A Balaton partjain újra ellepték a levegőt az árvaszúnyogok – a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy rendkívül erős rajzás várható. A szakemberek szerint ez még csak az első hullám, a kellemetlenség hetekig eltarthat, ám a rovarok jelenlétének fontos ökológiai szerepe is van, így a helyzetet el kell fogadnunk és alkalmazkodnunk kell hozzá.



Mi okozza az árvaszúnyogok elszaporodását?

Dr. Vasas Gábor professzor, a kutatóintézet igazgatója rámutatott: a Balaton vizének megnövekedett tápanyagtartalma, különösen a foszfor, kiváló táptalajt biztosít az algák és így az árvaszúnyog-lárvák számára is. A tavalyi év végén tapasztalt rajzás, valamint az enyhe tél és a magas lárvaszámok már előre jelezték az idei invázió lehetőségét.

A tavaszi pikoalgák és a jelenlegi helyi algavirágzás további lökést adtak a folyamatnak. A nagytestű Chironomus balatonicus számára ez az időszak valóságos "lakomát" jelent, így a szaporodási kedvük is fokozódik.

A rajzás hetekig tarthat – hogyan alkalmazkodjunk?

A kutatók szerint az árvaszúnyogok teljesen ártalmatlanok az emberre, nem csípnek, azonban tömeges jelenlétük rendkívül zavaró lehet. Már most tele vannak velük a part menti növényzetek, esténként ellepik a világítótestek környékét, és a tetemeik nagy mennyiségben halmozódnak fel különböző felületeken.

A professzor tanácsai szerint a part menti fák, bokrok, nádasok bolygatását kerülni kell, valamint érdemes este távolabb tartózkodni a fényforrásoktól. Ezzel mérsékelhető a rovarokkal való találkozás mértéke.

Ökológiai haszon a kellemetlenség mögött

Az árvaszúnyogok nem csak bosszantó rovarok: létfontosságú szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Táplálékot biztosítanak halaknak, madaraknak, kétéltűeknek és más élőlényeknek, miközben fejlődésük során több tonnányi szerves anyagot távolítanak el a tóból. Ez hosszú távon a Balaton tisztulását is segíti.



Megoldás: kevesebb foszfor a tóban

A tömeges rajzások megelőzésének kulcsa a víz foszfortartalmának csökkentése. Ez egyrészt a foszfortartalmú anyagok (pl. szennyvíz, műtrágya) tóba jutásának megelőzését, másrészt a már bejutott anyagok visszaszorítását igényli. Az 1980-as és 1990-es évek tapasztalatai szerint a szennyvízcsatornázás fejlesztése és a mezőgazdasági szennyezések mérséklése jelentős javulást hozott.

Most azonban újra visszatérni látszanak azok a problémák, amelyek egykor már sikeresen orvosoltunk – figyelmeztet a szakértő.

Forrás: hirbalaton.hu

Indexkép: Shutterstock