Az Európai Bizottság 25–30 százalékos forráscsökkentést tervez az agrártámogatásokban – ez a teljes uniós költségvetés több mint egyharmadát érinti. Cseh Tibor szerint ez a döntés nem szakmai, hanem költségvetési motivációjú, mivel Brüsszel a védelmi és migrációs kiadásokra, valamint Ukrajna csatlakozásának előkészítésére próbál forrást találni.

„A döntéshozók elfelejtik, hogy a 450 millió uniós polgárból bár csak 10 millió gazdálkodik, mindannyian naponta háromszor eszünk. Ha a támogatások megszűnnek, az élelmiszertermelés külföldre tolódik, és a fogyasztó a minőség rovására fogja megérezni” – hangsúlyozta.

A támogatások csökkentése láncreakciót indíthat el

A magyar agrárkamara elemzése szerint már 100 hektár fölötti gazdaságokat is sújtana a tervezett elvonás, ami akár 20–25 százalékos támogatáscsökkenést is jelenthet. Ez nemcsak a nagyüzemeket, hanem a családi gazdaságokat és a közepes termelőket is ellehetetlenítené.

„A támogatások nem ajándékok, hanem a szigorúbb európai előírások betartásáért járnak. Ezek nélkül sokan feladnák a termelést, és az élelmiszerimport nőne, miközben a minőség romlana” – tette hozzá Cseh Tibor.


Olcsó import, drága következmények

Az alelnök arra figyelmeztetett, hogy miközben az uniós gazdákra egyre több környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabály vonatkozik, az EU sorra nyitja meg piacait a laza szabályozású harmadik országok előtt.

A dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás például kétszer annyi vámmentes méz behozatalát engedné, mint a teljes magyar éves termelés. Ugyanez a tendencia látható a zöldség-gyümölcs és a húsipar területén is.

„A brazil csirkehús harmadannyiba kerül, mint az európai. Ezzel a versennyel nem lehet lépést tartani, ha nekünk közben meg kell felelnünk a legszigorúbb előírásoknak” – mondta.

Nemcsak magyar ügy

A NAK alelnöke szerint az agrártámogatások csökkentése egységbe kovácsolta az uniós gazdatársadalmat. A magyar, francia, spanyol, lengyel és belga érdekképviseletek közösen szerveznek tüntetéseket Brüsszelben, hogy tiltakozzanak az agrárkassza megnyirbálása ellen.

A gazdák hangját csak akkor hallják meg, ha traktorral vonulunk ki Brüsszel utcáira. Az asztalnál, szakmai érvekkel senkit nem érdekel a sorsunk

– fogalmazott Cseh Tibor.

A fogyasztók felelőssége is nagy

A beszélgetés végén a szakember kiemelte: a fogyasztók tudatos döntései is hozzájárulhatnak a magyar mezőgazdaság fennmaradásához:

„A boltok polcain egyre több a Marokkóból, Egyiptomból vagy Dél-Amerikából származó termék. Ezek gyakran olcsóbbak, de a szabályozásuk sokkal lazább. Ha magyar terméket veszünk, nemcsak a gazdát, hanem saját egészségünket is védjük.”

Indexkép: YouTube