A mezőgazdaságban évtizedek óta ismert mondás, hogy „a jó állattenyésztés a jó növénytermesztésnél kezdődik”. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés és az állattenyésztés sokáig viszonylag elkülönülten működött, még ugyanazon gazdaságon belül is. Ma azonban, amikor a klimatikus viszonyok gyors ütemben változnak, az inputanyagok ára volatilis, és a takarmányozás versenyképessége kulcskérdéssé válik, már nem engedhető meg a párhuzamos, de külön működés. Egy integrált mezőgazdasági vállalkozásban ez a két ágazat nem csupán együtt dolgozik – egy csónakban ül.

A dél-alföldi Hód-Mezőgazda Zrt. példája ezt az elvet nemcsak megerősíti, hanem gyakorlati dimenziókba is helyezi. A dél-alföldi térségben, ahol a nyári aszály, a hőstressz és a csapadékeloszlás szélsőségei lassan megszokott jelenségek lesznek, a takarmánybiztonság és a minőség már nem csak elérendő célok – stratégiai kényszerek. Egy nagy mezőgazdasági vállalkozás esetében, ahol külön ágazatok foglalkoznak a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és keveréktakarmány-előállítással, különösen fontos, hogy a takarmánybázis kialakítása tudatos és integrált legyen. A siker kulcsa a hosszú távú alkalmazkodás és a három ágazat – növénytermesztés, állattenyésztés és keveréktakarmány-gyártás – szoros, stratégiai együttműködése.

Klímaváltozás a Dél-Alföldön: nem jövő, hanem jelen

Az utóbbi évek klimatikus anomáliái egyértelműen megmutatták, hogy az időjárási viszonyok instabilabbá váltak. A Dél-Alföld mezőgazdasági termelésének egyik legnagyobb kihívása a csökkenő csapadék és a hosszan tartó nyári hőstressz. Ezek a tényezők különösen érzékenyen érintik a takarmánynövények termesztését, így közvetetten az állattenyésztés jövedelmezőségét is. Ebben a helyzetben a „kiszámíthatóság” – bármennyire szokatlan szó az agráriumban – válik a legfontosabb értékké. Ilyen kiélezett időjárási helyzetekben döntő a két ágazat közötti kommunikáció, a közös döntéshozatal azzal kapcsolatban, hogy milyen takarmánynövények kerüljenek előtérbe, hogyan és mikor történjen a betakarítás, szükséges-e silózás vagy nedves tárolás. Ha az együttműködés hiányzik, könnyen születnek rossz döntések. Aszályos évben csak silókukoricára alapozni a tömegtakarmány-bázist – öntözés hiányában – orosz rulett.

A betakarítás időpontjának meghatározása kritikus pont a feletetett takarmányadag táplálóértéke szempontjából. Fontos, hogy a növény a megfelelő fenológiai állapotban – az optimális szárazanyag-tartalom és emészthetőségi értékek elérésénél – kerüljön betakarításra, mert a túl korai vagy túl késői vágás jelentős beltartalmi veszteségekkel, romló silózhatósággal és alacsonyabb takarmányhasznosulással járhat. Azonban a gyakorlatban nem ritka, hogy a betakarítás ideális időpontja a növénytermesztő és az állattenyésztő szempontjából nem esik egybe.

A növénytermesztő a talajművelési, időjárási vagy logisztikai tényezők alapján döntene, míg az állattenyésztő a beltartalom és az emészthetőség szempontjából látna más optimális időablakot. Előfordulhat az is, hogy egy hirtelen eső vagy géphiány miatt a betakarítás elcsúszik – és ezzel együtt a takarmány minősége is változik. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik az ágazatok közötti kommunikáció. Ha a növénytermesztési ágazat időben jelzi az esetleges csúszást vagy változást, az állattenyésztésnek még van lehetősége reagálni: módosítani az etetési stratégiát, előkészíteni egy kompenzáló abrakadagot, másik takarmánykomponenst beépíteni, vagy a silózási technológián változtatni (pl. adalékanyag hozzáadása, tömörítési technika).

Ez a rugalmasság sok esetben megmentheti a termelési eredményeket, és segít megelőzni azokat a hibákat, amelyek a nem megfelelő minőségű tömegtakarmányon alapuló takarmányadagokból erednének. Végső soron tehát nem csupán az a lényeg, hogy mikor történik a betakarítás, hanem az is, hogy erről ki, mikor és hogyan értesül – mert a jó döntések, információkra alapozva születnek.

A jó kommunikáció kulcsa a szinergia: a növénytermesztők tudják, mit, mikor és milyen minőségben kell termelni, az állattenyésztők pedig ehhez igazítják a takarmányozási stratégiát. Ez nemcsak költséghatékonyságot, hanem termelésbiztonságot is jelent.

takarmányozás

Cirok direktvetés, rozstarlóban 2024 – fotó: Hód-Mezőgazda Zrt.

Keveréktakarmány-gyártás: cirokkal a biztonságosabb jövő felé

2020–2021 óta a vállalat fokozatosan vezette be a cirkot a keveréktakarmány-gyártásba. Ez a növény több kedvező agronómiai tulajdonsággal is rendelkezik: viszonylag rövid idő alatt betakarítható, jól fejlődik száraz, aszályos területeken, hatékonyan hasznosítja a napfényt (fotoszintetikusan hatékony), valamint jól tűri a hőséget és a vízhiányt is – ezáltal széles körben termeszthető különböző éghajlati régiókban. Ott is megbízhatóan terem, ahol a kukorica már nem ad biztonságos terméshozamot, részben mert kiváló regenerálódó képességgel rendelkezik, így még tartósabb aszály után is képes újra növekedésnek indulni és termést hozni. A cirok jól alkalmazkodik a kedvezőtlen környezeti viszonyokhoz, és kimagaslóan tűri az ökológiai stresszhatásokat, mint például a hosszan tartó szárazságot, a magas hőmérsékletet vagy a gyengébb talajadottságokat.

A cirok termesztése nemcsak stabilabb, hanem gazdaságosan is megvalósítható, ami különösen fontos a kiszámíthatatlan időjárású években. A cirok országos vetésterülete 2022 és 2024 között 82%-kal emelkedett, ami jól tükrözi, hogy a gazdálkodók egyre inkább keresik az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó takarmánynövényeket, és ennek megfelelően alakítják a takarmánybázisukat is. A cirok termesztése nem igényel speciális eszközöket, az alkalmazott technológia jól illeszkedik a meglévő gépparkhoz. A gyommentesítés is megoldható – preemergens és posztemergens szerekkel egyaránt. Fontos szempont volt az is, hogy a cég saját kísérleteket végzett, így nemcsak mások tapasztalataira, hanem saját adatokra is támaszkodhatott a döntés során.

Egy nagy mezőgazdasági vállalat számára, amely komplex rendszert működtet, kiemelten fontos, hogy döntéseit regionális adatokra alapozza. Az általános szakirodalmi ajánlások vagy külföldi tapasztalatok sok esetben nem alkalmazhatók egy az egyben a dél-alföldi klimatikus viszonyok, talajadottságok vagy piaci környezet mellett. Ezért van jelentősége a saját kísérleteknek – különösen, ha azok egyetemi, kutatóintézeti partnerségben valósulnak meg, ami biztosítja a tudományos megalapozottságot és a mérési módszertanok hitelességét. Legyen szó régi-új takarmánynövények kipróbálásáról (mint például a cirok), a betakarítási időpontok optimalizálásáról vagy akár a táplálóanyag-értékek hosszú távú követéséről. A saját kutatási eredmények birtokában a vállalat nemcsak gyorsabban, hanem megalapozottabban tud reagálni a változó környezeti kihívásokra. A kutatások révén nyert adatok nemcsak az adott év stratégiáját segítik, hanem hosszú távon is támogatják a stabil, kiszámítható és fenntartható termelés megvalósítását.

A vállalkozás tapasztalata szerint a cirok komoly szereplő lehet a jövő keveréktakarmányaiban, de a kukorica teljes kiváltása ma még nem reális. A takarmányozásban a kukorica jól bevált, nagy energiatartalmú komponens, amelyet a jelenlegi tudás és lehetőségek mellett nem tudunk teljesen kivonni az étrendből.

Tömegtakarmány-bázis: kalászos szenázsokkal a kiszámíthatóságért

A tömegtakarmány-ellátás megtervezése szintén a klímaadaptáció jegyében történik. Az őszi takarmányok alapját kalászos szenázsok adják: tritikálé, rozs, festulolium és lucerna. Ezek a növények „időjárásállóságuk”, hozamuk és beltartalmi értékük miatt stabil őszi bázist nyújthatnak. A tavaszi bázisban a kukorica maradt, azonban csak rövidebb tenyészidejű, FAO 450 alatti hibridek kerülnek bevetésre, amelyek jobban reagálnak a korai nyári stresszre.

Kalászos szenázsok: az őszi pillérek

Az őszi vetésű tömegtakarmány-növények (tritikálé, rozs, festulolium, lucerna) előnyei:

  • korán betakaríthatók, így helyet adnak másodvetésű kultúráknak vagy talajregenerációnak

  • jó táplálóanyag-összetétel jellemzi őket (fehérje, rostfrakciók)

  • időjárási biztonságot nyújtanak a tavaszi vetésűekhez képest

A tritikálé és a rozs gyors fejlődése, valamint a festulolium keverékek kiváló emészthetősége lehetővé teszi, hogy az állomány korán és biztonsággal silózható legyen – kiválóan illeszkedve a tavaszi zöldhozam-csúcs kialakításához.

takarmányozás

Kukorica direktvetés árpa tarlóba 2024 – Fotó: Hód-Mezőgazda Zrt.

A kukorica új szerepben

A cég takarmányozási gyakorlatában továbbra is jelen van a silókukorica, azonban a klimatikus kihívások miatt csak rövidebb tenyészidejű (FAO max. 450) hibrideket használnak öntözött körülmények között. Ezek előnye, hogy:

  • korábban betakaríthatók, így csökkenthető a betakarítási kockázat,

  • kevesebb vizet igényelnek,

  • és jobban illeszkednek a késő nyári hőstressz elkerülésének stratégiájába.

A hosszabb tenyészidejű hibridek elhagyása nem hozott termelési visszaesést, mert a betakarítás optimalizálása és a precíz agrotechnika kompenzálta a potenciálcsökkenést.

A növénytermesztési ágazat minden döntése az állattenyésztés szempontjait követi. A betakarítási technológiát úgy állították be, hogy a tömegtakarmány minősége a lehető legjobb legyen. A szármaradványokat teljesen eltüntetik, nincsenek „idegen anyagok” a szenázsban. A sodrony beállítása során külön figyelnek arra, hogy ne keletkezzen túlzott hamu- vagy porfrakció – ezzel is csökkentve az emésztőrendszeri terhelést a kérődzőknél. A tömörítés, fedés, silókezelés szabványosított, kontrollált módon történik. Ez az odafigyelés nemcsak a minőségbiztosítást szolgálja, hanem közvetlenül javítja a fajlagos takarmányértékesítési mutatókat is.

takarmányozás

Horsch Focus+ Maestro kombináció. Rozstarlóba vetés 2024 – fotó: Hód-Mezőgazda Zrt.

Összegzés: stratégia, nem túlélés

A tömegtakarmány-bázis nem „valahogy majd lesz” típusú tervezés eredménye, hanem tudatos, előre egyeztetett stratégia, amely egy nagy cég minden ágazatának – növénytermesztés, állattenyésztés és a takarmánygyártás együttműködésén múlik.

A mezőgazdaságban ritkán beszélünk kiszámíthatóságról, de a cég gyakorlata azt mutatja: megfelelő tervezéssel, jó technológiával és rugalmas kultúraválasztással lehet relatív biztonságot teremteni. A takarmánybázis stabilitása az állattenyésztés fenntarthatóságának záloga, ezért az egész növénytermesztési rendszer ennek rendeltetik alá.

Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.

Agroinform TechMag 2025/6