A Walker Manufacturingot még az 1950-es évek elején alapították kis családi vállalkozásként, és gyakorlatilag a garázsban történő szabadidős bütykölésből nőtte ki magát a nagy teljesítményű fűnyíró gépek meghatározó gyártójává.

A cég központja ma a Colorado állambeli Fort Collinsban található, közel 200 dolgozóval. A gyártmánypalettán ma 14 géptípus, számtalan tartozék és kiegészítő szerepel. Az értékesítést az Egyesült Államokon kívül 28 más országban végzik 49 regionális partnerrel és 1200 értékesítési ponttal. A cég ma is 100%-os családi tulajdonban van, és immáron a harmadik generáció viszi tovább. Az alábbi interjú az idősebb fiúval, Bob Walkerrel készült.

Leleményesség és kitartás = üzleti siker

Walker azt mondja, hogy az apja folyamatosan bütykölt, és mindig szem előtt tartotta a gazdaságban rejlő innovációs lehetőségeket. Ugyanazt az utat követte, amely akkoriban népszerű volt a gyártói területre belépő gazdák számára: építs valami újat és innovatívat, majd addig add el a szomszédaidnak, amíg nem lesz elég kereslet egy vállalat beindításához. Max Walker sorsdöntő elhatározásának azonban semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz.

Az 1950-es évek közepén egy barátja azt mondta: „Szerintem lenne piaca egy benzinmotoros golfautónak."

"Apám soha nem golfozott, de ezt kihívásnak tekintette. Az ötletet tett követte. Néhány évig apám nappal gazdálkodott, éjszaka pedig golfkocsikat készített. Végül elég érdeklődés mutatkozott ahhoz, hogy golfkocsikat kezdjen gyártani egy kis épületben, 50 méterre az otthonunktól."

Ezt követően Max Walker beszállt a mini terepjáró teherautók gyártásába (a mai UTV-k előfutárai), amelyeket részben a golfkocsik ihlettek. A tőkeigény azonban külső befektetők bevonását tette szükségessé, akik a Wyoming állambeli Casperbe költöztették a vállalatot, és átvették a termelés irányítását, ami végül 1970-ben csődbe vitte a vállalatot.

"Az egészet bezáratta a bank. Apám mindent elveszített. Emlékszem, azt mondta nekem: "Mindent elvesztettem, kivéve a családunkat és az Istenbe vetett hitünket". Végül építkezéseken dolgozott, hogy ki tudja fizetni a számlákat. Majd lehetőséget kapott, hogy Byco traktorfülkehűtőket tervezzen Coloradóban, amit 11 évig csinált. Ez amolyan utólagos tetőklímaféle berendezés volt. Gyökeres változás csak 1975-ben történt, amikor apámmal szükségből – és az újítás iránti késztetésből – saját, mai szóval élve „ráülős" fűnyíró prototípust építettünk, mert több megvásárolt gép sem felelt meg az elvárásainknak. Volt egy családi szlogenünk: Ha nem tudod megvenni – építsd meg".

Néhány évnyi próbálkozás és fejlesztés után 1980-ban 25 darab „próba-szerencse" alapon épített fűnyíróval indult útjára a Walker fűnyírómárka.

"Természetesen nem voltak kereskedőink vagy forgalmazóink. Senki sem hallott még a Walker fűnyíróról. Ezért elmentünk egy kansasi mezőgazdasági kiállításra, és a Yard & Garden magazin egyik szerkesztője lefényképezte a fűnyírót. Apa nem is emlékezett, hogy beszélt volna ezzel a fickóval. Néhány megjegyzéssel betette a képet a gépről az új termékek rovatba. Hirtelen elkezdtek érdeklődni az egész országból."

Kereskedők nélkül a család végül az egész Egyesült Államokban körbehajtotta a fűnyírókat az érdeklődő háztulajdonosokhoz.

"Az egyik floridai út során apa eladott egy fűnyírót egy vállalkozónak, és a családunk ekkor rájött, hogy a gép nem csak a háztulajdonosok számára vonzó. Találkoztunk egy férfival, akinek volt egy vállalkozása, és több faluban is rendben tartotta a gyepfelületeket bérmunkában. Milliónyi kis terület van, és mindegyiket a kis kézi vágóorsós vagy benzinmotoros, tologatós géppel nyírták. Amikor meglátták a mi kis traktorszerű, vezethető gépünket, azt mondták: „Ez az a tökéletes gép, amit kerestünk".

Ebben a kezdeti fázisban azon nyomban 48 darabos rendelés érkezett be! Néhány évvel később, 1983-ban a Walker Manufacturing elvesztette a Byco traktorkabinhűtők gyártására vonatkozó szerződését, ami arra kényszerítette a családunkat, hogy teljes munkaidőben a fűnyíróüzletnek szenteljük magunkat. Ismét oda jutottunk, hogy nem maradt semmi fix munka és bevétel, amiből megélhettünk volna. Ez volt az a pont, amikor papíron ismét csődöt kellett volna jelentenünk. Abban az évben 450 gépet gyártottunk, és mindegyiket el is adtuk."

A fejlesztések természetesen nem álltak meg. A fűnyíró kisgépek már önmagukban nem voltak elegendők, a vevők is többet akartak, akár egész éves használhatóságot. Az 1980-as évek második felétől már olyan opciókat is gyártanak és kínálnak, mint például a tolólap vagy a mini hómarószerelék, valamint az avarmulcsozó. A gépekben elkezdték egységesen alkalmazni a Kohler motorokat.

1991. február végén elkészült a tízezredik fűnyírógép, ekkor 50 alkalmazottal dolgoztak. 1996. január elején már 25 ezer darabnál jártak, 85 dolgozóval. A '90-es évekhez kapcsolódik az első elektronikus benzinbefecskendezéses és első dízelmotor megjelenése is a kínálatban. 1994-ben több mint 3700 négyzetméterrel bővült a gyár alapterülete, 9290 négyzetméterre.

2000 nyarán ünnepélyes keretek között gurították le a szerelőszalagról az ötvenezredik Walker gépet. 2002-ben újabb nagyobb beruházás, gyárbővítés következett – legfőképpen a piaci igények és a típuskínálat folyamatos bővítése miatt –, de nem maradtak el az új szerelősorok és festőrészleg sem. Ezzel megduplázták az alapterületet, közel 19 ezer négyzetméterre.

2005. február 14-én érték el a 75 ezres darabszámot, 2006. április elején pedig elérték a 100 ezres darabszámot csak frontkaszából, 149 dolgozóval, majd két évvel később már fűnyíró traktorból is a százezredik darabot. Ekkor már 175 fővel zajlott a termelés.

Néhány érdekes fejezet

1953-ban Bob Walker, az elsőszülött fiú 7 éves lett, és olyan karácsonyi ajándékot kapott, amelyet soha nem fog elfelejteni. Apja, Max Walker igazán kitett magáért: egy Caterpillar miniatűr modellt készített neki. Eredetileg pedálozással működött, de ez cseppet sem volt könnyű, ezért egy 4 LE-s Kohler motort kapott. A Power Track órákig tartó szórakozást jelentett Bob, Ruth, Dean és Nina Walker számára a farmon, és egyben bizonyította Max tehetségét a gépek tervezésében, elkészítésében.

Bármi, lánctalpakon / 1955

Max Walker igyekezett a meglévő mezőgazdasági gépeket is kiegészíteni, továbbfejleszteni. A képen egy Allis-Chalmers HD-7 előtt áll, amelyet az 1950-es évek végén bemutattak a Kansasi Állami Vásáron, és nagy érdeklődésre tartott számot. Kezdetben szóba került, hogy a gyártásba is belevágnak, de a szerszámok, berendezések, anyagok és legfőképpen a tőke hiánya megakadályozott minden ilyen irányú kezdeményezést.

A kiállítás tapasztalataival rendelkezve – bár még mindig főállásban gazdálkodott – hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy elképzeléseivel jó irányban halad.

Golfautó / 1957

Max tervezői képességeire egy üzletkötő barátja figyelt fel, aki felvetette, hogy talán lenne piac egy benzinmotoros golfautóra. Igaz, mai szemmel ez inkább egy motoros tricikli volt. Abban az időben az elektromos golfautók akkumulátorai elég nehezek voltak és hamar lemerültek. A játék ugyan nem érdekelte, de megtervezte az Executive golfautót. Ez volt az első megbízható jármű a golfjátékosoknak. Az autó kedvező fogadtatásra talált, és megkezdődött a gyártása.

Az első példányok a mezőgazdasági műhelyben készültek egy fémfűrésszel, lángvágóval, elektromos hegesztővel és más kéziszerszámokkal. Az egyik szokatlan szerszám, amelyet használtak, egy eperfából készült villa volt a vázcsövek hajlításához. 1961 végéig mintegy 1000 darab kisautó készült összesen.

Power Truck / 1962

A golfautó szezonális termék volt, és meglehetősen szűk piaccal rendelkezett, a Power Truck azonban folyamatos gyártási lehetőséget és alkalmazhatóságot kínált, több piaci lehetőséget biztosítva. Tulajdonképpen a mai UTV-k elődjének tekinthető. Eredetileg a gazdálkodók számára és nagy gyártóüzemeknek szánták, ház körüli mindenes áruszállítónak, ettől függetlenül olyan változatos feladatokra is használták, mint postai küldemények és pizza kiszállítása. Sőt, később eljutottak az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóinak fedélzetére is takarító és karbantartó járműként.

Otthon a fiatal Dean Walker saját autóként használta. Speciális kipufogórendszerrel, kézi sebességváltóval és kékre festve gyakran lehetett látni, amint a környékén száguldozik. Úgy tűnt, hogy Dean örökölte apja mérnöki tehetségét.

Korát megelőzve / 1968

A pénzügyi korlátok és a helyi ipari beszállítók hiánya arra késztette a vállalatot, hogy a wyomingi Casperbe költözzön. A vállalatot ekkor több befektetőnek adták el. Az új vállalat megtartotta a Walker Manufacturing nevet, és folytatta a Walker Power Truck gyártását. Max továbbra is alkalmazott maradt, vezetői jogkörök és beleszólás nélkül, és a termékfejlesztés területén dolgozott.

A vállalatot azonban sajnos nem jól irányították, ami pénzügyi nehézségekbe sodorta, és végül a Power Truck néhány éves gyártását követően bezárt. Max munkanélkülivé vált, és semmit sem tudott felmutatni évek kemény munkája után.

Forrás: www.farm-equipment.com; www.walker.com

Indexkép: Youtube-videó