"A HungaroMet mérései alapján országos átlagban 22,3°C, volt az idei júniusi középhőmérséklet, amivel a második legmelegebb június lett 1901-től nézve. Az Alföldön pedig nem láttak ennél melegebbet az elmúlt 125 évben. A csapadékot illetően még rosszabb a helyzet: ennél nagyobb aszállyal a mérések kezdete óta nem találkoztunk.”–  írja Zsigó György, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban egy kevéske pótlódott a csapadékból.


"Annyi hasznuk volt a korai kánikulával, aszállyal küzdő közterületi kertészeknek, hogy nem terjedtek a nedvességet igénylő gombák, baktériumok.

A takácsatkák viszont kimondottan jól érezték magukat. Az elszaporodásukhoz a száraz, meleg időjárás a kedvező. A szövedékhálójuk védi őket a kiszáradástól, a melegben pedig felgyorsul a fejlődésük, akár 10 nap alatt is kialakulhat egy nemzedék. Megsokasodtak. Az elmúlt napokban fázhattak, de a meleg nyári napokkal újra beindulhatnak.

Nehéz ellenfélnek számítanak, több okból is. A pókszabásúakhoz tartoznak, tehát a közterületi rovarölő szerek nem irtják őket. Az egyetlen közterületi engedéllyel rendelkező atkaölő, a Nissorun 10 WP kiváló, kontakt, de a levéllemezen is áthatoló (transzlamináris) készítmény. Sajnos csak tojás és lárvaölő hatású, nem viszi el az idős egyedeket. Tehát folytatódik a párzás (ez még önmagában nem baj :-), de utána tojást is raknak és így újra felszaporodnak. Nem tudunk másik szerre váltani, ezért a teljesebb hatás érdekében az atkákat befullasztó, kiszárító narancsolaj és a paraffinolaj tartalmú készítményeket is használják. A kéntartalmú gombaölők is gyérítik az atkákat. Óvatosan a kénnel, mert nagy melegben megperzselheti a növényeket! " – hívja fel a figyelmet a növényorvos.

atka

A takácsatkák nehéz ellenfélnek számítanak, több okból is – fotó: Zsigó György/NMNK


"„Különösen a vízgazdálkodásra illetve a növényeink megfelelő vízellátására kell nagy gondot fordítani”- írja a Kertészeti kártevők (Balás Géza és Sáringer Gyula szerzők, 1984.) az atkákkal kapcsolatban. Az idei aszály segítette a szaporodásukat. De a megfelelő táplálás nyomán kialakuló egészséges bőrszövettel is nehezebben tudnak megbirkózni. A növényvédelem a termesztőknél, a fenntartóknál kezdődik!


Főleg a leveleket szívogatják és közben a nyálukkal is mérgezik a növényt. A fogyatkozó klorofill miatt halványul, bronzosodik, majd teljesen elszárad a megtámadott levél. Megfigyelhető, hogy a fonákon, a szövedékükbe ragadt lárvabőrök miatt porosnak látjuk a leveleket. Túlszaporodáskor a bimbót, a virágot is megtalálják. A halványuló levelek a fertőzés kezdeti szakaszára jellemzőek, a bronzszínű levél már súlyos fertőzésnek tekinthető, a végső stádium fotója pedig önmagáért beszél.

atka

 Fotó: Zsigó György/NMNK

"A hársnak „saját” takácsatkája is van, de a mikroszkóp alatt nyüzsgő atkák „hátán” látható két folt alapján a közönséges takácsatkára gondoltam. A mostani védekezés szempontjából nincs jelentősége a faj pontos meghatározásának. Ha viszont jól tippeltem, akkor az egynyáriak és az évelők is veszélyben vannak a hársfa közelében, mert soktápnövényű, a lágyszárúaktól a fásszárúakig mindenhol károsít. Gyakran a gyomokról pl. kedvencéről az aprószulákról terjed át a dísznövényekre.

Két-három hete sok hívást kaptam társasházakból és házikertekből is. Barna lepkék tömegesen repülnek be a lakásokba, lépcsőházakba. A parkokat is megtalálhatták! A kollégák eltérően ítélik meg ezeknek a gamma bagolylepkék veszélyességét. Van aki szerint egy nemzedéke alakul ki és ezek tovább vándorolnak és van aki szerint 2 sőt 3 nemzedéke is kifejlődhet nálunk. Nem mindegy, mert az utóbbi esetben egész nyáron számíthatunk a kártételükre. A hűvös lelassíthatta a hernyók kikelését, de már kibújhattak a tojásokból, érdemes átvizsgálni a növényeinket. Polifág, sok növényen feltűnhetnek az araszolva haladó, a leveleket rágó lárvák" – olvasható a növényorvos cikkében.

Forrás, indexkép: Zsigó György/NMNK