Két fontos kérdés a szárbontókról – Heti Körkérdés

A mikrobiológiai szempontból sérült talajélet már nem képes a lebontó folyamatokat megfelelő gyorsasággal és irányban elvégezni. Ennek orvoslására szárbontó készítmények bevetése indokolt. Cikkünkben szakértők válaszolnak arra a kérdésre, hogy ezek a termékek mennyi idő alatt bontják le a kukorica- és napraforgószárat, és milyen további előnyökkel járnak.

A válaszokért kattintson a szakértő nevére!

Dr. Pénzes Éva

ügyvezető

Magyar Talajvédelmi Szövetség

Az intenzív gazdálkodás nagyban stresszeli termőtalajainkat. A nem jól megválasztott talajművelési mód, a túlzott bolygatás, az okszerűtlen műtrágya- és növényvédő szer használat romboló módon hat a talajéletre. Csökken a talajban lévő mikrobák száma, szegényedik fajgazdagságuk. A talajromlási folyamatokat tovább súlyosbítják a klímaváltozás hatásai: egyenlőtlen csapadékeloszlás, aszály, hőségnapok.

A kukoricamaradványok mikrobiológiai készítménnyel történő kezelése révén a szár, levél és gyökér 2–3-szor gyorsabban lebomlik – fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség

A mikrobiológiai szempontból sérült talajélet már nem képes a lebontó folyamatokat megfelelő gyorsasággal és irányban elvégezni. Ennek következményei:

• Nem bomlik le a kukorica vagy napraforgó szár, nem hasznosul tápanyagként.

• A fuzárium, mint kiváló cellulózbontó patogén gomba, elszaporodik.

• A szármaradványokban kártevők (pl. pocok, csócsárló) telelnek át.

• A növényi maradványok agrotechnikai akadályt jelentenek.

• Gyakran jelentkezik a pentozán hatás (nitrogénéhség).

1. Milyen gyorsan bontja?

A bontó baktériumok cellulázt, xilanázt és béta-glükozidázt termelnek, amelyek elindítják a lebontási folyamatot, és elősegítik a talajban lévő további mikroorganizmusok felszaporodását. A mikrobiológiai készítménnyel kezelt területeken a szár-, levél- és gyökérmaradványok lebomlása a gyakorlati tapasztalatok szerint jelentősen felgyorsul. Ezt a hatékonyságot tudományos publikációk is megerősítik.

A bontás intenzitását több tényező befolyásolja: a talaj fizikai-kémiai tulajdonságai (például pH, sótartalom, vízkapacitás, oxigénellátottság), a szerves anyag jellemzői (C/N arány, cellulóztartalom), valamint a mikroorganizmusok összetétele és aktivitása.

Fontos megérteni, hogy a környezeti tényezők a mikroorganizmusok anyagcseréjén keresztül hatnak a bontás sebességére és irányára. A gyakorlatban a tarlóbontóval kezelt területen 2–3-szor gyorsabban zajlik a lebontás. Kukorica esetén a szármaradványok 4–5 hónap alatt 70–90%-ban lebomlanak, míg kezeletlen területen ez 10–12 hónapot is igénybe vehet. A tavaszi vetés idejére a kezeletlen parcellákon csak 30–50%-os bontás tapasztalható, ami akadályozhatja a talajmunkákat.

A növényi maradványok szakszerű kezelése hozzájárul a talaj vízmegtartó képességének javításához – fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség

2. A szárbontó termékek hozzáadott értékei

A szárbontó készítmények felgyorsítják a lebontási folyamatokat, így jelentős mennyiségű, a növények számára is felvehető makro-, mezo- és mikroelem kerül vissza a biológiai körforgásba. A szervesanyag-tartalom növekedésével javul a talajszerkezet, a vízmegtartó képesség és a tápanyagszolgáltatás. A gyorsabb bontás gátolja a fuzárium elszaporodását, és csökkenti a kártevők áttelelésének esélyét.

A tarlóbontó készítményekben található nagy kapacitású nitrogénkötő baktérium biztosítja a mikrobák számára a szükséges nitrogént, így megelőzhető a pentozán hatás. A készítményekben található cellulózbontó mikroorganizmusok már alacsony, 5–6 °C-os hőmérsékleten is képesek megkezdeni a szármaradványok lebontását, így az őszi kijuttatás után hosszabb ideig aktívan működnek a talajban. A lebontott szerves anyagok humuszképződést indítanak el, ami hosszú távon javítja a talaj termőképességét.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség Tagjai hatékony tarlóbontó készítményekkel és szaktanácsadással állnak rendelkezésre.

Szakmai együttműködő partnerek:

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.

A szárbontó készítmények alkalmazása kis, de fontos része a rugalmas agrárszemléletnek. Sokáig túlbecsültük talajaink öngyógyító képességét, de a növekvő terhelés világossá tette a beavatkozás szükségességét. Ma már a hagyományos gyakorlat kevés: a modern, mikrobiológiai megoldások hatékony és természetes alternatívát kínálnak. Előnyünk, hogy hazai kutatóink világszínvonalú tudással szolgálják a mezőgazdaságot.

Közel 25 éve kutatjuk, mérjük, bizonyítjuk, mondjuk és mutatjuk, hogy baj van a talajainkkal és még nagyobb baj lesz. Ugyanakkor igazoltan jól használható megoldásokat, gyakorlati tanácsokat, módszereket és termékeket is adunk a gazdálkodók kezébe azért, hogy segítsünk ebben a helyzetben. A magunk részéről ezt tudjuk adni, így a döntés már az Ön kezében van.

A szervesanyag-gazdálkodás a hosszú távú, jövedelmező termelés alapja

A legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert a növény a talajból már egyszer felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött szén-dioxidból szerves anyagot állított elő. Ha a növénymaradványokat visszakeverjük a talajba, akkor lényegében a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A szárbontók segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbomlását és javítjuk azok hasznosulását. Megfelelő agrotechnikával és bizonyítottan jól működő szárbontóval a tápelemek 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető – évek helyett hónapokra rövidítve a bomlási folyamatot. Nem mellékes az sem, hogy az így biztosított tápelemek hasznosulása nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Mit mutat a matek?

Legnagyobb területen termesztett növényeink – a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce – hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír. A szakszerű szárbontás révén a növénymaradványok tápanyagtartalma mobilizálható, így több tízezer forintnyi értékű elem kerül vissza a talajba hektáronként, „mellékhatásként” javítva a talajszerkezetet, a vízmegtartó képességet és hosszú távon a jövedelmezőséget is.

Az aktuális műtrágyaárakkal számolva több nézőpont alapján sem kérdés, hogy még a szárbontó és annak kijuttatásának költségével számolva is költséghatékony, sőt profittermelő megoldásról beszélünk.

• A szükséges tápanyag helyben van, mindössze megfelelően kell kezelni.

• Kevesebb műtrágya is elég, szállítani is kevesebbet kell.

• A szármaradvány lebontásához NEM KELL NITROGÉNMŰTRÁGYÁT ADAGOLNI, ha megfelelő szárbontó terméket alkalmazunk, ami télen-nyáron bontja a cellulózt és biztosítja a légkörből a szükséges mennyiségű nitrogént a pentozánhatás elkerülésére.

• A mikroorganizmusok csökkentik a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítják a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb, olcsóbb növényvédelem).

• A szárbontóval kezelt növénymaradványok szakszerű visszaforgatása nagymértékben javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később. A nedvességmegőrzés révén biztosított egyenletesebb növekedés és stresszmentesebb fejlődés végső soron magasabb és stabilabb hozamot eredményez a következő kultúrában.

• Az irányított, gyors és hatékony lebontás eredményeként humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.

• Kevés szó esik róla, pedig nagyon fontos: a műtrágyák a növények számára nem közvetlenül felvehető formában vannak, míg a megfelelő szárbontó a növénymaradványokban lévő tápelemeket azonnal felvehetővé teszi. Ráadásul a műtrágyákban lévő tápanyagok felvehetővé alakulása során kétharmaduk elvész, tehát ugyanannyi tápelem biztosításához háromszor több műtrágyára van szükség, mint ha a növényi maradványok anyagából gazdálkodnánk.

• A talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.

• Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

Nem mindegy, milyen a szárbontó

Egy szárbontó esetében jogos elvárás, hogy lebontsa a cellulózt. A kukoricaszár esetében viszont ez csak a második lépés, ráadásul a könnyebb. Az első lépés az, hogy az alkalmazott termék tartalmazzon olyan baktériumtörzset is, amely az egyébként nehezen és lassan lebomló ligno- és hemicellulóz-szerkezeteket először rövid cellulózdarabokra aprítja. Mindezt ráadásul hatékonyan ÉS gyorsan, hogy ne évek múlva hasznosuljon tápanyagként, hanem már a következő kultúrnövény számára elérhetővé váljon a táblán.

A kukorica- és napraforgószár külső burkát lignocellulóz alkotja, alatta helyezkedik el a hemicellulóz rétege, és legbelül található a cellulóz. A Cellvibrio ostraviensis baktériumtörzs bizonyítottan képes a lignocellulóz és a hemicellulóz igen hatékony elbontására. Csak ezután lehetséges az egyébként könnyű cellulózbontás. Ha szárbontót választ, mindig ellenőrizze, hogy tartalmaz-e olyan baktériumtörzset – például a Cellvibrio ostraviensist –, amely a ligno- és hemicellulózt is bontja, nemcsak a sima cellulózt.

BactoFil^® CELL, A szárbontó

Büszkék vagyunk rá, hogy a termelői szakzsargonban sokan mondják cellezésnek a szárbontást, a jól és méltán (el)ismert BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó nyomán.

A 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai – közte a Cellvibrio ostraviensis baktériumok – elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás).

Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.

A nitrátérzékeny területeken korlátlanul használható BactoFil^® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz, a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében, amit villámgyors kiszállítással is támogatunk.

A BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontót egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő.

Az AÖP-ben 2 pontot ér a hideg, nedves talajon is bevethető BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Ország Csaba

kereskedelmi és marketing igazgató

Terragro Kft.

A szárbontásra használt baktériumtermékek hatékonysága, függ a termékben lévő baktériumtörzsektől, azok CFU-számától, a bontandó növényi maradványok összetételétől (cellulóz, hemicellulóz és lignin aránya) valamint a környezeti körülményektől (talajnedvesség, hőmérséklet).

A BIOFIL Kft. kutatói a termékfejlesztés során megvizsgálták a szárbontásra alkalmas baktériumtörzsek aktivitását különböző hőmérsékleten, valamint mérték az egyes törzsek által termelt bontó enzimek hatékonyságát szelektíven a cellulóz, hemicellulóz és lignin polimerekre vonatkozóan. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb törzs 20-28 °C fok között a legaktívabb, de bizonyos baktériumok alacsonyabb 4-10 fokos hőmérséklet tartományban érik el inkább a kívánt hatást. Az adott szárszilárdságért felelős polimerek lebontásának minőségi vizsgálatával kiegészítve, ki tudtuk szelektálni azon törzseket, amelyek szélesebb hőmérsékleti tartományban aktívak, valamint mindhárom polimert képesek bontani.

A BIOFIL Kft. kutatói a termékfejlesztés során megvizsgálták a szárbontásra alkalmas baktériumtörzsek aktivitását – fotó: Terragro Kft.

A szárbontás ugyanakkor egy nitrogénigényes biokémiai folyamat, tehát a talajban lévő nitrogén egy részét felhasználja, ami a következő növénykultúrának hiányozni fog. A pentozánhatás kiküszöbölésére a legmegfelelőbb mikrobiológiai megoldás Azotobacter sp. baktériumok használata. Csakis ezek a baktériumok képesek olyan formán megkötni a légköri nitrogént, hogy az ne a növényi gyökerek közelében hasznosuljon, hanem a talajban szabadon hozzáférhető legyen, vagyis a szárbontás folyamatát támogatni tudja. Így tehát mikrobiológiai úton közvetlenül megtermelődik a szárbontáshoz szükséges nitrogénmennyiség.

A BIOFIL szárbontó termék olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek hosszas és célzott kutatómunkával végzett vizsgálatok mentén kiválasztott hazai baktériumtörzseket tartalmaz és a piaci igényeknek a hatékonyság szempontjából leginkább megfelelnek.

További információ: https://www.terragro.hu/

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.