Mi lesz a magyar burgonyával? – drámai jövőkép körvonalazódik

Kitartás kell a burgonyatermesztéshez – komoly pénzügyi háttér nélkül ugyanis nincs visszaút. A szakemberek szerint azonban a számos kihívás ellenére is érdemes kitartani a burgonyatermesztés mellett: aki most kiszáll a termelésből, annak később nehéz lesz visszakerülnie a piacra, legalábbis komoly anyagi befektetés nélkül.

A hazai étkezési burgonyát előállítók gazdasági szempontból egyre bizonytalanabb helyzetben vannak. Aki hosszú távon, komolyan foglalkozik vető- és étkezési burgonya termesztésével, annak minimum öt évre előre kell terveznie.

Ez alatt az időszak alatt mindig akad egy veszteséges, két-három átlagos, és csupán egy nyereséges év. Polgár Zsolt, a MATE Keszthelyi Burgonyakutató Intézetének vezetője szerint ez nemcsak hazai, hanem európai szintű jelenség, hiszen a piaci és környezeti tényezők hasonló módon alakítják a feltételeket.

A klímaváltozás hatására mára összeolvadt a tavaszi és az őszi burgonyabetakarítási időszak – fotó: Pixabay

Vetőgumók és fajtaválasztás: kulcs a túléléshez

"Az ágazat jövőjéről tudni kell, hogy még élesebb lesz a verseny a vetőgumók területén és azt az egyre zsugorodó termelői kört kell meggyőzni, hogy magyar fajtákat termesszenek és ne az importot. Pedig a külföldi valójában drágább, de a megszokás nagy úr és úgy vélik, hogy ami külföldi, az biztosan jobb is. Hiányzik a megfelelő marketing lehetőség ennek a tévhitnek az eloszlatására, holott a szakmai tanácsok és az árak kialakítása miatt támaszkodhatnának ránk. Akkor kiderülne az is, hogy a keszthelyi burgonyák különlegessége a vissza ültethetőség, mert rezisztens fajtákról van szó" – összegezte Polgár Zsolt.

A szakember szerint a hazai fajták előnyei mellett szóló érvek sok termelőhöz el sem jutnak, mert nincs kellő kommunikációs csatorna, ahol ezek hangsúlyt kapnának.

A kihívások ellenére is érdemes kitartani a burgonyatermesztés mellett – fotó: Pixabay

Folyamatos betakarítás egyre kisebb területen

A klímaváltozás hatására mára összeolvadt a tavaszi és az őszi burgonyabetakarítási időszak, így szinte egész évben zajlik a munka, egyre csökkenő területeken. A korai érésű burgonyát már betakarították, a nyári ültetésűek is a földbe kerültek, az őszi betakarítás pedig már hetekkel ezelőtt elkezdődött.

A szakember szerint az elmúlt 30 év legnehezebb évjáratával állnak szemben a gazdák, miközben óriási az import burgonya behozatal, ami dömping áron történik. Így akinek van rá lehetősége az betárol, mert nem tudja olyan olcsó áron odaadni a burgonyát, mint amennyiért a kiskereskedelmi láncok átvennék.

A jelenlegi felvásárlási árak méltatlanul alacsonyak – pillanatnyilag 85-90 forintért tudják értékesíteni a termelők a terményt. A hazai piacot elárasztotta az olcsó import és a túl sok korai fajta, emiatt dömping alakult ki a belföldi burgonyából is.

Túltermelés és tárolási gondok Európa-szerte

Nemcsak hazánkban, hanem egész Európában túltermelés tapasztalható: az unióban 5 százalékkal nőtt a burgonya termőterülete. Ehhez jön hozzá az Észak-Afrikából beáramló áru, valamint a Nyugat-Európában a tavalyi évből megmaradt készletek.

Mindez súlyosan nyomasztja a gazdálkodókat, akik közül sokan nem rendelkeznek elegendő tárolókapacitással, így kénytelenek olcsón eladni a burgonyát. Ez tovább növeli az ágazatban uralkodó elkeseredettséget, és egyre többen érzik úgy, hogy nincs kiút a jelenlegi helyzetből.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com