"Úgy látom, hogy lassan kitisztul az ég és sok helyen megszűnik a folyamatos esőzés. Az előző felhívásban a párát, nedvességet kedvelő gombák, baktériumok terjedésére hívtam fel a figyelmüket. Az akkori levelem ajánlásai most is időszerűek, mert az időjárás azóta sem változott jelentősen. Sajnos tovább bővült a védendő növények köre, a diót és a szőlőt is permetezni kellene." – írja Zsigó György, idei tizenharmadik felhívásában.
"Az idei csapadékos tavasz a dió baktériumos fertőzését is beindította. A szemölcsös gubacsatkás levélen ma fotóztam a kezdeti tünetét, a barnuló levéleret. Ha tovább terjed a baktérium akkor a bélrészt is megfertőzheti és lombhullást is okozhat. A dió talán legjelentősebb kórokozó gombájára, a gnomóniára is számítanunk kell. „A hűvös, csapadékos tavasz kedvez a tavaszi járványok kialakulásának” – írja az egyik szakkönyv. (Az idei tavaszra nem panaszkodhat a gomba :-) A növény minden részét megfertőzheti! A levél színén az apró, kör alakú barna szegélyű és belül kiszürkülő foltok jelzik azt, hogy már megtörtént a fertőzés.
Az idei csapadékos tavasz a is beindította dió baktériumos fertőzését – fotó: Zsigó György/NMNK
A réztartalmú gombaölők mindkét kórokozó ellen hatásosak. A baktérium ellen engedélyezett, a Bacillus amyloliquefaciens fajt tartalmazó „bioszer”, mely négy kereskedelmi név alatt is kapható (hatóanyag abc_2025.pdf). A dió viaszos levelei miatt tapadásfokozót is használjanak. A nagyüzemekben meg tudják oldani a védekezést, 5-7 alkalommal is permeteznek évente. A kertekben álló idős fákat gyakran még létráról sem tudnánk lepermetezni. Talán a drónos és az injektálásos technológiák segítenek majd a kertekben is. Egyelőre nem engedélyezettek" – írja a növényorvos.
"Szekszárdon már május 21-én megjelentek a peronoszpóra tünetei a szőlőben. Május 5-én - 6-án történhetett a fertőzés. (Köszönöm Schmidt Ágnes egri kolléganőnek a hírt és a szőlős kérdéseimhez nyújtott segítségét.) Azóta Pest megyében is megjelent. A jövő hét közepére már 20 ℃ feletti melegeket ígérnek, berobbanhat a gomba. Csak a fertőzés megtörténte után vehetjük észre az első tüneteket, az olajfoltokat, melyek fonáki oldalán kisvártatva kiverődik (megjelenik) a gomba telepe is. A fotók ugyanarról a levélről készültek 2019.06.07-án. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat.
Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk ellene, javaslom, hogy végezzék el a permetezést! A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti tőlük. A réztartalmúak kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak.
Sokan csak ritkán jutnak ki a tőkékhez, így nem tudnak eső után gyorsan ismételni a kontakt gombaölőkkel. Ők már most is választhatnak a belülről védő felszívódók közül. Ilyen pl. az azoxistrobinból és a Saccharomyces cerevisiae gombából készültek. Ezek a lisztharmatra is engedélyezettek, az azoxistrobin tartalmút, pedig még a fekete rothadás ellen is ajánlják. Felszívódó a kálium-foszfonátot tartalmazók is, melyek a szőlő ellenálló képességét erősítik meg, így védenek a peronoszpóra ellen.
Sokan csak ritkán jutnak ki a tőkékhez, így nem tudnak eső után gyorsan ismételni a kontakt gombaölőkkel – fotó: Zsigó György/NMNK
"A felszívódó hatóanyagokkal szemben gyorsan kialakul a gombákban a rezisztencia, ezért pl. az azokxistrobinból gyártott szert csak háromszor lehet használni évente. A rezisztenciatörés miatt érdemes kontakt hatóanyagúakkal keverni ezeket illetve kezelésenként váltogatni a permetszereket. Több felszívódó készítményt már a gyártásnál kombinálják valamelyik kontakt hatóanyaggal. Most csak egyet találtam, a iprovalikarb+rézoxiklorid összetételűt. A 2017. évi 10. felhívásban még 18 db III. kategóriás, felszívódó és kontakt kombinációban gyártott gombaölőt soroltam fel. Mára csak a fent említett változat maradt. Sajnos a piraklostrobint és metiramot tartalmazó III. kategóriás engedélyét 2024-ben visszavonták.
Az egyszerű anyagok közül a szőlőperonoszpórára a csalán kivonat, a fűzfakéreg, a lecitin, a mezei zsurló engedélyezett. Rasztik Viktória a zsurlólét és az alginittel való porozást vagy permetezést ajánlja.
„A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk.”-idéztem az előző felhívásból. A 6., a 8. és a 9. „szőlős” felhívásban írtam a védekezés lehetőségeiről olvasható a növényorvos cikkében.
Forrás, indexkép: Zsigó György/NMNK
_fill_540x300_0.jpg)
