Egyre nagyobb figyelem irányul világszerte a Chlorella vulgaris nevű édesvízi mikroalgára, amelyet sokan a jövő egyik ígéretes szuperélelmiszereként tartanak számon. A növény különlegessége nemcsak kiemelkedő tápanyagtartalmában rejlik, hanem abban is, hogy termesztése rendkívül alacsony környezeti lábnyommal járhat. Japánban, Tajvanon és Németországban már régóta alkalmazzák különböző célokra, miközben a mezőgazdasági diverzifikáció új eszközeként is egyre gyakrabban kerül szóba.



A Chlorella vulgaris iránti érdeklődés részben annak köszönhető, hogy sokoldalúan hasznosítható.

Japánban például nemcsak étrend-kiegészítőként fogyasztják, hanem állati takarmányként, megújuló energiaforrásként, sőt fehérjében gazdag élelmiszer-alapanyagként is szerepet kap.

A gazdálkodók számára mindez új irányt jelenthet, különösen olyan időszakban, amikor a fenntarthatóság és a környezeti terhelés csökkentése egyre fontosabb szempont.

Mit nevezünk mikroalgának?

A Chlorella vulgaris a mikroalgák közé tartozik, vagyis szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus méretű élőlény. Megfelelő körülmények között – elegendő fény, hő és tápanyag jelenlétében – rendkívül gyorsan képes szaporodni. A mikroalgák általában melegkedvelők, és jó fényviszonyok mellett rövid idő alatt nagy biomasszát hoznak létre.


alga

Fotó: Shutterstock


A természetben ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák működésében. Tengeri környezetben a fitoplankton alapját adják, édesvízben pedig – még ha lassabban is szaporodnak – jelentős szerepük van a szén- és nitrogénkörforgásban. A mikroalgák autotróf szervezetek, vagyis szén-dioxidot és szervetlen nitrogént használnak fel a növekedéshez, ami óriási előnyt jelent a fenntartható termelés szempontjából.

A Chlorella vulgaris további előnye, hogy viszonylag széles környezeti feltételekhez képes alkalmazkodni.

Bár léteznek optimális körülmények, ezek hiánya sem akadályozza teljesen a szaporodását. Ez a tulajdonság különösen vonzóvá teszi az élelmezésbiztonsági kihívásokkal küzdő térségek számára.

Tápanyagban gazdag zöld por

Az algákról sokszor negatív összefüggésben hallani, például vízszennyezés vagy eutrofizáció kapcsán. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az algák természetes módon is jelen vannak az egészséges vízi környezetekben. A Chlorella vulgaris világszerte előfordul, és megfelelő feldolgozás után értékes alapanyaggá válik.

A kutatások szerint az alga magas fehérje- és lipidtartalommal rendelkezik, emellett életképes B12-vitaminforrásként is szóba jöhet. Vizsgálatok foglalkoznak immunrendszert támogató, méregtelenítő és antioxidáns hatásaival, valamint biostimulánsként való felhasználásával is. Nehézfém-megkötő képessége miatt bioremediációs célokra is alkalmas lehet, vagyis hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez.

Egyes tanulmányok a bioüzemanyagként való hasznosítás lehetőségét is vizsgálják, más tömegtermelt növényekkel, például a szójával vagy a kukoricával összevetve. Mindez tovább erősíti azt a képet, hogy a Chlorella vulgaris jóval túlmutat egy egyszerű étrend-kiegészítő szerepén.

A tömegtermelés akadályai

Bár a Chlorella vulgaris termesztése ígéretes, a gyakorlati megvalósítás számos kihívást rejt. A tudósok már az 1990-es évek óta dolgoznak azon, hogy feltárják a nagyüzemi algatermesztés buktatóit. A jelenlegi módszerek ugyan életképesek a biomassza előállítására, de a tisztítás és a vízminőség kezelése továbbra is problémát jelent.

További kérdés, miként lehetne a termesztést kisebb léptékben, családi gazdaságokban vagy városi farmokon megvalósítani. A legtöbb eddig kidolgozott technológia nagyméretű rendszerekre épül, amelyekhez komoly beruházás és speciális infrastruktúra szükséges. Ez korlátozza a kisebb gazdaságok belépési lehetőségeit.


Merre vezethet a fejlődés?

Japánban, Tajvanon és Németországban már sikeresen működnek mikroalga-termesztő rendszerek, amelyek tapasztalatai irányt mutathatnak a további fejlesztésekhez. A szakemberek szerint a jövő kulcsa a sterilizálási eljárások finomítása és a kisüzemi, rugalmas megoldások kidolgozása lehet.

Felmerült például a geotermikus energia hasznosítása is, mivel a Chlorella vulgaris számára ideális hőmérséklet nagyjából 25 Celsius-fok. Ez természetes módon adott bizonyos hőforrásoknál. Ugyanakkor a mesterségesen fenntartott körülmények befolyásolhatják az alga anyagcseréjét és tápanyagtartalmát, ami újabb kérdéseket vet fel.

Jelenleg több kutatás zajlik más mikroalga-fajok vizsgálatára is, amelyek hasonló előnyöket kínálhatnak. A Chlorella vulgaris azonban továbbra is az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott faj, amely már bizonyított Ázsiában és Európa egyes részein. Ha sikerül leküzdeni a termelési akadályokat, a jövőben a gazdálkodók számára is valós alternatívát jelenthet a fenntartható élelmiszer- és alapanyag-előállításban.

Forrás: modernfarmer.com

Indexkép: Shutterstock