Az éghajlatváltozás a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke számára kifejezetten előnyös feltételeket teremtett, nem vehetjük félvállról a kártevők elleni védekezést! A hatékony növényvédelmi stratégiákról és a védekezési lehetőségekről szakemberek nyújtanak részletes tájékoztatást.
Az információk eléréséhez kérjük, kattintson a kiválasztott névre!
|
_fitmax_750x750_0.png)
Zsila József
kukorica portfólió menedzser
Bayer Crop Science
Az évjárat jelentősen befolyásolja a toxinkockázat mértékét, mivel a gyakrabban előforduló toxintermelő gombák közül a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, ezzel szemben a Fusarium verticilloides a meleg, szárazabb körülményeket kedveli. Az Aspergillus fajok, amelyek az aflatoxin szennyeződést okozzák, az extrém meleg, aszályos időjárásban is jól fertőznek, amit 2024-ben is tapasztaltunk.
Az átfogó védekezési technológia legfontosabb elemei az ellenálló hibrid választása, vetőmagcsávázás, az általános jó növénykondíció fenntartása és a növényvédőszeres állománykezelések. A fent említett gombák közös jellemzője, hogy gyengültségi paraziták, tehát elsősorban a legyengült növényeket fertőzik meg. Ezért alapvető fontosságú a kukoricanövény kondíciójának erősítése.
A Propulse és Prosaro gombaölő szerek hatékony védelmet nyújtanak a gombás fertőzések ellen, csökkentve a toxinkontamináció kockázatát. A protiokonazol, amely mind a Prosaro, mind a Propulse készítményekben megtalálható, növeli a klorofilltartalmat, javítja a fotoszintézis aktivitást, ezáltal elősegíti a stabil terméshozam elérését. Emellett a Propulse-ban található fluopiram csökkenti a hőstresszt, amely különösen fontos szélsőséges időjárási körülmények között. A fluopiram ezen hatásán keresztül igazolja a Propulse használatát alacsony fertőzési nyomás esetén is.
Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így szükség esetén ajánlott egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte, amelynek kipermetezésével egyedülálló módon 12,5 g deltametrint juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrindózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége amikor például a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A kizárólag a lepkék (Lepidoptera) lárvái ellen ható készítmények mellé mindenképpen javasolt az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) ellen is hatékony termék alkalmazása; emellett a felelős gazdálkodás része olyan hatóanyag-kombinációk használata, amelyek csökkentik a rezisztencia kialakulásának kockázatát.
Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy, amely két különböző hatásmódú hatóanyag gyári kombinációja, ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő flupiradifuron és deltametrin kombinációja mind a kukoricamoly, mind a gyapottok bagolylepke és az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszközzé teszik.
A fentieken túl az időben történő betakarítással korlátozható az esetlegesen kialakult fertőzés következtében fellépő toxintermelődés. A lábon szárítás, késleltetett betakarítás növeli a toxinszint növekedésének kockázatát. Ajánlott a betárolt termény szellőztetése is, mivel az Aspergillus flavus 14%-os nedvességtartalom felett fejlődik, ami a betárolt kukorica toxintartalmának emelkedését eredményezheti.
_fitmax_750x750_0.png)
Hőgye Szabolcs
területi szakmérnök
FMC-Agro Hungary Kft.
A csökkenő kukoricaterület mellett minden hektár felértékelődik – és ezzel együtt a molykártevők elleni védekezés is megkerülhetetlenné válik. Nehéz évek után a gazdálkodóknak eredményes gazdálkodásuk érdekében, az idén is súlyos döntéseket kell meghozniuk. Ezek egyike, hogy védekezzenek-e a kukoricájukban biztosan megjelenő kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételével szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a kukoricamoly 10-15%-os fertőzésénél kialakuló mennyiségi kár megtérülő beruházássá teszi a Coragen® 20 SC alkalmazását.
Talán még ennél is fontosabb megakadályozni a minőségi kár bekövetkeztét és az esetleges toxinszennyezés kialakulását. Elkerülésének ára – a jelenlegi piaci kondíciókkal számolva – a rovarölő szer költségeire vetítve nem éri el 300 kg kukorica ellenértékét!
A Coragen® 20 SC Európában először hazánkban kapott engedélyt drónnal végzett szántóföldi kijuttatásra kukorica (vetőmag-, szemes, silókukorica), csemege- és pattogatni való kukorica kultúrákban.
A Coragen® 20 SC egy olyan rovarölő szer, amellyel a kukorica lepkekártevőivel szembeni védekezés hatékonyan, rugalmasan, kihívásoktól mentes munkaszervezéssel végezhető el. A beavatkozás eredményességét tovább javítja az Arc™ farm intelligence döntéstámogató rendszer használata, valamint az FMC-Agro területi szakmérnökeinek segítsége. Ez az út vezet a biztos sikerhez.
A kártevők és az általuk okozott kártétel veszélyei
A környezeti változások hatására a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke évről évre fokozódó károsításával állunk szemben. Előbbi mennyiségi és minőségi kárt egyaránt okozhat. Első nemzedékének száron jelentkező kártétele rontja a növény víz- és tápanyagforgalmát – ez akkor is több száz kilós termésveszteséghez vezet, ha nincsenek szemmel látható tünetei. A szár károsodása töréshez vezethet, ami előrevetíti a magas betakarítási veszteséget.
Kukoricamoly L2-es lárva – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. | Áttelelt gyapottok-bagolylepke lárva – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. |
A kukoricamoly minőségi károkozása a lárva csövön és szemeken ejtett rágásával függ össze, ami utat nyit a csőfertőző kórokozóknak. Ezek közül a Fusarium- és Aspergillus-fajok bizonyos körülmények között mikotoxinokat termelnek, amelyek nem csupán az értékesítést nehezítik meg, de a fertőzött állományból származó siló- vagy szemes termény komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet az állati és humán élelmezésben egyaránt.
A másik jelentős rágókártevő, a gyapottok-bagolylepke károkozása elsősorban a termés minőségének romlásában mutatkozik meg. A csővégen, a csuhélevelek védelmében ejtett rágásával utat nyit a csövet fertőző kórokozóknak, amelyek megjelenése a kukoricamolynál leírt módon a termés toxinszennyezéséhez vezethet.
A megfelelő időzítés segít a toxinos csőkártétel megelőzésében – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft.
A célzott védekezés szükséges, de a hatékonyság az időzítésen is múlik
A Coragen® 20 SC kiemelkedően magas hatékonyságot biztosít a kártevők ellen, az izomműködés blokkolásával gyomor- és érintőméregként fejti ki hatását. Hatóanyaga a növénybe felszívódva azokba a részekbe is eljut, amelyeket a permetlé közvetlenül nem ér el, ennek köszönhetően a szárban károsító lárvák ellen is hatékony. Tojásölő tulajdonsága révén a hatóanyaggal érintkező tojásokból a lárva sok esetben már ki sem tud kelni.
A felhasználás terén a gyakorlat számára fontos előnyei:
Méhekre nem jelölésköteles, nappal is kezelhetünk vele.
Nem károsítja a hasznos rovarokat.
Felhasználása rugalmasan alakítható, lehetőséget ad a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni egyidejű védekezésre.
Ahhoz, hogy a Coragen® 20 SC szakmai tudása a lehető legjobban kiaknázható legyen, kijuttatását megfelelően időzítve kell elvégezni. Ehhez nyújt segítséget az FMC Arc™ farm intelligence rovarmonitoring-rendszere, amely ingyenes applikációval hozzáférhető minden kukoricatermesztő számára.
Fotó: FMC-Agro Hungary Kft.
A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzásának követéséhez töltse le az ingyenes Arc™ farm intelligence applikációt!_fitmax_750x750_0.png)
Sári-Barnácz Fruzsina Enikő
fejlesztőmérnök
KITE Zrt.
A kukoricában a kártevők által okozott mechanikai sérülések fertőzési kaput nyitnak a toxintermelő gombák számára. E szempontból kiemelt jelentőségű a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), amelyek kártétele nemcsak termésveszteséget okozhat, hanem növeli a mikotoxin-szennyezés kockázatát is.
Gyapottok-bagolylepke lárvájának károsítása nyomán megjelenő gombamicélium – Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, KITE Zrt.
A kukoricamoly első nemzedéke a vegetatív fejlődési szakaszban főként a szár belsejében károsít, akadályozva a víz- és tápanyagáramlást, ezzel közvetlen termésveszteséget okozva. A második nemzedék a virágzást követően már a csövet károsítja, elősegítve a mikotoxin-termelő kórokozók megtelepedését. Hasonló kockázatot jelent a gyapottok-bagolylepke második nemzedéke is, amelynek csőkártétele szintén kedvez a gombafertőzések kialakulásának.
Az aflatoxin- és DON-toxin–szennyezés jelentősen rontja a termény értékesíthetőségét, csökkenti annak piaci értékét, valamint élelmiszerbiztonsági és takarmányozási kockázatot jelent. A toxinkockázatot az adott év időjárása is meghatározza: egyes Fusarium-fajok számára a hűvösebb, csapadékosabb, míg más fajok (pl.: F. verticillioides) számára elsősorban a meleg, szárazabb körülmények kedvezők. Az Aspergillus fajok – különösen az A. flavus – a szélsőségesen meleg, aszályos időszakokban is eredményesen terjedhetnek. Ez 2026-ban különösen indokolttá teszi a fokozott kockázatkezelést, mivel a nemzetközi előrejelzések szerint az év közepétől El Niño kialakulása valószínű, amely a globális hőmérsékleti és csapadékeloszlási mintázatokat is érdemben befolyásolhatja.
A változó klimatikus feltételek mellett a korábban bevált védekezési stratégiák megbízhatósága csökken. A kockázatok pontosabb térbeli értékelése érdekében a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának fejlesztő munkatársaival a kukorica tenyészidőszakában rendelkezésre álló hőösszeg, valamint a szántóterület és a kukorica vetésterületi aránya alapján növényvédelmi kockázati mutatót határoztunk meg. Az eredmények alapján az ország eltérő kockázatú zónákra bontható, amelyekhez célzott, helyspecifikus védekezési stratégiák rendelhetők.
A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételkockázati térképe – Forrás: KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóság
Az első védekezési időszak a kukoricamoly első nemzedékére irányul, elsősorban a mennyiségi termésveszteség mérséklése érdekében. A délkeleti, dél-dunántúli és helyenként északkeleti térségekben a kártételi kockázat magas, ezért a csemege- és vetőmagkukorica mellett a takarmány- és silókukoricában is indokolt lehet a rajzáscsúcsot követő beavatkozás. Ezeken a területeken a fény- vagy csalétekcsapdák kihelyezése már május közepétől javasolt.
A második védekezési időszak célja a csőkártétel és az ahhoz kapcsolódó mikotoxin-kockázat mérséklése. A gyapottok-bagolylepke vándorló fajként országosan jelentős veszélyt jelent, ezért ellene a rajzáscsúcsot követően országszerte indokolt lehet a védekezés. A kukoricamoly második nemzedéke szintén okozhat csőkártételt, ellene főként kedvező időjárási feltételek mellett, különösen a középső és északkeleti országrészekben lehet szükség beavatkozásra.
A kukoricacsövet károsító gyapottok-bagolylepke (balra) és kukoricamoly (jobbra) lárvák – Fotók: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, Nagy László, KITE Zrt.)
A kukoricamoly rajzásának pontos követése szintén kulcsfontosságú a védekezések időzítése szempontjából, mivel a beavatkozás hatékonysága elsősorban a lárvakelés időszakában biztosítható. Ennek támogatására hőösszegalapú fejlődéskövető térképet dolgoztunk ki, amely térben és időben jelzi a kártevő valószínűsíthető fenológiai állapotát, így segíti a rajzáscsúcs és az optimális védekezési időpont meghatározását.
A fejlődés nyomon követésére kifejlesztett „Kukoricamoly PrecMet térkép” a KITE PGR mobilalkalmazásában érhető el: az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play áruházból és az Apple Store-ból is, majd regisztrációt követően díjmentesen használható.

A védekezések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a fejlett kukoricaállományban a kijuttatás technológiai feltételei korlátozottak. A második védekezési időszakban a hagyományos szántóföldi permetezőgépek alkalmazása gyakran már nem kivitelezhető, vagy jelentős taposási kárt okozna.
Ilyen esetben lehetőség van az emelt hasmagasságú önjáró permetezőgépek használatára, valamint hatékony és rugalmas megoldást nyújt a drónnal is elvégezhető Inecor® rovarölő szeres állománykezelés.
A KITE Zrt. többéves fejlesztési kísérletei alapján a készítmény kis lémennyiségű drónos kijuttatás mellett is hatékonyan alkalmazható a molykártevők ellen.
A témáról többet megtudhat a molykártevők elleni védekezésről készült összefoglaló oldalunkon! A védekezési technológia kialakításával, a kezelési időzítésekkel és a védekezésre ajánlott készítményekkel kapcsolatban keressék bizalommal a KITE Zrt. agronómiai szaktanácsadó kollegáit!
Az Inecor rovarölő permetezőszer a NÉBIH 8360/13798-2/2025 számú engedélyokirata alapján azonos a 02.5/1126/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerrel.
_fitmax_750x750_0.png)
Molnár Szabolcs
fejlesztési vezető
Nufarm Hungária Kft.
A kukoricában fellelhető toxinok megjelenése a különféle penészgombák által okozott fertőzésekre vezethető vissza. Szántóföldi körülmények között leggyakrabban a Fusarium, Aspergilus és Alternaria nemzetségbe tartozó gombák okoznak problémát. Jelenlétük évjáratonként eltérő, de minden évben számítani kell rájuk. Ezek a gombák mindig jelen vannak a természetben, és ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények, akkor megfertőzik a növényt. Kukorica esetében gyakran a mechanikai sérülések nyitnak utat a fertőzéseknek, mint például a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke lárváinak rágása okozta sebek, sérülések (1. és 2. fotók).
1. fotó: Kukoricamoly lárvájának berágási nyílása a kukorica szárába – Fotó: Nufarm Hungária Kft.
2. fotó: Kukoricamoly lárvájának rágási nyomai a levél tövénél – Fotó: Nufarm Hungária Kft.
De érdemes megemlíteni a kukoricabogarat is, hiszen a kifejlett bogarak a bibék lerágásával rontják a termékenyülést, a fejlődő szemek megrágásával pedig szintén a toxintermelő gombáknak nyitnak utat (3. fotó).
3. fotó: Bibéket károsító kukoricabogarak – Fotó: Nufarm Hungária Kft.
A toxintermelés mértéke erősen függ a körülményektől. Amennyiben a gombák fejlődése számára nem ideálisak a körülmények (pl. szárazság, aszálystressz), jelentősen megnő a toxintermelés intenzitása, míg megfelelő víz- és tápanyagellátás esetén a toxinok termelése kisebb mértékű.
A toxinproblémák okozta károk kivédéséhez több védekezési lehetőség együttes alkalmazása adhat megoldást. Bár napjainkban igen elterjedt a forgatás nélküli talajművelés, melynek kétségtelenül számos előnye van, a kukoricaszár maradványainak a leforgatása növényvédelmi szempontból jelentős előnnyel jár: megszabadulhatunk a kórokozók jelentős részétől, emellett gyéríthetjük a kukoricamolyt is, amelynek lárvái a szármaradványokban telelnek át. Forgatás nélküli talajművelés esetén érdemes szárbontó készítményeket használni, törekedve arra, hogy minél kevesebb szármaradvány maradjon a talaj felszínén.
Fontos a kukorica zavartalan fejlődésének biztosítása is, mint például a megfelelő tápanyag-utánpótlás mind a makro-, mind a mikroelemek tekintetében, hiszen a legyengült növény fogékonyabb lesz a gombafertőzésekre, és a toxintermelődés is fokozottabbá válik.
A toxintermelődés megakadályozásában kulcslépés a kukoricát károsító rovarok elleni védelem annak érdekében, hogy a fentebb említett kártevők lárváinak rágásait minél alacsonyabb szintre szorítsuk vissza, amivel a toxintermelő gombák fertőzését tudjuk jelentős mértékben csökkenteni. A védekezések hatékonyságát alapvetően a készítmények alkalmazásának időpontja határozza meg. A permetezések mindig a megfigyelések és az előrejelzések adatainak felhasználásával történjenek! A leghatékonyabb akkor lesz a védekezésünk, ha a készítményeket a tömeges lárvakelés időszakában alkalmazzuk, ami a kukoricamoly esetében a rajzáscsúcstól számítva az 5-7. napon van. Ez nagyon fontos, hiszen a fiatal lárvák ellen addig tudunk védekezni, amíg azok a növény felszínén, a készítmények számára még elérhető helyen vannak. Miután a lárvák befúrták magukat a növénybe, a rovarölő szerekkel szemben már védett helyen vannak, így a hatóanyagok nem érik el őket.
A Nufarm ajánlatában két készítmény is szerepel, amelyek takarmány-, vetőmag- és csemegekukoricában egyaránt használhatók. Az eszfenvalerát hatóanyagú Sumi Alfa 5 EC 0,3 l/ha dózisban használható a kukoricamoly és 0,4–0,5 l/ha dózisban az amerikai kukoricabogár ellen. Mint piretroid hatóanyagú készítmény azonnali, taglózó hatással rendelkezik. A felszívódó acetamiprid hatóanyagot tartalmazó Carnadine szintén engedélyezett a kukoricamoly ellen, adagja 0,3 l/ha, a kukoricabogár ellen pedig 0,15 l/ha dózisban használható. A leghatékonyabb megoldás, ha a két készítményt tankkombinációban, együtt használjuk, hiszen ebben az esetben a kontakt és a felszívódó hatóanyagok biztosabb hatást adnak.
További információ: www.nufarm.hu_fitmax_750x750_0.png)
Csorba Csaba
termékfejlesztési igazgató
Sumi Agro Hungary Kft.
A kártevő hernyók jelentős veszteséget okozhatnak a kukoricában, sőt az általuk okozott sérülések fertőzési kaput nyitnak a kórokozóknak is A vetés után a növények intenzív megnyúlása- és a generatív szakaszban a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) a két legfontosabb kukorica kártevővé lépett elő. Kártételük nyomán a mennyiségi veszteség mellett az elmúlt pár aszályos évben tapasztaltak alapján minőségi problémák is adódhatnak.
A kukoricamoly főleg csemegekukorica- és a vetőmagkukorica-termesztésben okoz kárt. A lárva a szárban károsít a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növények szártörését okozza. Emellett a csöveket is károsíthatja. A megrágott magok csírázóképessége romlik, a sebzés helyén különböző kórokozó gombák(pl.: Fusarium, Aspergillus fajok) telepedhetnek meg, melyek mikotoxinszennyezést okoznak. A kártétel környékén többnyire rágcsálék és ürülék figyelhető meg, ami segíti a károsítás korai felismerését.
MIMIC kezelés hatására elpusztult bagolylepke-hernyó (Cegléd, 2021. 08. 23.) – Fotó: Sumi Agro Hungary Kft.
A képen jól látható a „dupla fejtok” jelenség – Fotó: Sumi Agro Hungary Kft.
A gyapottok-bagolylepke szélsőségesen polifág, több mint 120 tápnövénye ismert. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricában okozza a legnagyobb kárt. A lárvák a kukoricacsövet károsítva mennyiségi kárt okoznak, de lényegesen jelentősebb a másodlagos kártétel, vagyis a mikotoxin szennyezés. Előrejelzésre alapozva, a lárvák kelésekor érdemes inszekticides kezelést alkalmazni.
A hernyókártétel ellen a Sumi Agro palettáján két rovarölő készítmény áll rendelkezésre: a MIMIC és a SUMICIDIN 5 EW.
A hernyókártevők vedlési folyamatát befolyásoló tebufenozid hatóanyagot tartalmazó MIMIC-kezelést akkor kell elvégezni, amikor a lárvák már kikeltek, de még nem furakodtak be a szárba. Ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a kijuttatott hatóanyagból. Nagy előnye, hogy elhúzódó imágórajzás esetén a frissen lerakott tojásokat is gyéríti. A kukoricamoly esetében az idei évben ez a kezelés már június első dekádjától esedékes lehet ugyanis a rajzás beindulásához szükséges hőösszeg értékek az ország déli - délkeleti részén már kialakultak (lásd: (Bessin, 2003). A gyapottok-bagolylepke esetében a kezelést a virágzás környékére kell időzíteni, ugyanis a kártevő megjelenésére kifejezetten a generatív részek megjelenésekor lehet számítani.
Forrás: Sumi Agro Hungary Kft.
Idei évtől lehetőség van a MIMIC drónnal történő kijuttatására is a hatályos engedélyokiratban foglaltak szerint 20 liter/ha lémennyiséggel a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett. A növény fenológiája szerint a MIMIC-et csemegekukoricában a szármegnyúlástól a tejes érésig (BBCH 30 - 73), egyéb engedélyezett kukoricában szármegnyúlástól szemfejlettségig (BBCH 30 - 79) lehet kijuttatni. Csemegekukoricában csak 7 napos É.V.I.-vel rendelkezik, silókukoricában 14 napos-, a többi engedélyezett kukoricában 42 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A MIMIC egyedi hatásmechanizmusa miatt jól beilleszthető a kártevő molyok elleni védekezési technológiákba biztosítva a megfelelő hatóanyag-hatásmechanizmus-rotációt és elkerülve a rezisztencia kialakulását ezeknél a veszélyes kártevőknél.
Elhúzódó rajzás esetén a MIMIC kijuttatható a SUMICIDIN 5 EW-vel is, amely egy kiváló formulációjú piretroid (eszfenvalerát) készítmény. Ebben az esetben a cél a betelepülő imágók gyérítése még a peterakás előtt.
A rovarkártételnek közvetlen hatása van a penészgomba-fertőzöttség mértékére, mivel kártételükkel fertőzési kaput nyitnak a kórokozó gombák részére. Ezért, ha egy rovarölő szeres kezeléssel csökkentjük a kártételt, azzal együtt a penészgomba-fertőzöttség is csökken.
_fitmax_750x750_0.png)
Horváth Tamás
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
A toxintermelő gombák legfontosabb segítői
A rovarok által okozott mechanikai sérülések minden kultúrnövény esetén kórtani problémát jelentenek, és ez így van a kukorica esetében is. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kártételének veszélyét nem szabad félvállról venni! Sajnos azt kell mondanunk, hogy a klímaváltozás mindkét kártevő részére kedvező feltételeket teremtett.
A kukoricamoly hazánkban két nemzedékes fajnak számít, szármaradványokban telel lárva alakban. A lárva jól bírja a téli hideg időjárási (-15 °C) körülményeket. Az első nemzedék kártétele elsősorban a szár belső részében történik, amelynek negatív következménye komoly, akár 25 %-os termésveszteséggel is járhat. A rajzási idő intervalluma május végétől július elejéig tart. A második nemzedék megjelenésére július elejétől, szeptember közepéig számíthatunk. Így a kukoricacsövek károsításáért ez a nemzedék felelős. Összefoglalva az első nemzedék mennyiségi, míg a második nemzedék minőségi kárt okoz.
A gyapottok-bagolylepke polifág kártevő, amely számos szántóföldi és kertészeti (zöldségnövények) kultúrában, és dísznövényekben is komoly kártételt okoz. A már említett klímaváltozás miatt ma már hazánkban is (báb alakban) áttelelni képes, két-három nemzedékes vándorlepke fajról beszélhetünk. Az imágók május, június hónapban jelennek meg. A fő kárt a lárvák okozzák, amelyek június végén, júliusban jelennek meg. A hernyók a generatív részeket károsítják. A tojáskelés után a bibeszálakat és a csuhéleveleket rágják, később pedig a csöveken lévő szemeket károsítják.
Védekezés lehetőségei a mikotoxint termelő gombákkal szemben
Nézzük át, az említett kártevők csőkártétele mely kórokozók számára kedvező, illetve a teljesség igénye nélkül ezen kórokozók által termelt mikotoxinokat! Leggyakrabban a Fusarium fajok által termelt toxinokat kell megemlíteni, úgy mint a DON (deoxinivalenol), ZON (zearalenon), fumonizin. A melegkedvelő Aspergillus fajok közül a leggyakrabban előforduló az Aspergillus flavus kórokozó, amelynek optimális hőmérsékleti tartománya 35 °C felett van. Az általa termelt toxin az aflatoxin. A Penicillium fajokat is meg kell említeni ezen felsorolásban. Az általuk termelt mikotoxin az ochratoxin. A felsorolt toxinokkal fertőzött termény sem takarmányozási, sem pedig humán, azaz élelmiszeripari célra nem használható.
Hatékony növényvédelmi kezelés a fent említett kórokozókkal szemben nem áll rendelkezésünkre, mivel a kórokozók a csuhélevelek alatt, védetten fejlődnek, ahová gyakorlatilag lehetetlen gombaölő szert juttatni. Gyakorlati szempontból a toxintartalom csökkentésének legfontosabb módja a fertőzési kaput nyitó kártevők elleni eredményes védekezés.
Milyen készítményt javaslunk, és milyen kijuttatási lehetőségeink vannak
A Syngenta javaslata a Voliam 0,1-0,15 l/ha dózisban. A védekezések időpontját a feromon-, illetve a fénycsapdák használatával tudjuk előre jelezni. A rajzáscsúcs után 3-5 nappal kell a készítményt kijuttatni a lárvák ellen.
A Voliam használatának előnyei
Tartamhatásának következtében 12-14 napon át véd a lárvák ellen. Kontakt és gyomorméreg hatással is bír, továbbá a növény felületén megkötődik, és felszívódó hatással is rendelkezik, illetve lárva- és tojásölő hatása is van. A lárvák pusztulása 2-4 nap alatt bekövetkezik, így akadályozza a kártételt a csövön. Kíméletes a méhekre és a hasznos élő szervezetekre egyaránt. Kijuttatás szempontjából szántóföldi géppel van lehetőségünk a védekezésre 400 l/ha vízmennyiséggel. Tudjuk javítani a hatékonyságot belógó szórófejjel, amely közvetlenül a cső zónába juttatja a Voliam készítményt. Továbbá van lehetőségünk drónnal történő kijuttatásra is, ugyanis a Voliam rendelkezik ezen engedéllyel. A drónos kijuttatás során nem kell tartanunk a hatékonyság csökkenésétől, mert a szántóföldi kijuttatáshoz hasonló hatékonyságot ér el a drón is a következő paraméterek figyelembevételével.
Kukorica permetezése drónnal – Fotó: Syngenta Kft.
A drónos kijuttatás paraméterei
Hőmérséklet (20-25 °C);
Relatív páratartalom (min. 60 %);
Szélsebesség (max. 2-4 m/s);
Permetlémennyiség (20 l/ha);
Fúvóka típusa (180-240 mikron);
Repülési magasság (3 m);
Repülési sebesség (3-6 m/s);
Fogásszélesség (általában 6 m, típustól függően);
Védősáv 20 méter.
A készítményt pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatás esetén felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett lehet felhasználni. A kijuttatást érvényes drónpilóta engedéllyel rendelkező személy végezheti.
Tudjon meg többet a Voliam rovarölő szerről!
További információért keresse fel honlapunkat, vagy keresse a Syngenta tanácsadó szakembereit!_fitmax_750x750_0.png)
Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.
Milyen szerepet játszanak az AGRO.bio mikrobiológiai termékei a bőven termő és egészséges, toxinmentes kukorica előállításában?
A kukorica fuzáriumos megbetegedése az egyik legsúlyosabb növénykórtani probléma a kukorica termesztésében. A kórokozó már a csírázó növényt is megtámadhatja, de a legsúlyosabb tünetet a kukoricacsövön megjelenve okozza. Gyakran a csővégtől indulva fehéres-rózsaszín gombaszövedék képződik, a kukoricaszemek elszíneződnek és fejletlenek maradnak, káros fuzáriumtoxinok képződnek. A növények a virágzás ideje alatt a legfogékonyabbak a fertőzésre, a meleg, a csapadék és a magas páratartalom elősegíti a gomba szaporodását. Folyamatos esőzések következtében az érett szemeken is kialakulhat a fuzáriumfertőzés és megindulhat a toxinképződés.
Az aszpergilluszok meleg égövi kórokozók; hazánkban az utóbbi évek száraz és extrém magas hőmérsékleti viszonyai kedveztek a megjelenésüknek. Az optimális hőmérséklet a növekedésükhöz általában 20-30 °C között van. A betegség tünetei a csövön látható zöldessárga (Aspergillus flavus) vagy fekete (Aspergillus niger) konídium-(ivartalan spóra)gyep formájában jelennek meg. A magas páratartalom segíti a spórák csírázását és a gombák növekedését. Erre a tárolás során érdemes odafigyelni, hiszen a fertőzés a tárolóban is terjedhet és akár mikotoxin is termelődhet. Fontos azonban látni, hogy a kórokozót a szántóföldről hurcoljuk be a tárolóba, ezért a szántóföldön érdemes felvenni ellene a harcot.
Az aszpergilluszfertőzöttséget kukoricában leginkább megelőzni lehet, mivel rezisztens fajták nem állnak rendelkezésre. A legjobb lehetőségek az agrotechnikában rejlenek: vetésváltás, talajművelés és folyamatos monitoring. Ezen túl a rovarkártevők elleni megfelelő védekezés, az egészséges növényállomány, a megfelelő tárolási körülmények és a tárolás során is rendszeres monitoring segíthetnek csökkenteni a mikotoxin-szennyezettség kialakulásának kockázatát.
A fuzárium és az aszpergillusz elleni védekezésre nincs egyetlen csodamódszer. Kizárólag a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat alkalmazása jelenthet megoldást, valamint növelni kell a növények ellenálló képességét a gombák ellen.
Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.
BactoFil® Kukorica
Nem minden mikrobiológiai készítmény szolgál a károsítók elleni védekezésre: vannak olyan növényspecifikus változatok, amelyek közvetlenül a nagyobb és jobb minőségű termés kialakulását segítik. A BactoFil® Kukorica talajoltó készítményben 6 talajbaktérium-törzs található, a kukorica számára optimális arányban. Ezek egyrészt nitrogént kötnek meg, másrészt felvehető formába hozzák a talaj lekötődött foszfor- és káliumtartalmát. A BactoFil Kukorica-kezelés hektáronként 60 kg N, valamint 35-35 kg/ha P és K hatóanyagot tartalmazó műtrágya hatásával egyenértékű éves szinten, ami gazdasági oldalról is komoly érv az alkalmazása mellett.
Egyes törzsek olyan növényi hormonokat termelnek (IES), amelyek hatására a kukorica nagyobb gyökértömeget fejleszt; ellenállóbb egyes kártevők gyökérkártétele esetén; több vizet és tápanyagot tud felvenni; erőteljesebben fejlődik; jobban tűri a szárazságot; és több termést ad.
TrichoMAX
Az egyik legerősebb biokontrollhatással rendelkező Trichoderma a TrichoMAXban lévő Trichoderma harzianum.
A TrichoMAX megváltoztatja a mikroflorális összetételt a növények gyökérzete körül, amiből számos előny adódik: kapcsolat alakul ki a Trichoderma harzianum és a kultúrnövény között, ami serkenti a gyökérfejlődést; javul a tápanyagok felvétele; és szerzett rezisztenciát indukál, javítva a növények természetes védekezési mechanizmusát.
A gomba kontrollálja a talajból támadó gombákat (biokontrollhatás): elvonja a patogén gombák elől a tápanyagokat; direkt módon parazitálja a talajban fejlődő növénykárosító gombákat (lebontja azok szaporodóképleteit); és robbanásszerű fejlődésének köszönhetően nem hagy teret a fitopatogén gombák fejlődésének.
Algafix – verhetetlen a stresszkezelésben
A kukorica az intenzív lombfejlődés szakaszában számos stresszhatásnak van kitéve. Az Algafix olyan élő balatoni zöldalgát – és az általa termelt növényi hormonokat – tartalmaz, amely jelentősen javítja a növény stressztűrő képességét; fokozza a tápanyag- és vízfelvételt; gyorsítja a növény fejlődését; és serkenti a növekedést. Szántóföldi permetezővel önmagában vagy lombtrágyával együtt kijuttatva tökéletesen kiegészíti és fokozza a BactoFil® Kukorica hatását.
AlgaTer® – Európában is egyedülálló biológiai talajtakarás
Az AlgaTer® Klebsormidium bilatum fonalas zöldalgát tartalmazó talajoltó készítmény. A talaj felszínén képes szaporodni és fotoszintetizálni. Biofilmet képez a talajon – átszőve a felső 5-20 cm-t –, ami megakadályozza a csepperózió által okozott gombaspórás felfertőzést a talajfelszínről. Az AlgaTer® az egyik legfontosabb eleme a mikrobiális megelőző technológiának.
BactoFil® CELL, a szárbontás készítménye
A megelőzéshez a vas-kelát-képződés jelentős elősegítésére van szükség a talajban. A folyamatot a Pseudomonas fluorescens talajbaktériummal tudjuk előidézni, melyet az egyébként szárbontásra ajánlott BactoFil® CELL termékben találunk a legnagyobb arányban. Ezzel a fuzárium gomba szaporodását gátoljuk. A vas-kelát-képző talajbaktérium-törzsek jelentősen csökkentik a talajban lévő kórokozók számát és a fertőzésük mértékét. A talajbaktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a kórokozók szaporodását, szignifikánsan csökkentve a talajból eredő fertőzési nyomást.
Mivel a kórokozó elhalt növényi maradványokon telel át, ezeket nem célszerű a talajfelszínen hagyni, továbbá ajánlatos BactoFil® CELL-lel segíteni a növényi maradványok mielőbbi elbontását a talajban.
A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai – közte a Cellvibrio ostraviensis baktériumok – elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is a pentozánhatás elkerülésére. Így a BactoFil® CELL alkalmazásakor nem kell nitrogénműtrágyát adagolni a szárbontáshoz (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.
A nitrátérzékeny területeken korlátlanul használható BactoFil® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz, a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében, amit villámgyors kiszállítással is támogatunk.
A kukorica gombás fertőzései komoly fenyegetést jelentenek a termelésre, azonban az integrált védekezés – a megfelelő agrotechnikai módszerek és az AGRO.bio mikrobiológiai megoldásai – hosszú távú sikert biztosít. A BactoFil® CELL, TrichoMAX, BactoFil® Kukorica, Algafix és AlgaTer® készítmények nemcsak a fertőzések megelőzésében és kezelésében eredményesek, hanem hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodáshoz és a talaj egészségének megőrzéséhez is.
Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik.
KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.
_fitmax_750x750_0.jpg)
_fitmax_750x750_0.jpg)

_fitmax_750x750_0.jpg)
_fitmax_750x750_0.jpg)

_fitmax_750x750_0.jpg)



_fitmax_750x750_0.jpg)





_fitmax_750x750_0.png)
_fitmax_750x750_0.jpg)
_fitmax_750x750_0.jpg)
_fitmax_750x750_0.jpg)




