Januártól fokozatosan bevezetik a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését hazánkban. A szolgáltatást, önkéntes jelleggel lehet igénybe venni, s első körben országszerte 14 települést érint – közölte nemrég a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
Arról már részletesen írtunk, hogy ez mit is jelent a fogyasztó számára, azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság szempontjából miért fontos ez a rendszer. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok gyűjtésének végeredménye, végterméke (amellett, hogy a nagyobb hányad felhasználásával biogázüzemekben áramot termelnek vele) ugyanis valami olyasmi, ami gyógyírként hat minden talajra: ez pedig nem más, mint a komposzt.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető lesz: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, tea (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is.
Nem szabad viszont beledobni csontot, élelmiszer-csomagolást, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát és más, ehhez hasonló anyagokat. Ezek ugyanis károsíthatják a feldolgozást végző gépeket. Ugyanígy tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot. A bedobható élelmiszerek listája a https://mohu.hu/biohulladek oldalon is megtalálható.
A hazai települési hulladék 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki – forrás: pixabay
Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ezek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék csaknem kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami azonban nem teljesíthető a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően, a fennmaradó rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. A hazai települési hulladék 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt termelnek vele. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaság számára.
A komposztálás reális alternatíva a keletkező szerves hulladék újrahasznosítására, a tápanyagok körforgására. Alapja, hogy oxigén jelenlétében a természetben évről évre keletkező, hatalmas mennyiségű növényi szerves anyag lebomlik. A folyamatban kiemelkedő szerepet játszanak a mikrobiális közösségek és a giliszták, a tápanyagok pedig visszajutnak a talajba, amit a növények ismét felvehetnek – így kialakul a természetben egy nélkülözhetetlen körforgás. A szerves anyagokból komposztálódás után humusz keletkezik, mely összetartja a talajszemcséket, tápanyagot biztosít a növények és a talajban élő mikroorganizmusok számára. Erre a csodálatos folyamatra építve csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét, ez a legjobb dolog, amit tehetünk a konyhai és kerti szerves hulladékkal.
A komposzt összetétele, alkotóelemei révén javítja a talaj tulajdonságait: egyebek közt az lazábbá válik, gyorsabban felmelegszik, növekszik a víz- és hőtároló képessége, s ezen keresztül a termékenysége is.
