A Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodói új vízmegtartó programba kezdtek, melynek célja az erdők természetes vizes élőhelyeinek megőrzése és fejlesztése. A kezdeményezés hátterében a vízhiány egyre súlyosabbá váló problémája áll – a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlan és ritka csapadékesemények jellemzik a térséget. A megoldás azonban nem óriási beruházásokban, hanem számos apró vízfelület – tavacska, pocsolya – megóvásában rejlik. Nem a méret számít, hanem a mennyiség: minél több ilyen kis élőhely létezik, annál nagyobb hatással lehetnek az erdő életére.



Kis víz – nagy hatás

A Bakonyerdő Zrt. szakértői az elmúlt években több tucat kis vizes élőhelyet újítottak fel, részben saját forrásból, részben pályázati támogatással. A cél az erdők természetességének fokozása, az ellenálló képesség növelése és a biológiai sokféleség megőrzése. Ezek az apró tavak nem csupán látványosságok, hanem valódi ökológiai kincsek. A Szarvaskút környéki területeken például források és kisebb tavak együttese segíti a természetes vízháztartást.

Az erdő mélyén megbúvó, alig néhány négyzetméteres pocsolyák sokak számára láthatatlanok maradnak, mégis elképesztő jelentőséggel bírnak.

Hosszabb vízborítottság esetén megjelennek a vízi fajok – kétéltűek, szitakötők, puhatestűek, vízinövények –, és egy komplex, stabil mikro-ökoszisztéma alakul ki.

Ahogy Waldinger Gergely, a Balatonfüredi Erdészet igazgatója fogalmazott: „A klímaváltozás az erdészeket is arra ösztönzi, hogy tudatosan segítsék a vizet az erdőben maradásra bírni.”


tavacska

Fotó: Pixabay

A természet megoldása: nem mesterséges tavak kellenek

Az éghajlatváltozás következtében a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb: rövid idő alatt nagy mennyiség hullik, hosszabb aszályos időszakok váltják egymást. Ezért is fontos, hogy az erdő képes legyen a lehulló vizet megtartani.

Az erdészek természetes mélyedéseket, régi vaddagonyákat, vízzáró talajrétegeket keresnek, ahol minimális beavatkozással – például növényzet irányított visszatelepítésével – segítik a természetes vízvisszatartó funkciók működését.

Ez a munkamódszer nem a táj mesterséges átalakítását célozza, hanem a meglévő adottságok kiaknázását. A természetes vízállások, ha jól támogatják őket, hosszú távon képesek biztosítani az élővilág fennmaradását, és az erdő ökoszisztémájának stabilizálását.



Adatbázis az erdő rejtett vizes kincseiről

A program fontos része az újonnan létrejövő vagy fejlesztett vizes élőhelyek dokumentálása. A Bakonyerdő Zrt. rendszerezett adatbázist vezet ezekről a helyekről – jelenleg 40–45 terület szerepel benne, és ez a szám évről évre növekszik. Az adatbázis nemcsak természetvédelmi szempontból hasznos, hanem az ökoturizmus fejlesztésében is segíthet: ezek a „láthatatlan” tavacskák új látványosságokat kínálnak a kirándulóknak, miközben fokozott védelmet élveznek az erdőgazdálkodás során.

Forrás: veol.hu

Indexkép: illusztráció/Pixabay