Geösel András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetének igazgatója, a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék egyetemi docense előre bocsátotta: a nyári időszakok érezhetően melegebbé váltak, és egyre gyakoribbak a hosszú, aszályos periódusok, amikor tartósan nem esik csapadék; mindehhez sokszor igen erős UV sugárzás is társul. Hozzátette: mindez már nemcsak a szántóföldeket érinti, hanem a kisebb kerteket is.
Rámutatott, hogy az utóbbi években az időjárás kiszámíthatatlansága is felerősödött, különösen az utolsó fagyos napok időpontja tolódott ki. Példaként említette a 2024-es tavaszt, amikor május közepén komoly fagyok pusztították el szinte a teljes hazai gyümölcstermést. Úgy véli, ezek a szélsőségek hosszabb távon is velünk maradnak.
Csökkenő talajvíz, száradó kutak – minden csepp számít
Az intézetigazgató azt mondta, hogy ma már országszerte tapasztalható a talajvízszint csökkenése, még olyan térségekben is, ahol korábban ez nem jelentett problémát. A házikerti kutak több helyen kiszáradtak, a vízhozam csökkent, és nehezebb az öntözés biztosítása – nemcsak az Alföldön, hanem más régiókban is.
Úgy fogalmazott: „Amennyire lehet, meg kell próbálnunk beosztani és megtartani azt a csapadékot, ami lehullik." A klímamodellek alapján úgy véli, nem feltétlenül a csapadék mennyiségének csökkenése okozza majd a legnagyobb gondot, hanem az, hogy az eloszlása válik egyre szélsőségesebbé. Lesznek időszakok, amikor egyszerre sok eső esik, máskor hosszú hetekig semmi.
Geösel András Fotó: MATE
Vízvisszatartás otthon – esővízgyűjtők, nyitott talajfelszín, mulcs
Az intézetigazgató hangsúlyozta, törekedni kell arra, hogy a lehullott csapadék ne folyjon el haszontalanul, hanem lehetőség szerint szivárogjon be a talajba, vagy gyűjtőedényekben tározódjon. A házikerti körülmények között ez lehet például esővízgyűjtő hordó, ciszterna, halastó – minden megoldás számít.
A talajkímélő, vízmegőrző gyakorlatokra is kitért: szerinte fontos, hogy a talajfelszínt minél változatosabb növénytakaróval fedjük be. Ezek a növények nemcsak fellazítják a talajt gyökerükkel, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a víz ne fölöslegesen folyjon el vagy okozzon eróziót. Azt is hozzátette: ahol a talaj- és csapadékviszonyok még olyanok, ott nyugodtan lehet ásni, forgatni is a talajt, amelybe könnyebben beszivárog a csapadék, mint ha nem bolygatnák.
Szárazságtűrő pozsgás növények nevelése – gyengébb, száraz talajokon is jól fejlődnek Fotó: MATE
Kritizálta azt a trendet is, amely szerint sok díszkertet kaviccsal vagy színes sóderrel borítanak be. Meglátása szerint ezek a felületek akár 50-60 °C-ra is felhevülhetnek, és éjszaka sem hűlnek le jelentősen – ez pedig fokozott párologtatást, kiszáradást okoz, tovább rontva a növények körülményeit.
Kórokozók, kártevők: új veszélyek, szűkülő lehetőségek
Geösel András rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás a kórokozók és kártevők frontján is új kihívásokat hoz. A fagyos napok száma az elmúlt száz évben átlagosan 19 nappal csökkent, vagyis egyre ritkább a tartós hideg, ami korábban természetes ellensége volt ezeknek az élőlényeknek. Ráadásul az uniós szabályozások következtében egyre több növényvédő hatóanyagot vonnak ki, így csökken a gazdák mozgástere a védekezésben.
Külön példaként említette a poloskákat, amelyek néhány éve még alig voltak jelen, mára viszont szinte minden háztartásban problémát jelentenek.
Házikerti körülmények között kiemelten fontos a jó minőségű, földlabdás, erős gyökérzetű palánták használata Fotó: MATE
Növénytársítás, szerves trágyázás, kondicionálás – ez lehet a jövő
Véleménye szerint a jövőben a házikerti növénytermesztésben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a növénykondíció javítására. Ez elérhető szerves trágyázással, talajtakarással, zöldtrágyával, valamint természetes eredetű növénykondicionáló szerek alkalmazásával. Az új típusú szimbionta gombás készítmények is segíthetnek a növények tápanyagfelvételének optimalizálásában, amely a különböző kórokozók és kártevők elleni védekezést is támogathatja.
Mely növényeké a jövő? Kihívások és lehetőségek a fajtaszerkezetben
Az éghajlatváltozás nemcsak a termesztés körülményeit, de a termesztett fajok összetételét is átalakítja. Geösel példaként említette a kajszibarackot, amely az elmúlt tíz évből csak három-négy alkalommal termett elfogadható mennyiségben. A gyümölcsfaj termesztési kockázata tehát növekszik, és bár egy-egy településen belül is a megfelelő termőhely-választással lehet korrigálni, a kihívás valós. Még hangsúlyosabbá válik a gyümölcsök esetén a megfelelő fajtaválasztás is: eddigi a koraiságot célzó nemesítési irány volt kiemelt. Ám napjainkban pont ezzel ellentétes tendencia látható, hiszen minél későbbi virágzás (s így a hidegnek való jobb ellenállóképesség) vált a fajtákkal szemben támasztott fő követelménnyé.
Hozzátette: nem gondolja, hogy tömegesen jelennek meg mediterrán kultúrák, mint például az olajfa vagy citrusfélék, de a füge például már sok kertben megél gond nélkül – ez pár évtizede még elképzelhetetlen lett volna.
A zöldségfélék között elsősorban a rövid tenyészidejű, hidegtűrő fajokban lát potenciált, például a levélzöldségek, salátafélék és káposztafélék esetében. Az egyetemi docens szerint a kínálat bővítése válasz lehet az egészséges táplálkozás terjedésére is.
Indexkép: Geösel András - A természetes árnyékolás kialakítása a bogyós gyümölcsök esetén számos pozitív hatással kecsegtet