Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemcsak kibocsátás-csökkentést jelent, hanem azt is, hogy megbízható, fenntartható energiaforrásokra kell építenünk a villamosenergia-, fűtés- és üzemanyag-ellátást. A nap- és szélenergia kulcsszereplők, ám időjárásfüggők. A mezőgazdasághoz kötődő biogáz ezzel szemben tervezhető, szabályozható és tárolható energiaforrás – ezért válik az energiaátmenet egyik stabil pillérévé.

Mi az a biogáz, és hogyan működik egy biogázüzem?

A biogáz a szerves anyagok – például trágya, növényi maradványok vagy speciálisan termesztett energianövények – oxigénmentes, meleg környezetben történő lebontása során keletkezik. A természetben ez a folyamat kontroll nélkül zajlik: a rothadás során metán és szén-dioxid szabadul fel, amelyek a légkörbe jutva hozzájárulnak az üvegházhatáshoz.

A biogázüzem ezt a természetes folyamatot irányított körülmények közé tereli. Az alapanyag – például hígtrágya vagy silókukorica – egy zárt fermentorba kerül, ahol baktériumok bontják le oxigén nélkül, állandó hőmérsékleten. A keletkező gázkeveréket (metán és CO₂) összegyűjtik és tárolják.

A biogáz többféleképpen hasznosítható:

  • erőműben elégetve villamos energiát termel,
  • a keletkező hő fűtési célra használható,
  • tisztítás után biometánként a földgázhálózatba táplálható vagy üzemanyagként alkalmazható.

A biogázüzemek lehetnek kisebb, decentralizált létesítmények vagy nagyobb, kombinált hő- és erőművek (CHP), illetve biometán-előállító egységek.

Három kulcselőny: miért fontos a biogáz?

1. Szabályozható megújuló energia

A biogáz egyik legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő. Az üzem bármikor működtethető, a gáz tárolható, és akkor lehet villamos energiát termelni, amikor arra a hálózatnak szüksége van. Ez kiegyensúlyozza a nap- és szélenergia ingadozásait.

Emellett a biogázból előállított hő és biometán hozzájárul a fűtési és közlekedési energiaátmenethez is, csökkentve az importgáztól való függőséget.

2. Klímavédelmi hatás

A hagyományos trágyatárolás során metán szabadul fel, amely a szén-dioxidnál sokszor erősebb üvegházhatású gáz. A biogázüzem ezt a metánt befogja és energiaként hasznosítja.

A fermentáció után visszamaradó erjesztési maradék (digestátum) tápanyagban gazdag, és műtrágyaként visszajuttatható a földekre. Így zárul a tápanyagkörforgás, miközben csökken a környezeti terhelés.

3. Gazdasági stabilitás a gazdaságoknak

A mezőgazdasági termelők számára a biogázüzem második bevételi lábat jelenthet. A tej- és gabonapiaci árak ingadozása mellett az energiatermelés kiszámíthatóbb pénzügyi alapot adhat, különösen támogatási rendszer vagy hosszú távú szerződések esetén.

Tévhit vagy valóság? Gyakori kritikák a biogázüzemekről

„Elveszik az élelmiszert.”

A biogázüzemek elsősorban silókukoricát és takarmánynövényeket használnak, nem közvetlenül emberi fogyasztásra szánt alapanyagokat. Emellett a jövőben egyre nagyobb arányban alkalmaznak hígtrágyát és más melléktermékeket, így csökken a növényi biomassza igénye.

„Monokultúrákat erősítenek.”

A modern szabályozás korlátozza például a kukorica arányát a felhasznált alapanyagban (2026-tól több országban 25%-os felső korlát). A vetésforgó alkalmazása gazdasági és agronómiai érdek is, hiszen a talajvédelem és a kártevőnyomás csökkentése alapvető a fenntartható gazdálkodásban. Alternatív energianövények – például évelő szilfium – is teret nyernek.

„Veszélyesek.”

A korszerű biogázüzemek szigorú műszaki és környezetvédelmi előírások szerint működnek. A korábbi, ritka szivárgási esetek után ma már kötelező a megfelelő szigetelés és környezetvédelmi védelem, így a környezetszennyezés kockázata minimális.

Hogyan lehet nyereséges egy biogázüzem?

A beruházás engedélyezéssel kezdődik, majd alapos szakmai felkészülést igényel. Ideális esetben az alapanyag nagy része – például a felhasznált biomassza kétharmada – a saját gazdaságból származik, ami csökkenti a külső beszerzési kockázatokat.

A bevétel két fő modell szerint alakulhat:

  • Támogatott rendszerben – például átvételi ár vagy pályázati konstrukció keretében fix, tervezhető bevétel érhető el.
  • Piaci alapon – támogatás nélkül, az energia aktuális piaci árához igazodva, nagyobb kockázattal, de potenciálisan magasabb hozammal.

Biogáz: helyi energia, regionális erő

A biogázüzemek a mezőgazdaság és az energetika találkozási pontján állnak. Helyben keletkező melléktermékből állítanak elő villamos energiát, hőt vagy üzemanyagot – miközben csökkentik a kibocsátásokat és erősítik a vidéki gazdaságokat.

A jövő energiarendszere nem egyetlen technológiára épül. A nap, a szél és a biogáz együtt alkotnak működőképes, kiegyensúlyozott rendszert. A biogáz ebben a rendszerben a kiszámítható, rugalmas és regionális energiaforrás szerepét tölti be – stabil pillérként az energiaátmenetben.

Forrás: DKB.de

Indexkép: Shutterstock