Hónapok óta várják az önkormányzatok és a tulajdonosok a kormányrendelet kihirdetését, amely végre lehetővé teszi a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonását. A szakértők szerint a jogi státusz tisztázása nemcsak a biztonságérzetet növeli, hanem a banki finanszírozás és a lakhatási lehetőségek bővülését is magával hozhatja.
Jogi áttörés a zártkertek ügyében
Október közepén lezárult a társadalmi egyeztetése annak a kormányrendeletnek, amely alapján a helyi önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a zártkerti ingatlanok tulajdonosai kérhessék területük „művelés alól kivett” besorolását.
Az új szabályozás jogalapját az a június 28-án hatályba lépett salátatörvény adja, amely módosította a föld- és ingatlan-nyilvántartási törvényeket. Ennek értelmében a zártkerti ingatlan művelésből való kivonása nem minősül többé más célú hasznosításnak, vagyis nem kell termőföldvédelmi bírságot fizetni, és nem indul földvédelmi eljárás sem.
A lépés egy évtizedek óta húzódó problémát oldhat meg, amely a zártkerti ingatlanok bizonytalan jogi helyzetéből fakadt. Most először nyílhat lehetőség arra, hogy a tulajdonosok legálisan, hatósági akadályok nélkül alakíthassák át ingatlanjaikat.
Élénkülő piac, növekvő értékek
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint a változás komoly piaci élénkülést hozhat:
„A hobbikerttel, hétvégi házzal vagy rekreációs célú telkekkel rendelkező térségekben a jogi tisztázás várhatóan megnöveli a forgalmat és a finanszírozhatóságot is.”
A szakértő szerint elsősorban a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó környéke, valamint nagyvárosok peremterületei profitálhatnak az új szabályozásból. Itt eddig sok zártkerti ingatlan volt eladhatatlan vagy nehezen hitelezhető a jogi bizonytalanság miatt.
A tisztázott tulajdoni helyzet nemcsak a vevők biztonságérzetét növeli, hanem a bankok számára is egyértelmű fedezetet teremt, így a finanszírozási lehetőségek is bővülhetnek. Emellett az intézkedés az Otthon Start Program célkitűzéseivel is összhangban állhat, hiszen a fiatalok számára új lakhatási alternatívát jelenthetnek a kisebb, zártkerti ingatlanokon épülő házak és mobilházak.
Számokban a zártkerti piac
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a zártkerti ingatlanok jelenleg az eladó házak 1,4%-át, illetve az eladó telkek közel 10%-át teszik ki.
Ez több mint 3000 ingatlant jelent országszerte, amelyeknek az értéke eddig erősen korlátozott volt a jogi besorolás miatt.
A zártkertek ára általában 30–40 százalékkal alacsonyabb a hasonló helyen fekvő belterületi ingatlanokhoz képest. Ennek okai többek között a korlátozott beépíthetőség (jellemzően legfeljebb 3%), a lakcím-létesítés tilalma, valamint a korlátozott közmű- és úthálózat.
Balogh szerint ezek a területek az elmúlt évtizedekben fokozatosan a városok szövetébe épültek, és egyre több család választotta őket állandó lakhatás céljára is – akár kényszerből, akár a természetközeli életforma iránti vágyból.
„Egy-egy zártkerti ingatlan átsorolása rövid távon akár 30–40 százalékos értéknövekedést is hozhat. Az önkormányzatok, amelyek partnerek lesznek ebben a folyamatban, komoly keresletnövekedésre számíthatnak” – tette hozzá Balogh László.
Kihívások és lehetőségek
A rendelet kihirdetése ugyanakkor komoly önkormányzati felelősséggel is jár majd. Az átsorolások ugyanis infrastrukturális és közszolgáltatási igényeket generálnak – több útfejlesztésre, közműkapcsolatra és intézményi ellátásra lesz szükség az újonnan „belakott” területeken.
A kormányzati szándék szerint azonban épp ez a folyamat segítheti a vidéki és agglomerációs lakhatási nyomás enyhítését, valamint a kihasználatlan zártkertek bevonását a legális, értéktermelő ingatlanpiaci körforgásba.
Összegzés
A zártkerti ingatlanok művelésből való kivonását lehetővé tevő rendelet új korszakot nyithat a magyar ingatlanpiacon.
A tulajdonosok, az önkormányzatok és a vásárlók számára is nagyobb jogbiztonságot, jobb finanszírozási lehetőségeket és növekvő értékeket hozhat, miközben a vidéki lakhatási kínálat is bővülhet.
Forrás: Index.hu
Indexkép: Pexels
