A Surrey Egyetem kutatása szerint a függőleges növénytermesztés – legalábbis jelenlegi formájában – nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a hagyományos szántóföldi gazdálkodás.
A vizsgálat során a kutatók a salátatermelés környezeti hatásait hasonlították össze két hagyományos – egy brit és egy spanyol – farm, valamint egy brit vertikális üzem adatai alapján. Az eredmény meglepő volt: a vertikális farm 0,93 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátott ki minden egyes kilogramm megtermelt saláta után, míg a szántóföldi gazdálkodás csak 0,57 kilogrammot.
A különbség oka az óriási energiaigény, amit a mesterséges megvilágítás, a klímaszabályozás és az automatizált rendszerek okoznak. Még megújuló energiaforrásból származó árammal is jelentős a környezeti terhelés.
Pedig a vertikális farm kétségtelenül hatékony: egy négyzetméteren 97 kilogramm saláta termeszthető, szemben a szántóföldi 3,3 kilogrammal. A vízfelhasználás is jóval alacsonyabb, és a helyigény minimális.
A kutatás ugyanakkor rávilágított más problémákra is. Az egyik legnagyobb „rejtett” kibocsátási forrás a juta rostszálas dugó, amit talaj helyett használnak a vertikális farmokon. A kutatók szerint ha ezt kókuszrosttal váltanák ki, a technológia kibocsátása akár 95 százalékkal is csökkenhetne.
A szakemberek szerint a jövő kulcsa az energiahatékonyság növelése és a megújuló forrásokhoz való szorosabb kapcsolódás. Csak így válhat a vertikális gazdálkodás valóban fenntartható alternatívává, amely képes versenyre kelni a hagyományos mezőgazdasággal.
„A vertikális gazdálkodás ígéretes, de amíg nem tudja csökkenteni az energiaigényét, nem tekinthető zöld megoldásnak” – foglalta össze Michael Gargaro, a kutatás vezetője.
Forrás: Üzletem.hu
Indexkép: Pixabay
