Hazánkban befejeződött az őszi betakarítás. Az Agrárminisztérium sajtóközleménye szerint közel 3,8 millió tonna kukorica került a raktárakba. Az átlagosnál alacsonyabb termés ellenére a felvásárlási árak nem találkoznak az eladói várakozásokkal, melynek oka a nemzetközi piaci környezetben keresendő.

Az IGC (Nemzetközi Gabonatanács) becslése szerint globálisan összesen 1,297 milliárd tonna kukorica kerül betakarításra, amely 5%-kal haladja meg a 2024/25-ös szezonban termett mennyiséget. Az USA-ban rekordterméssel kalkulálnak, de Brazíliában, Argentínában és Ukrajnában is a tavalyinál nagyobb termésre számít a piac. Ukrajnára vonatkozóan a termésbecslések 32 millió tonnás várható ukrán kukoricatermésről számolnak be, szemben a tavalyi 26,4 millió tonnával.

Bőséges forrás áll tehát rendelkezésre az EU számára, hogy kielégítse importigényeit, ráadásul az importőr országok tengeri kikötőkkel rendelkeznek, ami kedvez a tengeren túli importnak.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mely 3. országokból érkezett a legtöbb kukorica Európa piacára az előző szezonban, ill. idén október elejétől kezdődően. (Forrás: EU Bizottság DG Taxud vámfelügyelet)

EU kukoricaimport (október 1.-szeptember 30.)

2025/26 10.01.-11.09.

2024/25

Származási hely

ezer tonna

%

ezer tonna

%

Brazília

768

37,6%

2 887

15,9%

USA

972

47,6%

3 598

19,8%

Ukrajna

272

13,3%

9 057

49,7%

Kanada

2

0,1%

1 925

10,6%

Argentína

24

1,2%

123

0,7%

2 038

99,9%

17 590

96,6%

A fenti számokból jól látható az észak- és dél-amerikai kukorica térnyerése az import oldalon.

Ha a legnagyobb export piacunk, Olaszország importstatisztikáit böngésszük, azt tapasztaljuk, hogy az olaszok a 2024/2025 gazdasági évben 3,053 M tonna kukoricát importáltak 3. országokból, amelyből 2,277 M tonna érkezett Ukrajnából. A bő 1,5 hónappal ezelőtt kezdődött 2025/26-os szezonban november 9-ig 325 e tonna kukorica érkezett az olasz piacra 3. országból, ebből pedig csak 134 e tonna az ukrán áru. (Forrás: EU Bizottság DG Taxud vámfelügyelet)

Ez két dolgot mutat: egyrészt – mivel csak a mennyiség egyharmada származott Ukrajnából a tavalyi 75 %-hoz képest – úgy tűnik vannak versenyképes alternatívák az USA-ból és Dél-Amerikából, másrészt az ukrán aratás késedelme miatt az ukrán kukorica csak később fog az európai piacon megjelenni tömegesen, aminek a hatását csak később fogjuk érezni.

Szűkebb környezetünkben, az EU-ban összességében gyenge az idei termés, a Stratégie Grains elemző ügynökség adatai szerint 56,7 millió tonna, szemben a tavalyi 59,1 millió tonnával. A jelenlegi világpiaci helyzetben ennek a terméscsökkenésnek a pótlása nem okoz gondot az import oldalon.

Ha tagállami szinten nézzük a termésalakulásokat, akkor látszik a kontraszt Európa északi és déli fele között. Míg az északi tagállamokban jó a termés, addig a délebbre fekvő régiókban az aszály jelentősen rontotta a betakarítási eredményeket. Ez a környező országokra vetítve azt jelenti, hogy Romániában - hazánkhoz hasonlóan - a szárazság miatt gyenge a termés, Lengyelországban viszont a bőséges kalászos betakarítás után, a tavalyit meghaladó mennyiségű kukoricát aratnak. A Stratégie Grains a lengyel termést 9,9 millió tonnára várja, míg tavaly ez a szám 8,75 millió tonna volt. Akár Szlovákiát is említhetnénk, ahol szintén nagyobb a termés: 1,13 millió tonna az idén, míg tavaly 1,03 millió tonna volt.

kukorica

Kukorica – Fotó: Shutterstock

A magyar kukorica exportkilátásai nem kedvezőek, mivel a hazai áru nem versenyképes a környező országok terményével szemben. Ez már látszik az export statisztikákon is. Legfontosabb exportdesztinációnk Olaszország. Az oda irányuló hazai kiszállítás az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett az előző évhez képest a KSH által közzétett külkereskedelmi adatok szerint.

A magyar kukorica kiárazta magát az export piacokról, aminek következtében elvesztettük a piacaink jó részét, nem csak az azonnali, hanem a határidős szállításokra vonatkozólag. Sajnos a havi export kiszállításaink jelentősen elmaradnak a tavalyihoz képest és nem csak a kukoricában.

Ha ez így marad, akkor egy másik problémával is szembesülnünk kell, ez pedig a fuvarkapacitások leépülése. Egy későbbi kínálati élénkülés esetén – feltételezve, hogy piacot is lehet találni a felkínált árunak - a fuvarkapacitás fogja bekorlátozni, hogy milyen volumen kerülhet eladásra.

Az alábbi ábra a hazai kukoricaárak alakulását helyezi globális viszonylatba amennyiben az amerikai, brazil és ukrán forintosított, tengeri kikötőben hajóba rakott árak alakulása mellett mutatja a magyar telephelyi árszint mozgását az elmúlt bő 1 évben.

A 2025. november 14-i USDA report nem változtatta meg a világpiac kialakult képét a kereslet-kínálati viszonyok tekintetében. Ami számunkra érdekes az az, hogy hogyan alakul a kínai-amerikai megállapodás az amerikai mezőgazdasági cikkek vámját illetően. Ha ebben nincs az amerikaiak számára kedvező előrelépés, akkor az amerikaiaknak más piacok után kell nézni pl. EU. Ezzel párhuzamosan érdekes látni, hogy az USDA 1,6 millió tonnával csökkentette az EU-ban a takarmányozási célú kukorica felhasználást a szeptemberi becsléshez képest, vagyis szűkülő kereslettel számolnak.

Sajnos a bőséges európai búza és árpa termésnek, az olcsó kukorica import lehetőségeknek és egy esetleges csökkenő EU-s keresletnek köszönhetően hosszabb távon sem jók a magyar kukorica exportkilátásai.

Forrás: Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége

Indexkép: shutterstock.com