A komposzt megfelelő összetétel esetén hatékonyan csökkentheti a talajból és levelekből eredő betegségeket. Kutatók, Anja Logo és Fiona Fitchett jelenleg azt vizsgálják, miként fejleszthető a komposzt célzott növényvédelmi eszközzé – egy olyan időszakban, amikor a szintetikus növényvédő szerek kiváltása stratégiai fontosságú.
A komposzt mint természetes védelmi rendszer
A komposzt mikrobiális összetétele jelentős szerepet játszik abban, hogy képes-e gátolni a kórokozók terjedését. Az olyan talajban terjedő betegségek, mint a Rhizoctonia solani vagy a Pythium ultimum, illetve a leveleket támadó gombák, mint az Alternaria solani vagy a peronoszpóra, bizonyítottan visszaszoríthatók bizonyos komposztok használatával. A kutatók célja, hogy azonosítsák azokat a baktérium- és gombatörzseket, amelyek védőhatást fejtenek ki ezek ellen.
Mi határozza meg, hogy hatékony-e a komposzt?
A hatásosság legfontosabb tényezője a kiindulási alapanyag. Az összetétel – például zöldhulladék, állati trágya vagy fahulladék – meghatározza, milyen mikroorganizmusok szaporodnak el a komposztálás során. A kutatók reményei szerint hamarosan létrehozható egy gyorsteszt, amellyel a gazdálkodók már előre megállapíthatják komposztjuk betegségmegelőző képességét.
illusztráció – Fotó: pexels.com
Komposzttea – permetként a lombbetegségek ellen
Fiona Fitchett kutatásai a komposzt infúziók, azaz „komposztteák” hatásait vizsgálják. Ezekkel permetezve a növényeket, figyelik a kórokozók visszaszorulását. A vizsgálatok célja az, hogy a teákban megtalálható mikrobák és metabolitjaik révén beazonosíthatók legyenek a hatékony természetes „hatóanyagok”. Az első eredmények biztatóak, de a laboratóriumi sikerek terepi alkalmazása továbbra is kihívás.
Célzott „beoltás”: lehet jövője az irányított mikrobiológiai komposztnak?
Elméleti lehetőségként felmerült, hogy a komposztot célzottan hasznos mikrobákkal lehetne „beoltani”, fokozva ezzel a védőhatást. Ez különösen a hűtési fázisban történhetne meg, amikor a mikroorganizmusok stabilizálódnak. Ám a kutatók hangsúlyozzák: az eredményesség nagyban függ a talaj vagy levél mikrobiomjának reakciójától, és nem garantáltak a pozitív hatások. A mezőgazdasági gyakorlatban történő alkalmazás előtt további alapkutatásokra van szükség.
Mit jelent ez a magyar gazdák számára?
Magyarországon a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozás szigorodása, valamint a fenntartható gazdálkodási elvárások miatt egyre sürgetőbb a biológiai alternatívák keresése. A komposzt nem csupán olcsó és helyben előállítható megoldás, hanem hosszú távon talajjavító és növényvédelmi eszköz is lehet. Az új kutatások pedig lehetővé tehetik, hogy a gazdák pontosabban megismerjék és kiaknázhassák saját komposztjuk védelmi potenciálját.
Forrás: agrarheute.com
Indexkép: pexels.com
