Marokkó uborkaexportja rekordokat dönt, miközben Európa-szerte kínálati hiány és árrobbanás jellemzi a piacot – a magyar gazdák előtt egyszerre nyílnak lehetőségek és tornyosulnak kihívások. Az EastFruit adatai szerint Marokkó a 2024. júliustól 2025. áprilisig tartó tíz hónapos időszakban 27,7 ezer tonna uborkát exportált, összesen 26,3 millió dollár értékben. Ezzel az afrikai ország már túlszárnyalta az előző évi csúcsot – mindezt úgy, hogy még két hónap hiányzott az üzleti évből.

Marokkó uborkaexportja az elmúlt hat gazdasági évben folyamatos növekedést mutatott, éves átlagban 32 százalékos bővüléssel. A legnagyobb mennyiségeket rendszerint a tél folyamán – november és március között – szállítják, de az export szinte egész évben zajlik. 2025 januárjában például rekordmennyiség, 5,9 ezer tonna hagyta el az országot.



A fő célország továbbra is Spanyolország, ahová az összes kivitel 57 százaléka irányul, ezt követi az Egyesült Királyság és Portugália. Emellett az olasz és holland piac is egyre jelentősebb szerephez jut, bár jelenleg ezek volumene még mérsékelt.

A piaci árak is soha nem látott magasságokba emelkedtek: az uborka nagykereskedelmi ára elérte a 465-655 Ft/kg-ot. Ez érinti a magyar termelőket is. Egyrészt, a marokkói export bővülése tovább növeli a versenyt az európai piacokon – különösen olyan országokban, ahová hazánkból is történik szállítás, például Németország vagy Lengyelország. Másrészt azonban a kínálati hiány miatt kialakuló árrobbanás lehetőséget teremt a magyar termelők számára, hogy magasabb árakon értékesítsenek – már amennyiben képesek kielégíteni a minőségi és mennyiségi elvárásokat.

Külön figyelmet érdemel, hogy Németországban – az egyik legnagyobb európai felvevőpiacon – a paradicsomfogyasztás ugyan csökkenő tendenciát mutat, de a termelés nem képes fedezni a keresletet. Az önellátottsági szint mindössze 3,8 százalék, és a fő beszállítók Hollandia, Spanyolország és ismét csak egyre növekvő mértékben Marokkó. Ez utóbbi már 73 ezer tonna paradicsomot exportál évente Németországba, megelőzve több korábbi szereplőt.



A német paradicsomtermesztés döntő része hajtatott körülmények között zajlik, a szabadföldi termesztés gyakorlatilag eltűnt a klíma és a növénybetegségek miatt. Magyar szempontból ez a trend arra világít rá, hogy csak korszerű, fóliás vagy üvegházas technológiával lehet versenyben maradni – különösen akkor, ha a hazai termelés exportpiacokat is céloz.

Látható, hogy az észak-afrikai országok – élükön Marokkóval – dinamikus térnyerése és az időjárás okozta európai kínálati zavarok kettős nyomást gyakorolnak a magyar kertészetekre. A kihívások mellett ugyanakkor új piaci rések és magasabb árak is lehetőséget teremtenek, feltéve, hogy a hazai termelők képesek alkalmazkodni az új körülményekhez.

Forrás: fruitveb.hu

Indexkép: Shutterstock