A szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal célja, hogy a genetikai mintavétel révén pontos képet kapjanak a barnamedvék állományáról, amelynek nagysága évek óta heves viták tárgya a vadászok és természetvédők között.
A módszertan lényege, hogy a következő hónapokban a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, vadászok, erdészek és állatorvosok közösen gyűjtik a medveürüléket és a szőrmintákat. Ezekből DNS-analízissel mérik fel a teljes populáció nagyságát.
„Legalább 7 ezer minta szükséges ahhoz, hogy megbízható képet kapjunk. Az elemzésük 12 hónapot vesz igénybe” – mondta Roman Fajth, a hivatal igazgatója.
A résztvevő szervezetek kémcsövet, gumikesztyűt, jelölőcímkét és papírborítékot kapnak a minták szakszerű kezeléséhez.
A hivatal oktatófilmmel is segíti a gyűjtést.
Bár a költségek pontos összegét még nem tudják, a tervek szerint hazai egyetemek is részt vesznek az elemzésben.
Régi vita a medvék számáról
Legutóbb 2023-ban készült országos felmérés, a prágai Károly Egyetem közreműködésével. Akkor 2172 mintát gyűjtöttek, és az eredmények alapján nagyjából 1056 barnamedvét azonosítottak Szlovákiában. Ezt azonban a vadásztársaságok erősen vitatták, szerintük kevés mintát vontak be, és a vadászterületek többsége kimaradt.
„Valószínűleg azért volt kevés minta, mert nem vonták be a vadásztársaságok területeit. 1800 ilyen terület van, ezek közül 1200-ban fordulhat elő medve” – hangsúlyozta Šuba Imre, a Szlovák Vadászkamara igazgatója. Ezért most, a vadászok bevonásával, mintegy 10 ezer ember gyűjti majd az ürüléket és a szőrt, ami minden eddiginél átfogóbb képet adhat a populációról.
Medvetámadás is történt
Az új felmérést a feszültség is indokolja: augusztus 20-án, a liptói régióban ismét medvetámadás történt. Liptószentjános közelében, a Sztanisói-barlang mellett egy férfit sebesített meg a ragadozó. A sérültet a liptószentmiklósi kórházban látták el. A helyszínre érkező bevetési egység drónnal is próbálta felkutatni az állatot, de nem járt sikerrel.
Miért fontos a számlálás?
A barnamedve Szlovákiában védett faj, de egyre gyakoribbak a konfliktusok a helyiek és a nagyragadozó között. A vadászok nagyobb beleszólást szeretnének a populáció szabályozásába, míg a természetvédők a védelem elsődlegességét hangsúlyozzák. A genetikai vizsgálatok eredménye 2026-ra várható, és döntő szerepet játszhat abban, milyen szabályok mentén alakul a jövőben a medveállomány kezelése.
Forrás: Infostart
Indexkép: Pixabay
