A 2025-ös évben a mezőgazdaság hazánkban és világ­szerte is igen nehéz időszakot élt át, klímaváltozás, aszály, időjárási viszontagságok, valamint a piaci és logisztikai nehézségek mind terhelik az ágazatot. A hagyományos nagyágyú, a kukorica takarmányként és terményként egyre kevésbé hozza az elvárt biztonságot, sok gazda már nem tartja gazdaságosnak a kukoricatermesztést, részben a csökkenő hozamok, részben a megnövekedett veszélyek (aszály, toxin-kockázat, ár- és költségvolatilitás) miatt.

A takarmányiparban is érzik a hatást, a szemes kukorica mellett más alapanyagokat is előtérbe helyeznek, több takarmánygyártó cégnél már áttérés történt gabonák (búza, árpa) vagy cirok, illetve szója nagyobb arányú felhasználása irányába, hogy diverzifikálják az alapanyag szortimentet.

A búza és kukorica terméseredménye, évről évre csökken, a piac hektikussága fokozódik, a minőségi paramétereik pedig folyamatosan romlanak, a toxin fertőzöttség egyre gyakoribb probléma. A hazai viszonyok már kevésbé megfelelőek a kukorica termesztéséhez, az éghajlati körülmények változása az északibb országok fele tolta el a termőterületet, melyet a hazai vetésterület csökkenése is igazol. A hazai gazdák ennek tükrében kénytelenek új növények irányában nyitni és a kukoricát a termelési portfólióban más kultúrával (pl.: szója, cirok) helyettesíteni. Mindezek eredményeképpen a hazai takarmányiparban a helyettesítő termékek iránti kereslet fokozódik. 

A szója, mint diverzifikációs lehetőség a vetésforgóban

  • Több termelő gondolja úgy, hogy a terület adottságait figyelembe véve a szója jövedelmező, alacsony költségszinten és hatékonyan termeszthető növény lehet, ráadásul élénk európai piaci kereslet áll mögötte, így értékesítése is kevésbé problémás.
  • A mezőgazdasági szakemberek vélekedése szerint, hosszabb távon egyre nagyobb területen a szója helyet kell kapjon a vetésszerkezetében, mint fenntartható takarmány- és fehérjeforrás.

Európai és uniós trendek: szójatermelés vetésterület növekedése

  • Az Donau Soja 2024-es adatai szerint az EU 27 tagállamában a szója vetésterülete rekordmagasságba emelkedett 2024-ben ~1,12 millió hektár volt, ami az előző évhez viszonyítva 8 %-os növekedés.
  • Az EU-n kívül, de régión belül például Ukrajnában és Szerbiában is növekedtek a szójatermesztő területek, ami összességében ~ 3,6 millió hektárt tett ki 2025-ben (EU + környező országok együtt).
  • Ugyanakkor az idei (2025) becslések szerint valamelyest visszaesik az összterület (1,1 millió ha körüli szintre), de ez még így is messze van a korábbi évek átlagától, jelezve azt, hogy a hosszabb távú trend továbbra is pozitív.

Összességében az európai szójatermelés növekvő tendenciát mutat, részben az importfüggőség csökkentése, részben fenntartható, helyi fehérjeforrás kialakítása iránti igény, valamint gazdasági érdekek miatt. A világ szója előállításának csak töredékrésze az, amit az EU tagállamai termelnek és nem elég a teljes igény kielégítésére, így az import dominál, az export szerepe pedig csekély (nettó importőr). Korábbi adatok szerint a GMO-mentes szójából előállított szójadara az EU igényének kb. 15%-át fedezi, így a takarmányiparban a szükséglet jelentős részét kénytelenek GMO-s alapanyagból kielégíteni.

szója

Az európai szójatermelés növekvő tendenciát mutat – Fotó: pxhere.com

Magyarországon dinamikus bővülés szerepel a célkitűzések közt

  • A hazai szójatermesztés 2025-ben mintegy 87 000 hektáron folyt, ami 22 %-kal több az ötéves átlagnál.
  • A cél, hogy a jövőben tovább bővüljön a vetésterület, hosszabb távon 100 000 hektárt meghaladó szint elérése, és akár 300 000 tonna hazai, GMO-mentes szója termelése.
  • Fontos azonban megjegyezni, hogy megfelelő tudásanyagot kell biztosítani a termeléshez, mivel kevésbé volt elterjedt növény hazánkban és kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a kezdő gazdák számára, ami a terület növekedésével folyamatosan változhat.
  • Ugyanakkor gátló tényezők is szerepet játszanak, amik jelentősen befolyásolhatják a termelést hazánkban, ilyen például a korlátozott növényvédőszer használat, szemben más versenytárs országokkal, ahol hatalmas a felhasználható növényvédőszer spektrum.

A szója, mint fehérje növény támogatott mely intézkedés arra irányul, hogy Magyarország csökkentse takarmányfehérje import-függését és fokozza a hazai, GMO-mentes szójából előállított takarmányok előállítását. Ennek fényében a szója nem csak mezőgazdasági ágazat, hanem stratégiai, takarmányipari alapanyag is Magyarországon.

További lehetséges alapanyag: a cirok alapvető tulajdonságai és előnyei
  • A cirok nagyon jó stressztűrő képességgel bír, jelentősen ellenáll az aszálynak és a hőségnek, ennélfogva vízhiányos időszakokban is biztosabb hozammal számolhatunk, mint kukorica esetében.
  • Technológiája egyszerűbb, tápanyag-, víz- és inputigénye alacsonyabb, emiatt alkalmas gyengébb talajú, kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező földterületeken történő termesztésre is.
  • A cirok erjesztett takarmányként és gabonaként is használható, víztakarékossága révén különösen értékes lehet fenntartható, klímabarát mezőgazdasági stratégiákban.

A világ és Európa növekvő termelési tendenciája

  • Globálisan a cirok a világ ötödik legfontosabb gabonaféléje, több tízmillió hektáros területen termesztik.
  • Európában több ország (pl.: Franciaország) jelentősen bővíti a szemescirok-termesztést.
  • Az EU területén mérsékelt növekedés figyelhető meg, az elmúlt 10 év átlagában 5%-kos pozitív irányú változás tapasztalható.

Magyarországon is növekvő jelentőséggel bíró kultúra

  • Az utóbbi években hazánkban is látványosan nő a cirok vetésterülete: 2015-höz képest - amikor még csak pár ezer hektáron termesztették -, 2024-re mintegy 45 000 hektárra nőtt a területe.
  • A hazai szakemberek és mezőgazdasági szereplők közül többek szerint különösen az aszályos, gyengébb talajú területeken a cirok biztonságosabb és kiszámíthatóbb alternatíva lehet a kukoricával szemben, így biztosítva a takarmányipar számára a megfelelő mennyiségi és minőségi alapanyag ellátást.

Magyarországon és más közép-európai országokban a cirok terjedése már látható, egyre több gazda próbálja ki, és a várakozások szerint a következő években tovább bővülhet, mint takarmány, mint gabona és akár, mint bio- vagy energia-nyersanyag. A világ népességének bővülése, a fenntarthatósági szempontok erősödése és a takarmányozási igények egyaránt kedveznek a növénynek. A cirok nem csupán egy alternatív kultúra, hanem hosszú távon biztos pont lehet a gazdálkodók és takarmány előállítók számára, akik a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó takarmánynövényi megoldásokat keresnek. Ennek az igénynek a mai modern, magas fehérje tartalmú gabonák és a fent említett takarmánynövények lehetnek a nyertesei.

A változás következményei a hazai takarmányiparra és agrárstruktúrára

A kukorica visszaszorulása, a szója és cirok vetésterületének növekedése több szempontból is átalakíthatja a hazai agrár- és takarmányipari struktúrát:

  • A takarmánygyártóknak, akik eddig nagy arányban kukoricára alapozták a termelésüket új, eltérő nyersanyag alapanyagokból kell kialakítaniuk a takarmány receptúrákat pl.: magas fehérjetartalmú búza, egyéb kalászosok, cirok.
  • Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás nem csak a kukoricát teszi próbára, hanem a szóját, cirkot is, ezért a termelőknek és a takarmányiparnak fel kell készülni nagyobb ingadozásokra és diverzifikált stratégiákra, így a jelenlegi átalakulás nem pusztán növényváltás, hanem egy struktúraváltás kezdete lehet a hazai agráriumban.
  • Az elmúlt évek vetésterület adatai alapján a mezőgazdaságban és takarmányiparban alapos szerkezeti átalakulás vált szükségessé, mivel nem csak átmeneti probléma, hanem tartós tendencia lehet a kukorica visszaszorulása, ahogy a korábbiakban felvázoltak is mutatják.
  • A szója vetésterülete és feldolgozása növekedhet, mivel jövedelmező, piacképes és logisztikailag is racionálisabb különösen akkor, ha helyben termelik és dolgozzák fel, nem pedig import alapanyagként kell megjelennie a takarmányokban.
  • Ugyanakkor nem szabad idealizálni sem, a klímahatások, piaci volatilitás, technológiai igények miatt a cirok sem automatikus „nyertes”. Az agrár- és takarmányiparnak tudatos stratégiára, diverzifikációra van szüksége.

Néhány adat a 2025. évi őszi vetésekkel kapcsolatosan

  • A jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,6 millió hektár, míg a tavaszi vetésű növények aránya 1,5 millió hektárra tehető.
  • Az őszi búza (durum nélkül) vetésterülete jóval meghaladta a tavalyit, így idén több mint 1 millió hektáron került földbe a vetőmag.
  • Az olajos növények tekintetében növekedés volt tapasztalható, a repce vetésterülete idén 153,1 ezer hektárra tehető, és a napraforgó területének kis mértékű növekedése várható a kukorica terhére.

Összefoglalva, fontos tényező, hogy az alternatív növények versenytársai a kukoricának, ahol ezen növények megteremnek és jó terméseredményt produkálnak ott a kukorica is, ez eredményezi azt az anomáliát, hogy jelen pillanatban problémát okoz a kukorica kiváltása.

A kukorica termesztése a jövőben sem lehetetlen, viszont minden gazdának, gazdaságnak alaposan fel kell mérni a saját kockázati tényezőit, meg kell vizsgálnia mely területein szabad és melyeken nem kukorica kultúrát termeszteni, mivel a jövedelmezőséget jelentős mértékben befolyásolja ezen döntés. Ahogy a prezentációkban is elhangzott, a takarmányiparnak kisebb problémát okoz az átállás, de a jövőben számukra is fontos kérdés a megfelelő minőségű alapanyag lehetőségek monitorozása és a hozzájuk szükséges kiegészítők (+enzimek) gazdaságos beszerzése.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com