A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 11-én megerősítette a kéknyelv betegség jelenlétét Somogy vármegyében, ahol két nagylétszámú, de egy járványügyi egységet képező húsmarha-állományban mutatták ki a fertőzést. A helyi hatóság azonnali megfigyelési zárlatot rendelt el a tartási helyen. A védekezéshez szükséges vakcina hazánkban engedélyezett, és rendelkezésre áll.

A fertőzött állatoknál vírusos megbetegedésre utaló tünetek – például bágyadtság, láz és orrfolyás – jelentkeztek. A laboratóriumi vizsgálatok a 3-as szerotípus jelenlétét igazolták. Az uniós szabályozás értelmében az ilyen eseteket hivatalosan kitörésnek kell tekinteni. A megbetegedett állományok azonnali zárlat alá kerültek.

Magyarországon jelenleg engedélyezett a fogékony állományok preventív vakcinázása, amely a kéknyelv több szerotípusa – így a 3-as, 4-es és 8-as – ellen is védelmet nyújt. A betegség az Európai Unió 21 tagállamában jelen van, és bejelentési kötelezettség alá esik.

Hazánk 2021 februárja óta volt mentes kéknyelv betegségre, azonban korábban, 2015-ben a 4-es szerotípus miatt veszítettük el a mentességet. Bár 2017 után nem jelentettek újabb kitöréseket, az adminisztratív akadályok miatt a mentesség visszaszerzése hosszú időt vett igénybe. Az elmúlt 15 évben több hullámban tért vissza a vírus Európában, de az EU ma már inkább kereskedelmi, mint állategészségügyi jelentőségűnek tekinti a betegséget, annak ellenére, hogy a 3-as szerotípus néhány esetben elhullást is okozhat a kiskérődzőkben.

A BTV vírus jelenléte leginkább a kereskedelmet nehezíti meg, mivel az oltások, vérvételek és várakozási idők akadályokat gördítenek az állatszállítás elé. A legutóbbi nagyobb járvány 2023-ban Hollandiából indult, és elérte Belgiumot, Németországot, Ausztriát, Szlovéniát, valamint Csehországot, Lengyelországot és Olaszországot is. A kitörések során a 3-as és 4-es szerotípusokat azonosították.

szarvasmarha

szarvasmarha Fotó: pexels.com

Magyarországon idén márciusban mutatták ki először a BTV vírust egy importált tejelőmarha-szállítmányban. Ezután további három szállítmányban is észlelték a vírust, mind Németországból érkezett állatokban. Mivel ezek klinikai tünetet nem mutattak, és csak egyetlen esetben terjedt át a vírus a fogadó állományra, hivatalosan nem kellett kitörésként bejelenteni őket. Az érintett állományokat levakcinázták.

Azokon a területeken, ahol a betegség elterjedt, csak a vakcinázás jelent hatékony eszközt a terjedés megfékezésére – erre a hazai szarvasmarha- és juhtartóknak is fel kell készülniük.

Fontos tudni, hogy a mostani kitörés nem von maga után általános szállítási korlátozásokat. A kitöréssel nem érintett állományok esetében belföldön, vérvétel nélkül, csupán klinikai vizsgálat alapján is lehet szállítani kérődzőket. Export esetén azonban más szabályok érvényesek.

Uniós exportnál közvetlen, 24 órán belüli vágásra szánt állatoknál nincs szükség vérvételre. Ha az állatok továbbtartásra vagy későbbi vágásra kerülnek, vektor elleni kezelést (pl. lepermetezés) követően, a 14. naptól PCR-vizsgálat szükséges. Minden esetben ajánlott egyeztetni a célország hatóságával a szállítási feltételekről.

A vakcinázott állatok az oltástól számított 60 nap elteltével válhatnak forgalomképessé. Az EU-n kívüli országokba irányuló export esetén további speciális korlátozások is érvényben lehetnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kéknyelv betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus nem terjed át emberre, és a fertőzött állatokból származó élelmiszerek sem jelentenek veszélyt a fogyasztókra nézve.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: pexels.com