A Texasi Biomedical Research Institute (Texas Biomed) kutatói aggasztó megállapításokat tettek a H5N1 madárinfluenza vírus kapcsán. A Emerging Microbes & Infections folyóiratban megjelent tanulmányukban beszámoltak arról, hogy a texasi emberi esetből izolált törzs olyan egyedi mutációkkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a vírus hatékonyabb szaporodását emberi sejtekben, valamint súlyosabb megbetegedést okoznak egerekben, mint a tejelő szarvasmarhákból származó törzs.


Gyorsan mutálódik a vírus új gazdaszervezetekben

A kutatás rávilágít arra a gyorsaságra, amellyel a vírus képes mutálódni, amint új gazdaszervezetbe kerül. A H5N1, amely természetes módon fordul elő vadon élő madarakban, halálos lehet csirkékre, és immár számos emlősfajt – köztük embereket és tejelő szarvasmarhákat – is megfertőzött.

2025 elejére a fertőzések több amerikai államban is megjelentek, különösen mezőgazdasági dolgozók körében. Bár jelenleg még nem terjed emberről emberre, a vírus egyik mutációja 2025 januárjában halálos kimenetelű megbetegedést okozott.

Különbségek emberi és állati törzsek között

Dr. Luis Martinez-Sobrido professzor kutatócsoportja összehasonlította a texasi emberi betegből és a tejelő szarvasmarhákból származó H5N1 törzseket. Az emberi törzs kilenc egyedi mutációt hordoz, amelyek nem találhatók meg az állati változatban, ami arra utal, hogy ezek a fertőzés során alakultak ki.

Egérkísérletek során az emberi törzs hatékonyabb szaporodást mutatott, súlyosabb tüneteket idézett elő, és nagyobb mennyiségben volt jelen az agyszövetekben. A vizsgálatban számos FDA által jóváhagyott vírusellenes gyógyszert is teszteltek, amelyek továbbra is hatékonyak voltak a mutációval rendelkező törzs ellen is.


A vírus elleni védekezés lehetőségei

Dr. Ahmed Mostafa Elsayed, a tanulmány első szerzője megjegyezte, hogy a mutációk szerencsére nem befolyásolták a vírusellenes szerek hatékonyságát. Martinez-Sobrido professzor szerint ezek a szerek kulcsfontosságú védelmet nyújthatnak egy esetleges világjárvány idején, amikor a vakcinák még nem állnak széles körben rendelkezésre.

Mivel az emberek többsége nem rendelkezik immunitással a H5N1 ellen, és a szezonális influenzaoltások alig nyújtanak védelmet, az antivirális kezelések különösen fontos szerepet kapnak.

A jövőbeni kutatások és járványmegelőzés

A kutatócsoport jelenleg egyenként elemzi az emberi H5N1 mutációkat, hogy meghatározza, melyek felelősek a fokozott virulenciáért. Ezenkívül igyekeznek feltárni, hogy a vírus hogyan képes ilyen széles körű emlősfajokat megfertőzni, miért enyhébb a lefolyása tehenekben, míg halálos lehet például macskákban, valamint hogy a csirkékről átvitt törzsek miért okoznak súlyosabb emberi fertőzéseket.

Egy másik, az mBio folyóiratban publikált tanulmányban Dr. Elsayed a H5N1 szarvasmarhákban történő előfordulásának történetét és a járvány leküzdésére irányuló lépéseket vizsgálta. Ajánlása szerint prioritásként kell kezelni a tejelő tehenek fertőzéseinek felszámolását, hogy minimalizáljuk a további mutációk és átvitel kockázatát.

A megelőző intézkedések közé tartozik a fejőberendezések fertőtlenítése és szigorúbb karanténszabályok bevezetése, amelyek segíthetnek a vírus gyorsabb kiiktatásában a csordák körében.

Forrás: news-medical.net

Indexkép: Pixabay