Ha azt hitted, hogy a tudomány unalmas, akkor még nem hallottál az Ig Nobel díjról! A világ legfurcsább tudományos eredményeit ünneplő díjat idén is kiosztották, és a nyertesek listája egyszerűen döbbenetes. Garantáltan lesz mit mesélni a barátaidnak, vagy a szomszédnak a kerítés mellett! De még a tehenek is elámulnának rajta, ha ezt meghallanák!
Zebracsíkos tehenek – az új rovarriasztó?
Japán kutatók idén mindenkit lenyűgöztek: bebizonyították, hogy ha a teheneket fehér csíkokkal festik meg, a vérszívó rovarok messze elkerülik őket. Ez a zseniális (és elképesztően mókás) megoldás olcsóbb és környezetbarátabb lehet, mint a vegyszeres rovarirtók. Szóval, ha legközelebb legelőn zebracsíkos tehenet látsz, ne lepődj meg – lehet, hogy épp egy Nobel-díjas találmányt csodálsz!
Szeptember 18-án hirdették a 35. Ig Nobel-díjat, amelyet minden évben olyan kutatóknak ítélnek oda, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett - tudjuk meg a naphire.hu írásából.
Azért elámulnál, ha egy ilyen tehén sétálna veled szembe a legelőn, ugye? – Fotó: Youtube
A biológiai Ig Nobel-díjat 2025-ben japán kutatók kapták, akik kimutatták: a fekete tehenek, amelyeket fehér csíkokkal festettek le, kevésbé vonzották a vérszívókat, mint a csíkok nélküli társaik. A kísérletet Tomoki Kojima, az Aichi Mezőgazdasági Kutatóközpont munkatársa vezette.
Felfedezésük környezetbarát alternatívát kínálhat a rovarirtó szerekkel szemben, és alátámasztja azt az elméletet is, ami szerint a zebrák csíkjai elriaszthatják a vérszívó rovarokat. A japán Wagyu teheneket gyakran nem tudják kiengedni legelni, hiszen a rájuk támadó vérszívók betegségeket terjeszthetnek, és olyan stresszt okozhatnak, amely miatt a tehenek nem szaporodnak sikeresen.
„Egy tévéműsorban hallottam a zebra csíkjainak funkciójáról szóló elméleteket” – mesélte Kojima. Ekkor talált rá Tim Caro, a Bristoli Egyetem evolúcióbiológusának 2014-es tanulmányára, amely szerint a zebrák csíkjai nem a ragadozók elleni rejtőzködést, hőszabályozást vagy egymás felismerését szolgálják, hanem elsősorban a rovarok távol tartását. Korábbi vizsgálatok is megerősítették, hogy a legyek kerülik a fekete-fehér csíkos felületeket."
Kojima ezek után úgy gondolta, „zebrásítja” a teheneket. Három fekete tehenet vontak be a kísérletbe: az egyiket fehér csíkokkal, a másikat fekete csíkokkal festették le, a harmadikat pedig csíkozás nélkül hagyták. A csíkokat naponta újrafestették, és reggel és este félórás megfigyeléseket tartottak, feljegyezve a tehenek légyriasztó mozdulatait. (fejrázás, lábdobálás, farokcsapkodás) A megfigyelések mellett fényképeket készítettek a teheneken leszálló legyekről.
A kísérletet több fordulóban megismételték, majd egy évvel később újabb három tehenet vontak be. Az eredmények egyértelműek voltak: a fehér csíkokkal festett tehenekre lényegesen kevesebb vérszívó szállt, és éppen ezért azok ritkábban védekeztek a rovarok ellen, mint a másik két csoport. A magyarázat egyelőre nem biztos, bár egyes kutatók szerint a csíkok vizuálisan összezavarják a legyeket, Kojima szerint azonban további vizsgálatok szükségesek.
A kutatás 2019-es publikálása óta japán gazdák is kipróbálták a módszert, azonban nem a Kojima csapata által használt, könnyen lemosható festékkel, tartós, akár egy hónapig is megmaradó festékkel csíkozták be a teheneket. A festék a kutatók szerint nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot.
Egy gazda így számolt be tapasztalatairól a japán Asahi Shimbun napilapnak 2024-ben: „Először szkeptikus voltam, de nagyon meglepett, hogy tényleg nem jöttek a rovarok. Az sem történt, amitől féltem: a többi tehén nem bántotta a festett állatokat.”
Fokhagymás tej, négysajtos pizza és a teflon diéta
Az élelmiszeripar is kapott a furcsaságokból: kiderült, hogy ha az anyuka fokhagymát eszik, az anyatej íze is megváltozik, és a babák emiatt hosszabban képesek azt magukhoz venni.
De a négysajtos pizza sem maradhatott ki: togoi gyíkokon tesztelték, hogy melyik étel a legmenőbb, és hát a négysajtos pizza mindent vitt! Ki gondolta volna, hogy a gyíkok ilyen gourmet-ízléssel bírnak?
A teflon diéta ötlete pedig egészen elképesztő: a nullakalóriás PTFE-porral dúsított ételek ugyanis elméletileg csökkentenék az éhséget. Bár a kutató szerint működhet, az amerikai FDA nem volt elragadtatva a gondolattól – amit teljes mértékben meg tudunk érteni.
UV-lámpás cipőtároló és a körömnövekedés megszállottja
Az indiai mérnökök UV-lámpás cipőtárolója elpusztítja a lábszagot okozó baktériumokat – csak néha kicsit túltolja, és magát a cipőt is megégeti. Szóval, ha a jövőben füstölgő sportcipő szagot érzel, lehet, hogy már nálatok is bevezették az új csodafegyvert!
És végül egy végtelenül türelmes kutató, William Bean professzor, aki 35 éven át mérte a saját körmei növekedését. Kitartásból jeles, a díjat azonban sajnos már csak posztumusz kapta meg.
Miért fontosak ezek a furcsa kutatások?
Az Ig Nobel díj lényege, hogy először megnevettet, aztán elgondolkodtat – és tényleg: ezek a kutatások néha annyira abszurdak, hogy elsőre csak nevetünk, de aztán rájövünk, hogy akár komoly problémákra is kínálhatnak megoldást. Ki tudja, lehet, hogy a jövő zöld forradalma éppen egy zebracsíkos tehénnel indul majd!
