Aszály, járvány és toxinveszély – néhány olyan tényező, amely kockázatként jelentkeznek a magyar agráriumban az idei évben is, nem csoda, hogy a mezőgazdasági vállalkozások várakozásai már fél éve a negatív tartományban vannak. A ragadós száj- és körömfájás okozta nehézségek idén új és már régóta nem tapasztalt kihívást hoztak a magyar gazdáknak. A vírus komoly közvetlen és közvetett negatív hatásokkal jár az állattartó telepek működésében és pénzügyi eredményességében. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a gazdaságok és finanszírozóik találjanak egy mindenki számára elfogadható megoldást, hogy a felmerülő likviditási, pénzügyi, finanszírozási nehézségeket kezeljék és a cégek működése biztonságban legyen.
Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.
A kihívások ellenére is növekvő hozam
Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.
Az őszi vetésű növények esetében - az 5 éves átlaghoz képest - a hozamok kedvezően alakulnak EU-n belül. Így az EU-ban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet.
Csökkenő hitelek az agrárszektorban
Egy bank adatai alapján a mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben közel egy százalékkal (-0,8%) csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9 százalékos emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene.
Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását. Jó hír, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2 százalékról a tavalyi év végére már benézett 3 százalék alá, míg az élelmiszeriparban 7 százalékról 6,5 százalékra csökkent ez az arány.
Forrás: K&H
Indexkép: pixabay.com
