Az argánfa, melynek termése az argándió, kizárólag Marokkóban őshonos. Az argánolaj számtalan kozmetikai terméknek, krémnek fontos összetevője. Már egy pici üveg is több ezer forintba kerül belőle. Ennek az oka az argánolaj készítésének nehézségében keresendő, ugyanis az olaj előállítása igen aprólékos munkát igényel. A növényből kinyert olaj az ott élő berber törzs legfontosabb megélhetési forrása.
Argánszüret kecskékkel
A kecskék kedvenc csemegéje az argándió, a fára mászó kecskék igazi turistalátványosságnak számítanak Marokkó délnyugati részén, az argánfa hazájában. Ugyanis egyes marokkói régiókban megengedik a kecskéknek, hogy felugráljanak az argánfák ágaira, és lelegelhessék a gyümölcsöket. Ilyenkor az emészthetetlen csontárok végighaladnak az állatok tápcsatornáján, és az ürülékükből könnyűszerrel kinyerhetők, ami sokat könnyít a feldolgozás folyamatán. Hiszen az emésztésükkel tulajdonképpen elvégzik az olaj készítésének első lépését, ami egyéb esetekben úgy történik, hogy az asszonyok szárítás után lehámozzák a gyümölcshúst a magról.
Az olaj készítésének folyamata
Az asszonyok először megpörkölik a csontárt, és két kő között megtörik. Ha már félbetört, kiszedik a magot. Ezután megőrölik a magot, összekeverik vízzel, majd addig gyúrják, míg egy gyurmaszerű pasztát kapnak, és puszta kézzel kipréselik az olajat abból.
Különösen érzékeny pontja az olaj készítésének az, amikor a dióbelet kis adagonként lapos agyagedényben a tűz vagy a parázs fölé teszik, mert nagyon kell vigyázniuk arra, hogy a magokat úgy pörköljék meg, nehogy megégjenek, hiszen akkor tönkremennének a bennük található értékes vitaminok és zsírsavak, és elveszne a jellegzetes mogyoróíz.
Az eljárás mechanikusabbá tételére történtek már kísérletek, de sikertelenül, így a berber asszonyok ezt a fárasztó és időigényes munkafázist ma is kézzel végzik.
A fára mászó kecskék igazi turistalátványosságnak számítanak Marokkóban – fotó: Pixabay
A modern argánfeldolgozó eljárásoknál a gyümölcshúst kézzel távolítják el, kihagyva a kecskéket a folyamatból.
Érdekességek az argánnal kapcsolatban
• Az argánfa csak 30-50 éves kor között hozza első gyümölcseit; évente 0,5-1 cm-t nő.
• Egy fa gyümölcseiből naponta csupán egyliternyi olajat lehet kinyerni.
• Az argánfa képes túlélni a hőséget, a szárazságot (kibírja a 0 °C-ot és az 50 °C-ot is) és azt is, ha rossz talajba ültetik, ezért az élet fájának is nevezik.
• Az egész világon csak Marokkó délnyugati részén képes az argánfa növekedni.
• Az argánfa tüskés és körülbelül 8-10 méteres magasságig nő meg, törzse csavart és göcsörtös. Gyökere akár 50 méterre is lenyúlik.
• Ma már az argánfák veszélyeztetettnek számítanak.
• Egyetlen liter olajat körülbelül 20 óra sajtolással nyernek ki.
Az argánolajat igazi csodaszernek tartják – fotó: Pixabay
Az argánolaj jótékony hatásai
Az argánolajat igazi csodaszernek tartják:
• meggátolja a bőr öregedését, kisimítja a ráncokat, hidratál,
• erősíti a megviselt, töredezett hajat,
• segíti a sebgyógyulást,
• gyulladáscsökkentő,
• körömápolásra is használják,
• rákmegelőző hatása van, stimulálja a sejtnövekedést és a sejtek megújulását,
• védi a szívet és az érrendszert,
• csökkentheti az allergiára való hajlamot,
• erősíti az immunrendszert.
Felhasználási módjai
Az argánolaj akkor fogyasztható, ha tiszta, extra szűz formában szerezzük be. Az étkezési célú argánolajat elsősorban úgy használják, hogy a kenyeret abba mártogatva fogyasztják. De használható fűszerként, ételek ízesítésére és a fogások lazításához is, például tésztákban vagy kuszkuszban.
