helyzetben van. Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója közösségi oldalán értékelte az év eleji piaci folyamatokat és a tavaszi kilátásokat.

Ijedtséggel indult az év

„Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára” – írja Dr. Wagenhoffer Zsombor. Az év első heteiben a felvásárlási árak meredek csökkenése dominálta a piaci hangulatot, ami komoly aggodalmat keltett a termelők körében.

Az elmúlt egy hónap legfontosabb fejleménye azonban, hogy az árzuhanás megállt. Sőt, halvány remény mutatkozik arra, hogy tavasszal enyhülhet a válság. Ez önmagában még nem jelent fordulatot, de stabilizációs pontot igen.

A tejágazat: mélypont közelében

A magyar tejtermelők az elmúlt két évben jövedelmező időszakot zártak, ami némi pénzügyi tartalékot jelenthetett. Ugyanakkor a jelenlegi piaci válság még a legfelkészültebb gazdaságokat is próbára teszi.

A tej világpiaci ára 2026 februárjára 53 eurócentről 30 centre zuhant – tíz éve nem látott mélységbe. Ez vélhetően a válság mélypontja. A kérdés az, mikor térhet vissza a jövedelmezőség. Jó esetben néhány hónapon belül, mivel a világ nagy tejtermelő régióiban csökken a kibocsátás.

Itthon a 140–160 Ft/kg közötti felvásárlási ár jelenleg jónak mondható – még akkor is, ha sok esetben a szűkített önköltséget sem fedezi.

Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint a magyar tejtermelő állomány ma Európa egyik legversenyképesebbje, sőt világviszonylatban is kiemelkedő. Ebben meghatározó szerepe van a genetikai előrelépésnek. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete Hungenom programja 2019 óta a világ legmodernebb genomikai szelekciós technológiáját teszi elérhetővé a hazai tenyésztők számára. Ehhez társulnak az elmúlt évtized jelentős telepi korszerűsítései.

A válság egyik súlyosbító tényezője azonban a hazai tejfeldolgozók helyzete. A tavalyi rossz piaci döntések következtében felhalmozott készletek veszteséges értékesítése miatt – a szerző szerint – a szükségesnél is nagyobb mértékben nyomták le a felvásárlási árakat, egyes esetekben egyoldalúan bontva fel szerződéseket. Ez tovább növelte a termelők kiszolgáltatottságát.

Mindezek ellenére a szakember bízik abban, hogy a magyar tejtermelők többsége – kormányzati segítséggel – képes lesz átvészelni a krízist.

Sertéságazat: exportfüggő pálya

Az európai sertésválság mindig erőteljesebben érinti a hazai és régiós szereplőket, mint a nyugat-európaiakat. Ennek oka elsősorban a feldolgozók gyengébb tőkeellátottsága és versenyképessége. A boltok által importált, nyomott árú nyugati sertéshússal nehéz versenyezni.

A helyzetet tovább rontja az ASP (afrikai sertéspestis) és a tavalyi RSZKF következtében beszűkült exportlehetőség. A hazai sertéságazat jövedelmezősége döntően az exportpiacoktól függ, így az állategészségügyi státusz kulcskérdés. Az ASP visszaszorítása nemcsak járványügyi, hanem gazdasági érdek is.

Optimista forgatókönyv szerint márciustól enyhe áremelkedés indulhat. Az egész évet tekintve azonban legfeljebb pozitív nulla szaldóra számíthatnak a sertéstartók.

Húsmarha és juh: kedvező pozíció

A húsmarha- és juhtartók ezzel szemben jelenleg kedvezőbb helyzetben vannak. A meglepően erős forintárfolyam ellenére magas exportárakat érnek el, és az EU más országaiban is jó a marha- és juhhús piaci pozíciója.

A kedvező árszint mögött azonban strukturális okok húzódnak: az elmúlt tíz évben az EU-ban közel 10 százalékkal csökkent a húsmarha- és kiskérődző-állomány. A kínálat visszaesése nem párosult hasonló mértékű keresletcsökkenéssel, így az árak emelkedtek.

A január–februári hűvös, csapadékos időjárás pedig kedvező alapot teremtett az év indulásához ezekben az ágazatokban.

Genetika és hatékonyság: kulcs a túléléshez

Válsághelyzetben a költséghatékony működés kiemelt jelentőségű. Ennek egyik legfontosabb eszköze a genetikai előrehaladás. A tenyésztőszervezetek hozzáadott értéke ebben válik igazán láthatóvá: nagyobb termelési szint, jobb takarmányhasznosítás, magasabb egészségi státusz – ezek mind válságállóbbá teszik az állományt.

Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint a magyar állattenyésztők az elmúlt évtizedekben számos krízist éltek túl. A „harcedzettség” tehát megvan. A mostani helyzet azonban új típusú kihívásokat hoz, különösen a globális ármozgások és a feldolgozói struktúra gyengesége miatt.

Tavasz és remény

A gazdák várakozása idén talán a szokásosnál is erősebb a tavaszi megújulás iránt.

A piaci stabilizáció jelei, a világpiaci kibocsátás csökkenése és a szezonális élénkülés együtt adhatnak esélyt az enyhülésre.

A korai húsvét – szimbolikusan is – a remény időszakát jelzi.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e nehézség, hanem az, hogy ki mennyire felkészülten, hatékonyan és genetikailag megalapozottan tud alkalmazkodni. A következő hónapok választ adnak arra, hogy a stabilizáció valóban fordulatot hoz-e a magyar állattenyésztés számára.

Forrás és indexkép: Facebook/Dr. Wagenhoffer Zsombor