Görögország mezőgazdasága komoly válságban van: a munkaképes munkaerő hiánya egyre nagyobb kihívást jelent a termelők számára. Az ágazat évek óta küzd a munkaerőhiánnyal, ám az utóbbi időszakban a helyzet drámaian romlott. Az elmaradt betakarítások, a földeken veszendőbe menő termények és az ingadozó exportteljesítmény egyaránt jelzik, hogy a probléma már nem csupán gazdasági, hanem nemzetstratégiai szinten is veszélyt jelent.
A termelők arról számolnak be, hogy a helyi lakosság köréből egyre kevesebben vállalnak mezőgazdasági munkát, míg a külföldi munkavállalók más uniós országokat részesítenek előnyben a jobb bérek és életkörülmények miatt. A harmadik országokból érkezők foglalkoztatását pedig a lassú, bürokratikus eljárások nehezítik, amelyek nem tudják követni a szezonális mezőgazdaság gyors munkaerőigényét.
Betakarítatlan termés, veszélyben az exportpiacok
A következmények már most is súlyosak: több ezer hektáron nem sikerült időben elvégezni a betakarítást, így a szamóca, a citrusfélék és más romlandó termények egyszerűen megrohadnak a földeken. Az elmaradó exportszállítások miatt a nemzetközi partnerek bizalma is megrendül, ez pedig hosszabb távon a görög agrártermékek piacvesztéséhez vezethet.
Az egyre nehezebben előteremthető munkaerő ára is jelentősen emelkedett. A napi bér sok esetben meghaladja az 50 eurót, ami tovább drágítja a termelést, és az élelmiszerlánc egészére kiható árnövekedést eredményez. Egyes régiókban a gazdák már a termelés leállításán gondolkodnak, mivel nem tudják garantálni az elvégzendő munkákhoz szükséges emberi erőforrást.
Nincs, aki leszedje a termést – Fotó: Pixabay
Állami intézkedések – lassú és elégtelen válaszok
A görög kormány felismerte a probléma súlyát, és megkezdte a reagálást, ám az intézkedések egyelőre nem bizonyultak kellően hatékonynak.
A nemzetközi munkaerő-toborzási egyezmények, a szezonális munkások legalizálása, valamint az elektronikus ügyintézés bevezetése mind előrelépés, de ezek a lépések nem elég gyorsak és nem elég átfogóak ahhoz, hogy valódi megoldást nyújtsanak.
A bürokrácia rugalmatlansága és az engedélyezési folyamatok lassúsága tovább nehezíti a termelők helyzetét, akik gyakran éppen akkor nem tudják alkalmazni a szükséges munkásokat, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. A probléma tehát nemcsak a munkaerő elérhetőségének kérdése, hanem a rendszer működésének egészét érintő kihívás.
Vitatott javaslatok és valós megoldások
A görög kormány egyik legutóbbi felvetése szerint a Németországból visszatérő bevándorlókat kisebb falvakba telepítenék, hogy ott segítsék a mezőgazdasági munkát és a vidéki gazdaság megerősítését. Bár az ötlet a vidék megtartó erejének növelését célozza, a tapasztalatok szerint ezek az emberek gyakran nem kívánnak mezőgazdasági tevékenységben részt venni, inkább szociális ellátásra építik jövőjüket.
A valódi megoldást sokkal inkább egy olyan hosszú távú munkaerőpiaci stratégia jelentené, amely biztosítja a legális és motivált dolgozók beáramlását, egyszerűsíti a szezonális munkavállalás feltételeit, valamint támogatja a foglalkoztatás körülményeinek javítását – ideértve a munkásszállások építését és a járulékterhek csökkentését.
Összefogás nélkül nem lesz kiút
A jelenlegi válság nem oldható meg kizárólag kormányzati szinten: szükség van a termelők, a szövetkezetek, az önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek összehangolt fellépésére is.
A görög mezőgazdaság fennmaradása és jövője azon múlik, hogy képesek-e közösen új alapokra helyezni a mezőgazdasági munka szervezését.
A munkaerőhiány nemcsak a termelési számokat fenyegeti, hanem a görög vidéki életforma, gazdálkodási hagyományok és közösségek fennmaradását is. Ezért a válság kezelése nem tűr halasztást – sem nemzeti, sem uniós szinten.
Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
