A dió, mint gyümölcstermő fa, nemcsak hosszú élettartama, hanem gazdasági és ökológiai jelentősége miatt is különleges helyet foglal el gyümölcstermesztési kultúránkban. Bár lassan fordul termőre – még az oltványok is csak 5–6 év után hoznak termést –, cserébe akár 30–40 évig is szüretelhetünk róla. Egy ilyen hosszú távon is megbízható kultúra napjainkban különösen értékes.

Miért van helye a diófának minden nagyobb kertben?

A dió nem csupán termése miatt hasznos. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribb nyári hőhullámok idején hatalmas, árnyékot adó lombkoronája kellemes mikroklímát teremt a kertben. Ráadásul mivel későn virágzik, a tavaszi fagyok ritkán károsítják virágait, így biztonsággal telepíthető gyümölcsfaj.

Ne felejtsük el: hazánk diótermesztésének zöme hagyományosan a szórványültetvényekből és házikertekből származott. Ha sikerül a dióburok-fúrólégy ellen házikertben is használható, hatékony védekezési módszert találni, akkor ez a tendencia tovább folytatódhat – vagy akár új lendületet is kaphat.

Helyi fajták, modern technológia – a diótermesztés korszerű útja

Magyarországon európai színvonalú, hazai klímára nemesített diófajták állnak rendelkezésre, például az Alsószentiváni 117 és a Milotai 10. Ezek már oldalrügyön is teremnek, ami a magasabb hozam egyik kulcsa. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a dió rendkívül vízigényes növény.

A csapadékmentes, forró nyarak miatt az öntözés már nem lehetőség, hanem alapfeltétel, különösen a termésméret, a csonthéj fejlettsége és a lombtömeg fenntartása szempontjából.

Nem véletlen, hogy a dió természetes élőhelyei eredetileg a folyók árterei voltak – ott, ahol a vízellátás hosszabb ideig biztosított.

dió

A dió nem csupán termése miatt hasznos – fotó: Pixabay

A dió, mint héjas gyümölcs – gépesítés és hatékonyság

A dió a legnagyobb mennyiségben termesztett héjas gyümölcsünk, és a termesztésének teljes technológiai sora – az ültetéstől a betakarításig és feldolgozásig – már gépesített formában is rendelkezésre áll. Mindez lehetővé teszi az egységes, magas minőségű árualap előállítását, különösen, ha jó gyakorlatokat is megismerhetnek a gazdálkodók.

Ezek bemutatása érdekében szervezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Dió Szakmai Napot Vereben, szeptember végén. A Közösségi Házban tartott előadásokon gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg a hazai diótermesztés élvonalából.

Kőszegi Vilmos előadásában saját üzemi tapasztalataikról számolt be: diótermesztésük 2003-ban indult 15 hektárral, mely mára 27,5 hektárra bővült. Intenzív technológiát alkalmaznak, legalább 250 fa/hektár sűrűséggel, nagy hangsúlyt fektetve az öntözésre, amely ma már elengedhetetlen a piacképes terméshez.

Az üzemben önjáró, GPS-vezérelt robotokat használnak a telepítés előkészítésére: az oltványhelyek pontos kifúrásától a vadriasztó kerítés telepítéséig. A jövőben pedig a korona alatti sorközművelést, kaszálást is ezekre a gépekre bízzák. A cél: precíziós, adatvezérelt diótermesztés, környezeti szenzorokkal, automatizált öntözéssel, napelemekkel és döntéstámogató rendszerekkel.

dió

A dió, mint gyümölcstermő fa, nemcsak hosszú élettartama, hanem gazdasági és ökológiai jelentősége miatt is különleges helyet foglal el gyümölcstermesztési kultúránkban – fotó: Pixabay

Injektálás: új lehetőség a dió növényvédelmében

A második előadást dr. Gutermuth Ádám tartotta, aki a dió betegségeiről és egy újfajta, hatékony növényvédelmi megoldásról – a törzsinjektálásról – beszélt.

Ez az eljárás lényege, hogy a növényvédő szert a fa törzsébe juttatják, ahonnan az a nedvkeringéssel szétoszlik a növény egészében. Ez hosszú távú hatást biztosít, akár több éven át. A módszer hatékony, csendes, időjárástól független, nem károsítja a lombozatot, és közterületen, házikertekben is biztonságosan alkalmazható.

A vizsgálatok alapján három hatóanyag – acetamiprid, abamektin és emamektin-benzoát – bizonyult hatásosnak, különösen a nyugati dióburok-fúrólégy ellen, amely jelenleg az egyik legnagyobb kárt okozó diókártevő. A tojásrakás után a lárvák megkezdik táplálkozásukat, de a hatóanyag miatt elpusztulnak, így megelőzhető a termés károsodása.

Gyakorlati bemutatók – a dió útja a fáról a feldolgozóig

A szakmai nap második felében az érdeklődők terepi bemutatón vehettek részt, ahol a dió üzemi betakarításának technológiáját tekinthették meg – ideális időjárási körülmények között. A betakarítás után az út Lovasberénybe vezetett, ahol a dió feldolgozásának folyamata zajlik, héjas és bél formában történő értékesítésre.

A résztvevők nemcsak a gyakorlatban ismerhették meg a korszerű diótermesztés és -feldolgozás lépéseit, de közvetlenül kérdezhettek a szakértőktől is.

A diótermesztés sikeressége nemcsak a fajtaválasztáson, hanem a szemléletváltáson, a korszerű technológiák alkalmazásán és a gazdák közötti tudásmegosztáson is múlik. A verebi szakmai nap ezt a célt szolgálta: motiválni, tanítani, példát mutatni.

Aki részt vesz egy ilyen napon, nem csupán új információkkal gazdagodik, de közösséget talál – és megerősítést kap abban, hogy a dióban van jövő.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com