A horgászat, a Balaton és a nádasok védelme egyaránt nemzeti ügy, a keszthelyi kikötőfejlesztés jól mutatja, hogyan gondolkodunk közösen a Balaton jövőjéről - közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden Keszthelyen.
Zambó Péter az első Balatoni Sporthorgász Centrum területén megvalósult kikötőbővítés átadásán elmondta: 2019-ben 195 millió forint támogatással alakították ki a horgászcentrumot, amely eddig két további fejlesztési lépcsővel gyarapodott tovább. A mostani, negyedik fázisnak köszönhetően 35 csónaknak és 15 vitorlásnak tudnak helyet biztosítani, amivel összesen 94 vízi járművet képesek elhelyezni a három mólószárral rendelkező kikötőben.
A Balaton 60 ezer hektáros területe a legnagyobb és legkeresettebb horgászturisztikai vize az országnak. A horgászat pedig az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, tavaly már meghaladta az egymilliót a regisztrált horgászok száma, akik összesen 7,5 millió napot töltöttek a vízpartokon
– ismertette az államtitkár.
Hozzátette, a magyar halgazdálkodási vízterületeken a múlt évben összesen 4879 tonna halat fogtak ki, ebből 4614 tonna volt a horgászok zsákmánya, 2,8 százalékkal több az előző évinél.
.jpg "horgászat")
A horgászat, a Balaton és a nádasok védelme egyaránt nemzeti ügy – fotó: pexels.com
Zambó Péter úgy fogalmazott: a horgászat "egyszerre kikapcsolódás, aktív pihenés, szenvedély, életforma, a természetvédelem speciális ága és gazdasági erő" is egyben. A tavaly elfogadott horgászturisztikai stratégia célja, hogy versenyképes, fenntartható lehetőséget kínáljon Magyarországon, kiemelt figyelemmel az ökológiai egyensúly biztosítására.
A Balatonnál a ponty, a süllő, a dévérkeszeg a legnagyobb jelentőségű halfajta, de az egykor őshonos menyhal újratelepítését is évről évre támogatja az agrártárca. A balatoni nádasok védelme is kiemelt kérdés, az engedély nélküli csónakveszteglők és stégek akadályozzák a felbecsülhetetlen ökológiai szerepű növényzet természetes megújulását és a part védelmét
– jegyezte meg az államtitkár.
Végül arra is kitért, hogy a keszthelyi létesítmény jó példa arra, hogy létezik kompromisszum a turisztikai igények és a környezetvédelem között. A tárca célja az, hogy a tóparti fejlesztések mindenütt ilyen természetközpontú szemlélettel valósuljanak meg.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként arról beszélt, hogy hatalmas kontrasztban áll az, hogy tíz évvel ezelőtt milyen állapotok uralkodtak ezen a területen, és mára milyen fejlesztések valósultak meg. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jó gazdája a területnek.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a balatoni halászat tíz évvel ezelőtti megszűnése után vált kihasználatlanná a mostani terület, ahol öt fejlesztési lépcsőben álmodták meg a horgászcentrum és a kikötő kialakítását. A tervezett ötből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori kikötőjének átalakítása volt a negyedik fázis, amelyet 95,5 millió forintból valósítottak meg. A 35 csónaknak és 15 vitorlásnak helyet adó létesítményhez 47,3 millió forinttal járult hozzá a Mohosz, a fennmaradó összeget saját erőből biztosították – részletezte a vezérigazgató.
Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyi horgászcentrum jó példa arra, hogy miként lehet kiterjeszteni a turisztikai szezont a Balatonnál. A tónál egész évben lehet és érdemes horgászni.
Emlékeztetett arra, hogy készül a Balaton-törvény, a horgászok pedig harcolni fognak minden olyan pontért, ahol csónakot lehet elhelyezni és lehetőséget biztosítani a horgászatnak, de a környezetvédelemre is figyelemmel azokért a nádasokért és partszakaszokért is küzdenek, amiket közkinccsé lehet tenni.
Forrás: MTI
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
