Napos, száraz, meleg időjárás kedvez az érés fázisába lépett gabonáknak, a repcének és az érésben lévő gyümölcsöknek. A nyár eleji csapadékos Medárd-időszak az idén nem alakult ki, sokfelé júniusban még egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiség esett, a kukorica és a napraforgó már most aszállyal küzdenek. Az előttünk álló tíz napban is csak a jövő hét első napjaiban van esély esőre, záporokra, zivatarokra. Ugyanakkor a hőség sem tér tartósan vissza, meleg, de nem forró időre van kilátás.
Markáns hidegfront vonult át fölöttünk vasárnap, mely többfelé okozott záporokat, zivatarokat, és a hőmérséklet is jelentősen visszaesett a hét első felére. Ezekből a záporokból azonban a legtöbb helyen csak igen kis mennyiség esett, 5 mm-t meghaladó csapadékot csak kevés helyen mérhettünk (1. ábra).
1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. június 11-ig (mm) – forrás: met.hu
Bár hazánkban a nyár első fele számít a legcsapadékosabb időszaknak, júniusban eddig sokfelé semmi vagy csak 5 mm-t sem elérő csapadék hullott (2. ábra).
A nyugati, északnyugati országrészben esett 10-20, valamint északon és keleten helyenként 10-15 mm, foltokban 20 mm-t meghaladó mennyiség, ez azonban csak a néhány felhőszakadás által érintett foltban éri el vagy haladja meg az ilyenkor szokásos mennyiséget (3. ábra).
2. ábra 10 napos csapadékösszeg 2025. június 10-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 10-ig (mm) – forrás: met.hu
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege is jelentős, 20-50 mm-es hiányt mutat hazánk nagy részén a sokéves átlaghoz képest (4. ábra), az ország középső részén mindössze 10-30 mm esett akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a csapadékra (5. ábra).
4. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 11-ig (mm) – forrás: met.hu
5. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. június 11-ig (mm) – forrás: met.hu
A talaj felső 60, az Alföldön sokfelé 80-100 cm-es rétege kritikusan száraz (6. ábra), az aszály fokozódása a hétvégi csapadékkal csak megtorpant, de nem állt meg.
Jelenleg hazánk túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható (7. ábra).
A kevés csapadék gyors elpárolgását, a talajok száradását az elmúlt egy hétben gyakran erős, vasárnap és hétfőn többfelé viharos szél is segítette (8. ábra).
6. ábra Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 10-én (%) – forrás: met.hu
7. ábra Mezőgazdasági aszályszint nyári növényekre 2025. június 11-én – forrás:: met.hu
8. ábra Minimum hőmérsékletek 2025. június 10-én (Celsius fok) – forrás: met.hu
A hőmérséklet jelentősen visszaesett a már említett hidegfront hatására a hét első felében. A múlt hét második felében még 30-35 fok között alakultak a csúcsértékek, és a napi középhőmérséklet is 20-25 fok közöttinek adódott, vasárnap északnyugaton már csak 19-23 fokig melegedet a levegő, hétfőn pedig már országszerte csak 20-24 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban.
Kedden hajnalban pedig sokfelé hűlt 10 fok alá a levegő (9. ábra), és egy szerdán érkezett gyenge hidegfront hatására, a csütörtök reggel is többfelé volt hűvös 6-9 fok közötti értékekkel.
9. ábra Maximális széllökés nagysága 2025. június 8-án (km/h) – forrás: met.hu
Az őszi vetések is megsínylik a májusi, június eleji csapadékhiányt (10. ábra). Már az érés fázisába léptek, ha most jönne csapadék, az már nem segítene az állományokon, sőt, a hétvégi heves záporok nyomában megdőlt táblák is kialakultak. Az elmúlt heti forróság és az aszály hatása a termésátlagokban is meg fog mutatkozni, a jelenlegi mérsékelten meleg idő azonban kedvezően hat.
10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június) – forrás:: met.hu
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt.
Az elmúlt egy hét során csak rövid időre és az országban elszórtan volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Hosszabban párás időszak sem volt jellemző.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a májust jellemző hűvös idő miatt, sőt az Alföldön már nagy területen csökkenés is előfordul. Az egész tavaszt jellemző jelentős pozitív anomália, azaz az átlagosnál fejlettebb vegetáció, elolvadt, jelenleg átlagos közeli a növényzet fejlettsége.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 400 és 470 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés a múlt heti hőségben nagyon fölgyorsult. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 55-95 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de átlagosnak mondható.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra).
11. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. június 11-ig – forrás: met.hu
Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez.
A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki.
Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj.
A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott június első felében, az aszály szinte az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 40-70 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 70 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 130 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra).
12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. június 11-ig – forrás: met.hu
Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.
Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és június eleje ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, az aszály az egész országra kiterjedt. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, amikor lett volna csapadék, akkor is nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, így nagyjából megfelel az optimális értéknek.
A következő 8-10 napban az ilyenkor szokásosnál szárazabb, meleg időre van kilátás. A hét végéig napos, száraz időben lesz részünk jellemzően napról-napra kissé emelkedő hőmérsékletekkel, mérsékelt légmozgással. Hétfőn érkezik egy hullámzó frontrendszer, melyhez kötődően a jövő hét első napjaiban több lesz a felhő, és hétfőn főként a Dunántúlon, kedden pedig a Dunától keletre lehet eső, zápor, zivatar. Hazánk területének körülbelül a felén valószínű több-kevesebb csapadék. A szél az említett frontrendszer hatására sokfelé megélénkül, megerősödik. A jövő hét közepétől ismét nagyrészt száraz idő várható. Így összességében hazánk túlnyomó részén tovább szárad a talaj, és az aszály fokozódására lehet számítani. A hőmérséklet kissé visszaesik a jövő keddre, de szerdától ismét melegedés kezdődik.
* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
Forrás: met.hu
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
