Az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott reformcsomagja gyökeresen átszabná az uniós agrárpolitikát és annak finanszírozását. A tervek szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűbbé, célzottabbá és hatékonyabbá válik – legalábbis ez az ígéret. A gazdák és szakmai szervezetek azonban attól tartanak, hogy a rendszer valójában bonyolultabbá és nehezebben átláthatóvá válik.

Vissza a tagállamokhoz: új alapokon a KAP

A legnagyobb változás, hogy a Bizottság nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak. A támogatási összegekről és célokról nem egységes uniós szinten döntenének, hanem kétoldalú megállapodásokban, úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi tervekben (NRP).

Ezekben a mezőgazdaság más ágazatokkal együtt pályázna a forrásokra, ami csökkentheti az agrárium részesedését. Németország például 22%-os forráscsökkenést szenvedhet el az új időszakban.

A területalapú kifizetések továbbra is kulcsszerepet kapnak, de új szabályok lépnek életbe:

  • 130–240 euró/hektár közötti támogatási sávot ír elő a Bizottság.

A nagyobb összegeket kapók esetében fokozatos csökkentés (degresszió) lép életbe:

  • 20 000 euró alatt nincs levonás,
  • 20–50 ezer euró között 25% levonás,
  • 50–75 ezer: 50%,
  • 75–100 ezer: 75%,
  • 100 000 euró felett nincs további kifizetés.
A támogatás nem lesz egységes: a jövedelmi helyzet és a régiók szerint is differenciálják.

Több pénz az állattenyésztésnek és hátrányos területeknek

A termeléshez kötött támogatások aránya a jelenlegi 15%-ról 25%-ra emelkedhet. Ez kifejezetten kedvez az állattenyésztőknek, méhészeknek, illetve a zöldtakarmány- és silótermesztőknek. A nitrátérzékeny területeken állománysűrűségi plafont vezetnek be.

További kiegészítő forrásokat biztosítanának hátrányos helyzetű térségeknek és ökológiailag védett területeknek – igaz, csak a tényleges többletköltségek vagy kieső bevételek mértékéig.

A „kölcsönös megfeleltetés” és a „feltételesség” helyébe a „mezőgazdasági gazdálkodás” fogalma lép, amely a környezetvédelmi és szociális minimumokat írja elő. Az elvárásokat nemzeti szinten lehet igazítani, a kistermelők mentesülhetnek egyes előírások alól.

Ösztönzők az önkéntes vállalásokra

A gazdák számára támogatás jár majd az önkéntes környezetvédelmi vállalásokért, például:

  • vetésforgó, gyepmegőrzés,
  • talaj- és vízvédelem,
  • szénmegkötés és ökológiai gazdálkodás,
  • állatjóléti intézkedések.

Támogatás fiataloknak és új belépőknek

  • A reformcsomag kiemelt figyelmet szentel a fiatal gazdálkodóknak:
  • egyszeri indulótámogatás maximum 300 000 euró értékben,
  • beruházási támogatás 36 hónapon át az első gazdaságátvétel után,
  • területalapú pótdíj is jár.
Fontos: 2032 után a nyugdíjasok nem lesznek jogosultak területalapú támogatásra.

A tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá a gazdák részvételét a biztosítási rendszerekben és válságkezelési alapokban. A mezőgazdasági piac stabilizálására az EU évente 900 millió eurós uniós biztonsági hálót tart fenn.

Politikai ellenállás és hosszú tárgyalások

A javaslatok heves ellenállásba ütköztek több tagállamban, szakmai szervezeteknél és az Európai Parlamentben is. A reformhoz egyhangú döntés szükséges a tagállamoktól, így az érdemi egyeztetések várhatóan több évig tartanak majd.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pixabay