Hiába várják az esőt: történelmi szárazság sújtja a gazdákat

A hétfőn érkezett hidegfronthoz kötődően kialakult záporok, zivatarok északnyugaton kissé enyhítették az aszályt, ugyanakkor hazánk jelentős részén tovább súlyosbodott a helyzet. Ma este újabb frontrendszer érkezik, és ezúttal a déli országrészben is van esély némi csapadékra, a szárazságot számottevően mérséklő mennyiség azonban sehol sem valószínű. Szombattól a jövő hét második feléig az esők, záporok esélye is megszűnik, így összességében az előttünk álló egy hétben tovább fokozódik az aszály.

Az elmúlt egy hétben két hidegfront is átvonult fölöttünk

A múlt hét második felében ebből csak néhány fokos lehűlést éreztünk, de csapadék sehol sem volt, a hétfő esti front azonban a Dunántúl északi felére és helyenként az északi országészbe is záporokat, zivatarokat hozott, míg máshol csak a szél erősödött meg. Hétfőn az északnyugati országrészben 8-18 mm, míg a Balatontól északra és az északi határ mentén 0,1 és 5 mm közötti mennyiség esett. Szerdára virradó éjszaka a Velencei-tótól délre alakult ki egy kis zápor, ami délkelet felé haladva egy keskeny sávban adott egy kis locsolást, Makón például 2,4 mm esett belőle. (1. ábra)

1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. június 25-ig (mm) – forrás: HungaroMet

Összességében azonban rendkívüli szárazság tombol hazánkban, az elmúlt 30 napban a középső országrészben és a Dunántúl délkeleti felén mindössze 1-4 mm, néhol egyáltalán semmi nem esett, csak az Alpokalján és foltokban a keleti országrészben mérhettünk 20 mm-t meghaladó mennyiséget (2. ábra).

2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. június 25-ig (mm) – forrás: HungaroMet

Ez mindenhol jóval kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél, a hiány jellemzően 40 és 70 mm közötti (3. ábra). A 90 napos csapadékösszeg is elmarad a sokéves átlagtól, az Alföld középső és délkeleti tájain 100-120 mm-rel kevesebb esett március vége óta a szokásosnál (4. ábra).

A felső egy méteres talajréteg hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30% alatt marad (5. ábra).

3. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 25-ig (mm) – forrás: HungaroMet

4. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 25-ig (mm) –  forrás: HungaroMet

5. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 25-én (%) – forrás: HungaroMet

A felső egy méteres rétegből 100-140 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (6. ábra). 2022-ben ezek a számok hasonlóak voltak a keleti országrészben, a Dunántúlon, főként délnyugaton azonban jóval több nedvességet tartalmazott akkor a talaj (7. ábra). Az Alföldön a mezőgazdasági aszály tovább fokozódott az elmúlt egy héten, a súlyos aszály jelei egyre nagyobb területen figyelhetők meg.

6. ábra Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 25-én (mm) – forrás: HungaroMet

7. ábra Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2022. június 26-án (mm) – forrás: HungaroMet

A hőmérséklet a múlt hét végén és a hét első napjaiban összességében 2-4 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A múlt szombaton még sokfelé kimondottan hűvös volt a hajnal, és napközben is csak 25-28 fokig melegedett a levegő, de vasárnap már 30, hétfőn pedig 35 fok körül alakultak a maximumok. A hétfő esti hidegfront hatására kedden pár fokkal visszaesett a hőmérséklet, de szerdától már visszatért a forróság.

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb az érési fázisba léptek (8. ábra), az őszi árpa aratása már javában tart, és a búza is érik. Ezeken a növényeken már nem segítene a csapadék, csak további károkat okozna.

8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június) – forrás: HungaroMet

A kukoricát, a napraforgót és a szóját nagyon megviseli a csapadékhiány. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de az idén a mélyebb talajrétegekben is kevés nedvességet talál. Egyre többfelé látni furulyázó levelű kukorica állományokat (9. ábra), ami jelzi, hogy égető szükség lenne a csapadékra.

9. ábra Kukorica Himod térségében (Győr-Moson-Sopron vármegye) 2025. június 23-án – fotó: Kiss Márton

Az elmúlt héten csak hétfőn volt északon, északnyugaton több órán át vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulása szempontjából még ez is elenyésző. Párás időszak sem volt jellemző, inkább a légköri aszály okoz egyre súlyosabb gondokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térképen az előző időszakhoz képest számottevően nőtt az Alföldön az ilyenkor szokásosnál kevésbé zöld területek nagysága, és a negatív anomália már a Kisalföldön is megjelent, ami  egyértelműen az aszály hatását mutatja.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 550 és 630 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek (10. ábra).

Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 50-110 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, többnyire átlagosnak mondható.

10. ábra Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg alakulása 2025. június 25-én (foknap) – forrás: HungaroMet

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra).

11. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. június 25-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: HungaroMet

Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez.

A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki.

Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére.

A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet.

Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára.

A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, csak északnyugaton enyhítette némi eső június utolsó hetében. A búza június közepén gyors érésnek indult. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 80-100 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 40 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 160-170 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott.

Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (fele-negyede) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, amikor lett volna csapadék, akkor is nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

12. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. június 25-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: HungaroMet

A folytatásban egy frontrendszer éri el hazánkat, melynek hatására csütörtök estétől északnyugatról kelet felé záporok, zivatarok vonulnak át az országon, főként keleten még péntek este is lehetnek zivatarok. A csapadék területi eloszlásában nagy különbségek várhatók, többfelé ezúttal sem fog esni, míg máshol akár jégesővel kísért heves záporok is előfordulhatnak. Szombattól visszatér a száraz idő, csapadékra csak a jövő hét második felében lesz ismét esély. Összességében tovább száradnak a talajok az előttünk álló egy hétben, az aszály fokozódására lehet számítani. A hőmérséklet szombaton 6-8 fokkal visszaesik, de vasárnap már ismét 30 fok fölötti maximumok várhatók, a jövő hét közepén pedig visszatér a forróság 35 fok körüli vagy afölötti csúcsértékekkel.

Forrás: HungaroMet

Indexkép: shutterstock.com