Tüzek országszerte – mindenki érzi a felelősség terhét?

Tavaly a tűzoltók összesen 8598 alkalommal vonultak szabadtéri tűzesetekhez, melyek során több mint hatezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Ezek közül 3600 esetben erdős, vegetációs területeken volt szükség beavatkozásra.

Hazánkban a földrajzi és éghajlati viszonyok, valamint a növényzet összetétele miatt nem jellemzőek a nagy, nehezen megfékezhető erdőtüzek. Jellemzően felszíni tüzek alakulnak ki, amikor az erdő talaján található avar, elhalt növényi maradványok vagy kisebb cserjék kapnak lángra. Ritkán fordulnak elő koronatüzek – amikor a fák lombozata is ég –, ezek is többnyire kis területre korlátozódnak, főként alföldi fenyvesekben és borókásokban.

Tavaszi és nyári időszakban a leggyakoribbak a tüzek

A szabadtéri tüzek előfordulása leginkább tavasszal és a nyári hőség idején jellemző. Tavasszal a növényzet még nem zöldült ki, a területeken nagy mennyiségű, az előző évről visszamaradt, kiszáradt növényzet és lomb található, melyek a tavaszi kerti munkák és az emberi gondatlanság következtében könnyen lángra kaphatnak.

Nyáron, a tartósan száraz és meleg időjárás hatására az erdei avar, tűlevélréteg, valamint a felhalmozódott ágak és gallyak teljesen kiszáradnak, így még könnyebben meggyulladnak. Ezekben az esetekben is többségében emberi gondatlanság áll a háttérben. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik.

Korábbi évek nagyobb szabadtéri tüzei

A legtöbb szabadtéri tűzesetet 2012-ben regisztrálták, ekkor több mint 16 ezer alkalommal riasztották a tűzoltókat, és ebben az évben égett le a híres bugaci ősborókás is. 2017 augusztusában a Hortobágyi Nemzeti Parkban keletkezett tűz csaknem ezer hektáron pusztított. 2022-ben szintén több, nagy kiterjedésű szabadtéri tűzeset történt, míg 2024 szeptemberében Vas vármegyében, Csönge térségében is jelentős károk keletkeztek.

Az oltás nehézségei – vízhiány a szabadtéren

Mint azt Dóka Imre tűzoltó őrnagytól, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettesétől megtudtuk: a szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nincs a közelben oltóvíz. A településektől, folyóktól, tavaktól távol eső területekre kell eljuttatni a szükséges vízmennyiséget, ami jelentősen megnehezíti a beavatkozást.

Szabadtéri tüzek statisztikája az elmúlt években

A 2025-ös év eddigi adatai

2025-ben eddig 6800 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, melyek során 44 személy sérült meg, és 70 millió négyzetméter terület égett le.

Súlyos károk a mezőgazdaságban

A szabadtéri tüzek nemcsak természeti értékeket pusztítanak el, hanem jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban is, sőt, gyakran az épített környezetre is átterjednek. 2025-ben június eleje óta 2793 szabadtéri tűz keletkezett, ebből több mint 400 az agráriumot is érintette.

82 helyszínen összesen 5400 bála semmisült meg, továbbá 13 traktor, 17 bálázó, 20 kombájn és 4 egyéb mezőgazdasági vontató is lángra kapott.

58 esetben gabonatáblák gyulladtak ki, ahol 693 hektáron pusztult el a termés. 118 helyszínen, összesen 709 hektáron tarlótűz keletkezett.

A legnagyobb, mezőgazdaságot érintő tűz július 4-én történt Bácsborsód külterületén, ahol 400 hektáron égett a gabonatábla. Az oltásban 64 tűzoltó 18 járművel vett részt, a munkát négy erőgép és három lajtoskocsi is segítette.

Fokozott óvatosság a mezőgazdasági munkáknál

Az utóbbi időben számos tűz keletkezett mezőgazdasági munkavégzés közben, ezért kiemelten fontos, hogy a gazdák rendszeresen olajozzák és zsírozzák a munkagépek forgó, súrlódó alkatrészeit. A túlmelegedett részeken könnyen meggyulladhat a rájuk rakódott növényi törmelék, amely akár az egész táblát is lángra lobbanthatja. Érdemes időnként megállni a betakarítás során, és megtisztítani a gépeket a lerakódott olajsártól és növényi maradványoktól.

Változások a tűzvédelmi gépszemle szabályozásában

2024. szeptember 30-ig a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozott a betakarítási munkákat megelőző tűzvédelmi gépszemle, azonban 2024 októberétől már a kormányhivatalok végzik ezt a feladatot.

Jelentős fejlesztések a tűzoltóság eszközparkjában

Dóka Imrétől megtudtuk: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2022-2023-ban az Európai Unió támogatásával 37 új, komplex gépjárműfecskendőt szerzett be, amelyek már szolgálatba álltak a vármegyékben és a fővárosban. A tűzoltóság jármű- és eszközparkjának fejlesztése folyamatos.

A KEHOP_PLUSZ-1.1.11-24-2025-00001 azonosító számú, "Komplex tűzoltó gépjárműfecskendők rendszerbe állítása" elnevezésű projekt célja olyan gépjárműfecskendők beszerzése, amelyekkel hatékonyan lehet megfékezni az erdő- és vegetációtüzeket, valamint más speciális feladatokat is képesek ellátni. A projekt az Európai Unió 18,35 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A közeljövőben olyan tűzoltó gépjárművek érkeznek, amelyek nehéz terepviszonyok között is bevethetők, avaroltóval felszereltek, menet közben is működtethető szivattyúval rendelkeznek, és speciális erdőtűzoltó felszereléseket tartalmaznak. Ezek a modern, energiahatékony, akkumulátoros eszközökkel is ellátott járművek nemcsak tűzoltási, hanem műszaki mentési feladatokra is alkalmasak lesznek, így az erdőkben, külterületeken, tanyákon és gazdasági létesítményekben bekövetkező káresetek kezelését is megkönnyítik.

A gépjárműfecskendők beszerzése két ütemben valósul meg: 2026 nyaráig harminc, majd 2029 nyarán további huszonegy jármű kerül rendszerbe. A projekt várhatóan 2029. június 30-ig fejeződik be. A járművek a nyugat-, közép- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiók kijelölt tűzoltó-parancsnokságain és katasztrófavédelmi őrsein állnak majd készenlétben.

Mit tehetnek a gazdák? Az általunk megkérdezett termelők szigorúan tartják magukat ahhoz a hagyományhoz, hogy betakarítás előtt elvégeztetik (immár a kormányhivatallal) a megelőző tűzvédelmi szemlét. Azonban arra is felhívták a figyelmet: számos termelő nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, még úgy sem, hogy a szemle kötelező. Vannak, akik úgy gondolják, a gép modern, a porelszívás működik, de ez sajnos, tévhit, mert porlerakódások mindenhogyan keletkeznek és a fizika szabályai sem változnak még a többszáz milliós kombájnok esetében sem: ahol súrlódó, mozgó alkatrész van, ott hő is keletkezik. Az általunk megkérdezett gazdák szerint terjed a hanyagság, sok helyen a reggeli munkakezdés előtti átnézés, illetve a munka befejeztét követő takarítás is elmarad. Mindez oka lehet az elmúlt hetekben nagyobb számban előforduló tűzeseteknek, mint ahogy nyilván az is, hogy a klímaváltozás és a fokozódó hőség hatására a növényi maradványok minden eddiginél szárazabbak – éppen ezért kellene még jobban odafigyelni a betakarítógépekre. A szemle elmaradása esetén tűzvédelmi bírság szabható ki, illetve ha a gép leég és kiderül, hogy nem volt szemle, a biztosító akár a kártérítést is megtagadhatja. 

Indexkép: Shutterstock