Akinek kertje van, növényei vannak, az szeretne mindent megadni nekik, hogy a legjobb formájukban lehessenek. Ehhez pedig sajnos nem elég a megfelelő mag vagy palánta, a kellő mennyiségű napfény, a megfelelő talaj és a gondos öntözés. Szükség van bizony egy kis pluszra is. Ez pedig nem más, mint a tápanyagok pótlása. Azonban, ha nem megfelelő módon tesszük, akár még árthatunk is vele a növénynek!

Ezt fontos tudnod a tápanyagokról

Ahogyan nekünk, úgy a növényeknek is szükségünk van megfelelő tápanyagokra, vitaminokra. És ahogyan másra van szükségünk gyermekként és idősként, tavasszal és télen, úgy a növények különböző életszakaszaiban is más és más tápanyagokat kell biztosítani számukra. A növények a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, és azokból fotoszintézis segítségével építik fel a számukra szükséges szerves anyagokat.

A növényi tápanyagokat makro- és mikroelemekre osztjuk. A makroelemek azok az anyagok, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. Ha nem jutnak hozzájuk, akkor annak nagyon súlyos következményei lesznek a növények fejlődésére vonatkozóan.

  • A mikroelemek olyan kiegészítő tápanyagok, amelyek a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de jóval kevesebbre van szükségük belőlük, mint a makroelemekből. Azt, hogy egy tápoldatban mi található meg, azt a csomagoláson olvashatod el. Itt a tápanyagok vegyjelét tüntetik fel.
  • Makroelemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S). Mikroelemek a vas (Fe), a bór (B), a cink (Zn), a mangán (Mn), a réz (Cu) és a molibdén (Mo). Ezeket nevezzük nyomelemeknek.

A növények attól függően, hogy életük és fejlődésük éppen melyik szakaszát élik, különböző tápanyagot igényelnek. A növény az élete kezdetén a szárát és a lombtömegét fejleszti, amit növekedési vagy vegetatív szakasznak nevezünk. Ezt követi a generatív fázis, amikor virágot és termést hoznak.

Míg a növekedéshez sok nitrogén kell, addig a virágzáshoz nagyon sok foszforra és káliumra van szüksége a növénynek. A raktározó szervek kifejlődését a kálium segíti elő, ezért fontos például a fák és a kaktuszok számára káliumban gazdag tápoldatot adni.

A levél dísznövények, mint amilyenek a pálmák és a fikuszok, magas nitrogénarányú, míg a virágukkal díszítő szobanövények, mint amilyen a ciklámen, és a virágzó balkonnövények, mint amilyen a muskátli vagy a petúnia, magas foszfor- és káliumarányú tápoldatot igényelnek.

Amennyiben befolyásolni szeretnénk az adott növény életciklusát, azt megtehetjük a tápanyagok megfelelő adagolásával. Ha nagy lombot szeretnénk a növénynek, akkor adjunk neki sokáig nitrogént, ha viszont több virágot szeretnénk a balkonnövényünkön, adjunk neki bőven foszfor- és kálium tartalmú tápoldatot. Azonban, ha beleavatkozunk a növény életciklusaiba, akár rosszul is sülhet el a dolog, hiszen ha túlságosan erősítjük a lomb növekedését, azzal visszaszorítjuk a virágzást.


tápanyag

Nagyon fontos, hogy melyik növénynek milyen tápanyagot juttatunk. Fotó: Shutterstock


Nem csupán a növények életciklusát kell figyelembe venni a tápoldatozásnál, hanem az évszakokat is. A télre káliumadagolással készíthetjük fel a növényeket, hiszen ez elősegíti a hajtások beérését. Az is alapszabály, hogy amíg a tavaszi és a nyári időszakokban a növényeknek több tápanyagra van szükségük, addig az őszi és téli időszakban sok esetben teljesen el kell hagyni a tápoldatozást. Ugyanis ebben az esetben is nagyon igaz, hogy a jóból is megárt a sok. A túlzott tápoldatozás akár a növény életébe is kerülhet.

A növények pedig folyamatosan visszajeleznek, és tájékoztatnak minket arról, hogy vajon a megfelelő minőségben és mennyiségben kapták-e a tápoldatot, hiszen ha szépek, jól érzik magukat, akkor egészen biztosan jól jártunk el. A szabadföldbe ültetett növények a talajból fel tudják venni a hiányzó tápanyagot, ezért azokat az esetek döntő többségében nem szükséges tápoldatozni.

A természet is segít

Az otthonunkban szintén találhatunk olyan csodaszereket, amelyeket jól fognak fogadni a növényeink. Azonban ezek használatakor legyünk körültekintők, és alaposan nézzünk utána, hogy az otthonunkban tartott növényeknek valóban rájuk van szükségük.

1. Ricinusolaj

A ricinus növény magjából kinyert olajat hashajtóként és bőrápolóként is ismerjük és használjuk, azonban ez a szer a növények számára is nagyon hasznos, hiszen elősegíti a bimbók és rügyek fejlődését. Ehhez egy liter vízhez egy teáskanál olajat kell keverni.

2. Cukor

A cukor energiával láthatja el a növényeket. Egy teáskanállal tegyünk az öntözővízbe, és a kaktuszok szinte ki fognak ugrani örömükben a bőrükből és a tüskéikből.

Akár öntözve, akár permetezve is jó

A tápoldatokat öntözve, vagy permetezve is a növény rendelkezésére tudjuk bocsátani. Amíg az öntözés a gyökérzónába juttatja a tápanyagokat, addig a levélre permetezve az lombtrágyaként jut el hozzájuk.

Az öntözéses módszer előnye, hogy két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen az öntözés alkalmával, a vízben feloldva rögtön a tápanyagokhoz is hozzájut a növény. Amikor permetezzük, azaz lombtrágyaként juttatjuk a növény részére, akkor az leginkább tünetkezelésre szolgál, például tápanyaghiány felmerülésekor.

Ez azért hasznos, mert permetezve sokkal hamarabb fog felszívódni a tápanyag, hiszen közvetlenül jut el a levelekig, nem kell megtennie a gyökértől a lombig tartó hosszú utat. Érdemes azonban ilyenkor egyidejűleg öntözéssel is tápanyagot juttatni a növény részére. A lombtrágyázás alkalmával a permetbe növényvédő szereket is keverhetünk.