Unod, hogy a kerted talaja minden tavasszal fáradt és élettelen? Most mutatunk egy bombabiztos, pénztárcabarát megoldást, amivel garantáltan tápanyagban dússá varázsolod a talajt! Az árokkomposztálás nemcsak pofonegyszerű, de látványos eredményt is hoz – és most, a fagyok előtt a legjobb elkezdeni!
Mi is az az árokkomposztálás?
A komposztálásról sokan azt gondolják, hogy külön komposztládát kell építeni, ami ráadásul csúfítja a kertet. Az árokkomposztálás viszont egy láthatatlan, ám annál hatékonyabb módszer: a kerti hulladékot – leveleket, szármaradványokat, zöldséghéjakat – egyszerűen egy ásott árokba rétegezzük, majd földdel befedjük - olvashatjuk a 168.hu cikkében. A téli hónapokban elindul a lassú bomlás, tavasszal pedig a talaj mikroorganizmusai turbó üzemmódba kapcsolnak, így a hulladékból értékes humusz lesz. És bizony ez lesz a növényeid titkos fegyvere!Miért most érdemes belevágni?
Ősszel rengeteg a lehullott lomb, szármaradvány, konyhai hulladék – kár lenne veszni hagyni! A fagyok előtt könnyebb ásni, a zöld hulladék még nedves, így gyorsabb a lebomlás. És a legjobb: az árokba rejtett komposzt nem vonzza a kártevőket, mint egy felszíni komposzthalom, ráadásul ott hasznosul, ahol a legnagyobb szükség van rá.Lépésről lépésre: így csináld!
- Jelöld ki a helyet! Ágyás mellé ásd az árkot, ahol jövőre sok tápanyagot igénylő növényt (pl. paradicsom, tök, paprika) szeretnél.
- Áss 20–30 cm mély árkot! Hosszúsága attól függ, mennyi hulladékot gyűjtöttél.
- Rétegezz okosan! Alulra a vastagabb, lassabban bomló anyagok (gallyak, kukoricaszár), rá a levelek, konyhai maradékok. Ha túl száraz, locsold meg, de ne áztasd el!
- Fedd be földdel! Most már csak a természetre kell bízni a munkát. A tél folyamán lassan, de biztosan bomlik, tavasszal pedig felgyorsul a folyamat.
Az árokkomposztálásba most vághatsz bele. – Fotó: Shutterstock
Mi lesz az eredmény?
Ez soha ne kerüljön a komposztba!
Van, amivel jót teszel, de sajnos van, ami kifejezetten árt a növényeidnek, így át kell gondolni, mi kerülhet a komposztba, és mit nem szabad beletenni.
- Soha ne kerüljön olyan anyag a komposztba, amelyik nem bomlik le! Ne tegyél bele fémet, műanyagot, sőt, olyan anyag se kerüljön bele, ami habár lebomlik, de előtte vegyszerrel kezelték, mint például az újságpapírt.
- A beteg növényi részek se kerüljenek a komposztba, ha ugyanis belekerülnek, meg fogják fertőzni a keletkező humuszt, így ártani fogsz a növényeidnek!
- Csak növényevő állatok trágyája kerülhet a komposztba, húsevőké nem, mivel azok a salakanyagok olyan kórokozókat és parazitákat tartalmaznak, amelyek veszélyesek ránk nézve.
- Éppen ezért sem hús, sem állati zsiradék, sem tej nem kerülhet a komposztba. Ráadásul ezek nagyon lassan bomlanak le, és közben vonzzák a különféle rágcsálókat és rovarokat is, úgyhogy mindenképp kerüld ezeknek a komposztba kerülését.
- A gyomnövények képesek gyökeret ereszteni a komposztban, és kikerülve a kertbe, elnyomják majd a növényeket. Különösen károsak a gyomok a komposztban, ha gyomirtóval kezeltük őket.
- Örök kérdés, hogy a dió és a diófa levele belekerüljön a komposztba, vagy inkább ne. Ha nem egészéges, akkor természetesen nem kerülhet bele. Egyébként a diót és a levelét is csak kis mennyiségben szabad beletenni a komposztba, mert a benne lévő kémiai anyag, a juglon, egyes növényekre nézve mérgező.
Ne hagyd ki ezt az egyszerű, de zseniális trükköt! Áss most, komposztálj okosan, és élvezd a bőséges tavaszi termést!
