Mezőgazdasági túlélőstratégiák – a magyar gazdáknak cselekedniük kell

A klímaváltozás egyre érezhetőbb hatásai komoly kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. A gazdálkodók nap mint nap szembesülnek a szélsőséges időjárás okozta károkkal, a vízhiányos időszakokkal, a talaj minőségének romlásával, valamint új, eddig nem ismert kártevők megjelenésével. Ezek a tényezők egyre nehezebbé teszik a stabil és fenntartható termelést.

A környezeti változásokhoz való alkalmazkodás nem csupán technológiai kihívás, hanem pénzügyi és stratégiai döntéseket is megkövetel. A mezőgazdaság szereplőinek megbízható, hosszú távon gondolkodó partnerekre van szükségük. Ezekről a témákról beszélt Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági és Értékesítési Igazgatóságának vezetője, aki részletesen bemutatta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Szó esett többek között a vízgazdálkodás fejlesztéséről, a korszerű talajművelésről, a takarmányellátás biztonságának kérdéseiről, valamint azokról a pénzügyi eszközökről, amelyekkel a gazdák fenntarthatóbb gazdálkodási modellek felé mozdulhatnak el.

A környezeti változásokhoz való alkalmazkodás nem csupán technológiai kihívás, hanem pénzügyi és stratégiai döntéseket is megkövetel – fotó: Pixabay

Alkalmazkodni vagy lemaradni – merre mutat a klímaváltozásra adott válasz a hazai mezőgazdaságban?

Szabó István elmondta: a klímaváltozás következményei egyre érezhetőbbek hazánkban is. A szélsőséges időjárás megnehezíti a mezőgazdasági termelést: egyes térségekben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és annak egyenetlen eloszlása okoz problémát, míg máshol a tartós, rendkívüli meleg és szárazság már-már sivatagos körülményeket eredményez. Különösen súlyos a helyzet a Duna–Tisza közén elterülő Homokhátságon, ahol a tartós aszály már olyan mértékben befolyásolja a talajvízszintet, hogy bizonyos pontokon húsz év alatt akár négy métert is csökkent.

A 19. században elindított folyószabályozásokkal és a lápos részek lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas szántóterületek jöttek létre. Ezeken a területeken a belvízmentesítés miatt számos csatorna létesült. Ennek következtében a korábbi áradások helyett a mezőgazdaság ezután leginkább már csak a csapadékra és később az öntözésre támaszkodott, napjainkban pedig mindkettő elérhetősége erőteljesen korlátozott. Az öntöző csatornák, tározók és fúrt kutak a teljes terület igen kis részén oldják meg a vízpótlást, és csak átmenetileg vezetnek eredményre csapadék hiányában.

A legmodernebb öntözési technikák alkalmazása mellett is számolni kell a párolgási veszteségekkel, hiszen az elpárolgott víz más térségekben alakulhat csapadékká.

A korábbi vizes élőhelyek javították a helyi mikroklímát és elősegítették a csapadékképződést, amit ma újra lehetőségként kellene kezelni. Megoldást kínálhat a meglévő belvízmentesítő csatornák időszakos feltöltése, vagyis a területek elárasztása. Ez pozitívan hat a talajvízre és az ökológiai állapotra is. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen módon elárasztott területeken jelentős zöldtömeg képződik, amely kiváló lehetőséget nyújt legeltetésre. Természetesen az elárasztásnak mindig van fizikai korlátja, nagy kérdés, hogy hova juttatható ki a víz. A vízkészletben beállt csökkenés visszafordítása nagyon fontos, szerencsére már elindult egy lassú, de pozitív változás. Azonban minden egyes projekt sikeres megvalósítása kizárólag a környék vízrendszerének pontos ismeretével lehetséges. A víz önmagában nem oldja meg a problémát, a víz hiánya viszont rávilágít a változtatás szükségességére – fogalmazott az OTP Bank Agrárgazdasági és Értékesítési Igazgatóságának vezetője.

Lényeges a megfelelő időben végzett szántás, a talajfelszín zárása, a növény igényének figyelembevétele vagy az indokolatlan műveletek elhagyása – fotó: Pixabay

Talajromlás és megoldások – hogyan segítik az új módszerek a fenntartható gazdálkodást?

A kérdésre válaszolva elhangzott: sok helyen még mindig dominál a forgatásos növénytermesztés, pedig ez a legkevésbé segíti elő a talaj regenerációját, a párolgás, a szénvesztés is jelentősebb a nagyobb felület miatt. Viszont nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos esetekben a forgatásos alapművelésnek ne lenne létjogosultsága. Ehelyett lényeges lehet a megfelelő időben végzett szántás, a talajfelszín zárása, a növény igényének figyelembevétele vagy az indokolatlan műveletek elhagyása. Példaként említhető a kalászosok aratása után végzett, nyár végi szántás, amely jelentős nedvességveszteséggel járhat. A cél az, hogy a termőréteg minél kevésbé legyen bolygatva: sekély műveléssel vagy – ahol lehet – teljes forgatás elhagyásával. Ezzel együtt a talajtakarás is fontos szerepet kap, hiszen nemcsak csökkenti a párolgást, hanem hozzájárul a szénmegkötéshez is. Fenntartható megoldás lehet az évenkénti művelés elhagyása, egyes munkafolyamatok kihagyása, vagy a gépi műveletek összevonása. Ehhez már elérhetőek azok a korszerű gépek, amelyek több műveletet egyszerre képesek elvégezni. Az ilyen típusú tervezéshez és technológiákhoz elengedhetetlen a folyamatos talaj- és környezeti monitorozás.

Ugyanakkor még mindig alacsony a precíziós gazdálkodásban alkalmazott eszközök aránya: 2023-ban a gazdaságoknak csupán 10 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Az új, innovatív technológiák elterjedését támogatandó célnak tekintjük. Ebben a fejlődési folyamatban az OTP Agrár szakmai és pénzügyi segítséget nyújt a gazdálkodóknak.

A klímaváltozás rejtett hatásai: felborult növényi és kártevő-életciklusok

Az évszakok hosszának a megváltozásával eltolódnak a fenológiai fázisok, az érési idők korábbra jöttek, az egyes fajok mélynyugalma nem teljes az elmaradó hideghatás miatt, új kártevők és velük együtt kórokozók jelentek meg szinte az összes kultúrában. Például észak felé tolódott Európában az aflatoxinokat termelő penészgombák terjedése, már azokon a helyeken is előfordulhat, ahol korábban nem okozott problémát. A fertőzés az agrárgazdasági szereplőknek országos szintű gazdasági károkat okozhat, ahogy azt tapasztalhattuk a múlt évben is.

A kukorica jelenleg a legnagyobb mértékben felhasznált alapanyag a takarmányozásban. A gabonamagvak az AKI 2023. évi felmérése szerint 61,8 százalékot tettek ki a haszonállatok számára gyártott takarmánykeverékek alapanyagai között. Ennek 37,3 százaléka volt kukorica (842 ezer tonna) és további 55 ezer tonna kukorica DDGS-t használtak a keveréktakarmányokhoz. A betegségek mellett az ország nagy részén a kukorica fejlődését az aszályos időszakok is hátráltatják.

Ahol már több éve tapasztalható a kiszáradás, ott célszerű az alacsonyabb FAO számú, koraibb érésű fajtákat alkalmazni, illetve megoldás lehet a rövidebb tenyészidejű alternatív takarmánynövény vagy takarmánykeverék beállítása a vetésforgóban

– tanácsolta Szabó István, hozzátéve: a klíma hatásaihoz alkalmazkodó fajták választása azonban nem csak a kukoricánál, hanem a legtöbb olyan kultúrnövénynél igaz, ahol az időjárás következtében sérül a hozam. Az ideális terméshozam eléréséhez nagy hangsúlyt kell fektetni a vetés időzítésére is, például a kukorica esetében az optimális vetésidőn belüli vetés akár 5 százalékkal is emelheti a hozamot.

Új kártevők és velük együtt kórokozók jelentek meg szinte az összes kultúrában – fotó: Pixabay

Az új uniós megállapodás hatása a magyar agrárkereskedelemre

Az évszázados aszállyal terhelt 2022. évben az import gabona segített a hazai takarmányhiányon. A behozott kukorica mennyiségének 63 százaléka érkezett Ukrajnából, további 27 százalékot hoztunk a környező országokból, mint Románia, Szerbia és Szlovákia.

A felfüggesztett ukrán vámok és mennyiségi korlátozások azonban Európa szerte számos gazdatüntetést váltottak ki, ezért idén júniusban már nem hosszabbította meg az EU az egyezményt. A július elején közzétett kvóták szerint az EU akár 80 százalékkal is csökkentheti a búza és a és cukor importját, várhatóan ez az intézkedés arra ösztönzi majd az ukrán termelőket, hogy többet adjanak el ázsiai és afrikai piacokon. A kvóták magasabbak lesznek, mint a 2016 óta hatályban lévő első EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásban szereplők, de jelentősen alacsonyabbak az elmúlt három évben vámmentesen importált mennyiségeknél. Az ideiglenes megállapodás szerint a búza éves kvótáját 1,3 millió tonnában határozták meg.

A Bizottság adatai szerint a 2024/25 gazdasági évben 5 millió tonna kukorica és 2,9 millió tonna búza érkezett az EU-ba, nagy része Spanyolországba irányult. Összesen 2022 áprilisa és 2024 decembere között Ukrajnából 35 millió tonna kukorica, 15 millió tonna búza és 2 millió tonna árpa érkezett az EU-ba. A teljes ukrán gabona export ebben az időszakban ennek közel duplája volt, az EU-n kívül fő célországai Kína, Egyiptom, Törökország, Indonézia voltak. A megállapodás 40 árucikkből áll, és még a tagállamok minősített többségének is el kell fogadnia. Fontos eleme a megállapodásnak, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi további intézkedések meghozatalát a piacaik védelme érdekében.

Az új megállapodástervezet szerint Ukrajna vállalja, hogy 2028-ig bevezeti az uniós mezőgazdasági szabályokat, különösen az állatjóléti, növényvédőszer-használati és állatgyógyászati előírások terén – mondta Szabó István.

Az ideiglenes megállapodás szerint a búza éves kvótáját 1,3 millió tonnában határozták meg – fotó: Pixabay

Fenntarthatósági fordulat a banki gyakorlatban – mit jelent ez az agrárium számára?

A szabályozói fókusz egyre inkább a klímaváltozással és környezeti kockázatokkal kapcsolatos tényezőkre irányul, előmozdítva a zöld finanszírozás térnyerését. A megfelelési elvárások kiterjednek az üzleti modellekre, vállalatirányításra, valamint a kockázatkezelés – különösen a hitelkockázat – területére. Az MNB elvárása szerint a bankoknak az új vállalati hitelkihelyezések során – a kockázatkezelés részeként – fel kell mérniük az ESG szempontból releváns információkat. A kérdőív alkalmazása július 1-jétől lépett életbe az 500 millió forintot meghaladó új vállalati hitelek esetén, amely 2028-ra fokozatosan kiterjed a 100 millió forint feletti hitelekre is.

Így segít az OTP Agrár a gazdáknak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban

Az OTP Agrár célja, hogy stabil pénzügyi hátteret és szakmai támogatást nyújtson a gazdálkodóknak a változó környezeti és piaci körülmények között is. Ennek részeként testreszabott finanszírozási megoldásokat kínálunk, amelyek segítik az öntözésfejlesztést, a talajkímélő technológiák bevezetését vagy a fenntartható gazdálkodás kialakítását. A KAP ST kamattámogatott beruházási hitellel segítjük elő a pályázati önrész finanszírozását, alacsony kamatköltséggel és akár kezességi díjtámogatással is. Konstrukcióink nemcsak a fejlesztések megvalósítását és üzemeltetését segítik, hanem hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez is – mondta a szakember.

Forrás, indexkép: OTP Agrár