A nyár első nagy hőhulláma brutális „hőkupolával" borította be az Egyesült Államok keleti részét. A hőkupola egy stabil magasnyomású időjárási rendszer, amely csapdába ejti a hőt és a párát, így napokon át tartó forróságot és fojtogató légkört eredményez. A következmények? Rekordhőmérsékletek, extrém páratartalom és egyre több hőséggel összefüggő egészségügyi probléma.

De miért lesz ennyire párás a levegő? Nyáron a magasabb hőmérséklet miatt több víz párolog el tavakból, folyókból, talajból. Például az USA keleti részén, ahol bőven akad felszíni víz, ez különösen igaz. A Mexikói-öböl meleg vizei és az uralkodó széljárás is délről hoznak nedvességet, amit a légkör meg is tart a hőkupola miatt.

A testünk pedig küzd. Amikor izzadunk, a testünk a párolgással próbál lehűlni. De ha a levegő már telített vízgőzzel, az izzadság nem tud elpárologni, így a test túlmelegszik. Ennek következménye lehet a hőkimerülés vagy akár a hőguta is. A „nedves hőmérséklet" mutatja, hogy ilyen körülmények között mennyire képes a test lehűlni – és ha ez az érték túl magas, az emberi szervezet nem tud hatékonyan védekezni.

A klímaváltozás miatt ráadásul egyre gyakrabban fordulnak elő ezek az extrém időjárási helyzetek. A városokban az aszfalt és beton tovább rontja a helyzetet: a hőség még éjszaka sem enyhül, így a testünknek nincs ideje regenerálódni. A kutatók szerint a magas éjszakai hőmérséklet a globális felmelegedés egyik „csendes gyilkosa".

Ezért is fontos, hogy tudatosan készüljünk: kerüljük a megerőltetést a legmelegebb órákban, figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, és ha lehet, hűvös helyen tartózkodjunk. A légkondi önmagában nem elég – a túléléshez most már tudatosság is kell.

Forrás: nationalgeographic.com

Indexkép: Shutterstock