Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt is nagyobb a szélsőséges időjárási események bekövetkezésének esélye, aminek a mértéke akár a 2-3-szorosa is lehet a nyugati országok átlagának. A kedvezőtlen tendencia részben a sokat hangoztatott klímaváltozás számlájára írható.

A korábban tapasztalható károk lokális előfordulásához képest már egyre gyakoribbak a teljes országot elborító káresemények, mint például az aszály, ami komoly kihívás elé állítja nemcsak a gazdákat, de a biztosítótársaságokat is. Élő példa van arra, hogy egy biztosító már nem ad aszálykárra fedezetet a 2022-es nagy aszálykáros évben kifizetett kártérítési volumenek hozományaként. Márpedig hatékony kockázatkezelési rendszer nem létezhet a biztosítási termékek megfelelő integrálása nélkül. Ezt elősegíti, hogy a növénybiztosításokhoz igényelhető állami támogatás, ami 40-70%-kal csökkenti a gazdaságok biztosítási kiadásait, és körülbelül 13 Mrd Ft-ot tesz ki.

Kötési kényszerben vannak-e a gazdák?

Míg 10-15 évvel ezelőtt még 100-150 Mrd Ft kárról beszéltünk évente átlagosan, ami a gazdaságokat sújtotta, addig 2022-ben már a tízszerese, 1400 Mrd Ft volt a kár becsült mértéke. Sajnos az idén, 2025-ben is hasonló helyzet kezd kirajzolódni az aszályhelyzet miatt, és ha figyelembe vesszük, hogy az állami kárenyhítési alapban 35 Mrd Ft jelenleg a keret a károk mérséklésére, akkor könnyen belátható, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre állami forrás, és biztosra vehető, hogy sok gazdálkodó számára csalódást fog okozni a rendszer. Főként azoknak, akik kizárólag az államtól kapott kárenyhítési hozzájárulás igénybevételére rendezkedtek be – megjegyzem, helytelenül.

Ráadásul ha növénybiztosítással kombináljuk a védelmünket, akkor kétszer annyi pénz jár az alapból. Fontos tudni azonban, hogy bizonyos károk esetén, mint például a jég-, tűz- és viharkárok, összehasonlíthatatlanul jobban fizet a biztosító, mint az állami kárenyhítés.

Ennek egyik oka, hogy míg az állami rendszer összüzemi szinten legalább 30%-os kiesés esetén ad juttatást korlátozott feltételek és keretösszeg mellett, addig egy biztosítási konstrukció már 5% kármérték felett térít, és felső plafonja a biztosításban megadott érték, nem pedig a rendelkezésre álló keretösszeg rám osztható része. Ennek megfelelően logikus döntés a növénybiztosítás megkötése.

aszály

Egyre gyakoribbak a teljes országot elborító káresemények – fotó: Shutterstock

Kártapasztalatok 2025

Kárkifizetés szempontjából az utóbbi 15 év legkatasztrofálisabb éve a 2022-es volt, amikor összesen 52,9 Mrd forintot fizettek ki a biztosítók a gazdáknak, és 50 Mrd-ot az állami kárenyhítés. Óriási a kontraszt. 1400 Mrd kár kontra 103 Mrd kifizetés. Egyes gazdaságok már a negyedik rossz évet szenvedik el, és egyre bizonytalanabb a létük.

A 2022-es történelmi aszályt a 2023-as terményár-zuhanás követte, 2024-ben sem volt rózsás a helyzet az árak tekintetében, és aszályhelyzet is volt, de csak épp akkora, hogy a biztosítótársaságok az önrészek nagysága miatt vagy tudtak fizetni valamit, vagy nem.

A 2025-ös esztendőről hasonlóan nyilatkoznak a biztosítók, mint a 2022-es száraz évről. A néhány hete átvonult front talán sok helyen megmentette a napraforgót, de több megyében és régióban a kukorica már menthetetlen. A megtermékenyülés időszakában jelentkező légköri aszály a legkritikusabb tényező, mert gyakorlatilag lenullázza a hozamot. De ezért is volt indokolt az aszályfogalom kiterjesztése jó pár évvel ezelőtt, ami azt mondja ki, hogy hiába esik összesen 25 mm csapadék 30 nap alatt, akkor is aszály van, ha ezen időszak alatt volt 15 olyan nap, amikor a napi átlaghőmérséklet 31 Celsius-fok felett volt.

Általános trend, hogy a biztosítók egyre óvatosabban vállalják az aszálykárokat, ugyanis egyre korlátozottabb feltételek mellett biztosítják az aszálynak legjobban kitett, tavaszi vetésű növényeket, mint a kukoricát és a napraforgót. Szűkítik a vállalási volument, korlátoznak bizonyos régiókat, és nem utolsósorban a díjakat is emelik. Főleg azok a biztosítók, akik a legnagyobb kitettséggel rendelkeznek e növénykultúrák terén.

Aszály van!

Néhány fontos dolgot azért érdemes végiggondolni. Mindenki csak annak tudatában biztosítson aszály kockázatra, hogy meggyőződött a működéséről.

Kellemetlen pillanatokat okozhat, ha a kárrendezésen szembesülünk azzal, hogy az üzemi szintű féltermés a kárküszöb, és csak az azt meghaladó kárt fizeti a biztosító. És ne tévesszen meg minket, nem a biztosításban megadott hozam lesz a számítás alapja, hanem az Egységes Kérelemben található hozamadatok alapján számított üzemi átlag.

Ezeken felül vannak olyan szabályok, amelyek betartása elengedhetetlen egy normális kárrendezéshez. Ezek közül csak néhányat kiemelve alapvető, hogy időben kössük meg a biztosítást, mert 30 nap várakozási időt kell alkalmazni ahhoz, hogy teljesülhessen az aszály kritérium. Néhány esetben azzal szembesülünk, hogy a növényt már betakarították, és csak ezt követően jelentik a kárt, holott általános szabály, hogy legalább 2 héttel a tervezett betakarítás előtt jelenteni kell. Kiemelendő az is, hogy a kárfelmérés kizárólag lábon álló kultúrában történik, néhány ritka kivétellel, amikor a mintateret engedélyezi a biztosító. Az aszály kritérium teljesülését pedig konzekvensen ellenőrzik.

A jelenlegi agrárkockázati környezetben a növénybiztosítás nem csupán lehetőség, hanem egyre inkább stratégiai kényszer. A gazdálkodók érdeke az, hogy ne csak az állami kárenyhítésre építsenek, hanem proaktívan, előrelátó módon kombinálják a támogatott biztosítási lehetőségekkel. Aki felelősen gondolkodik, az nem bízza a véletlenre a termelés jövőjét.

Surmann Árpád, agrárbiztosítási alkusz, Agrisk.hu ügyvezető
Első Agrárbiztosítási Portál Kft., Kalocsa

Indexkép: shutterstock.com

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni:

Az Agroinform TechMag összes megjelent számát megtalálod a Magazin menüpont alatt.